–

  • Donald Trump amerikai elnök június első napjaiban visszavonta azt az elődjétől, Joe Bidentől származó rendeletet, ami megengedte az amerikai orvosoknak, hogy a nők életének védelme érdekében abortuszt végezhessenek – még azokban az államokban is, ahol a beavatkozás egyébként tilos.

  • A Biden-kormány 2022 júliusában adta ki az iránymutató rendeletet, néhány héttel azután, hogy az ellenzéki, republikánus többségű Legfelsőbb Bíróság megszüntette az abortuszhoz való szövetségi jogot.

  • Trumpék döntése, bár nem volt váratlan, aggodalmat kelt nők, orvosok és egészségügyi dolgozók millióinak körében. A nemzetközi trendek a hazai abortusz-diskurzusban is tetten érhetők.

Az Egyesült Államok abortusztörvényei a Roe kontra Wade döntés (az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának egy 1973-as, mérföldkőnek számító döntése, amely legalizálta az abortuszt az egész országban – a szerk.) 2022-es visszafordítása óta jelentős változásokon mentek keresztül. A legutóbbi fejlemények között szerepel az a június döntés, ami visszavonta a Biden-kormány által kiadott szövetségi törvényt, ami elsőbbséget élvezett az állami abortusztilalmakkal szemben.

Eszerint a kórházak vészhelyzetekben végezhettek terhességmegszakítást akkor is, ha az adott állam törvényei ezt egyébként tiltották.

Bidenék rendeletének célja nemcsak a nők jogainak védelme volt: egyértelmű, átlátható eljárásrendet kívánt teremteni azoknak a kórházaknak, orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak is, akik olyan államokban működnek, ahol az abortuszhoz való hozzáférés –  legális módokon –  az elmúlt években gyakorlatilag lehetetlenné vált.

Trump lépése, bár egyáltalán nem váratlan, újabb jogi bizonytalanságot hozott nők millióinak országszerte, különösen az említett az államokban – de a döntés a veszélyeztetett terhes nők egészségét és jogait is sértheti, és az esküjüket megszegni nem akaró egészségügyi dolgozókat is szankcionálja. 

A Centers for Medicare and Medicaid Services (CMS; a hátrányos szociális helyzetű személyek egészségügyi ellátását biztosító állami egészségbiztosítási program) közleménye szerint a korábbi irányelv „nem tükrözte a jelenlegi kormány politikáját”, ezért került sor az eltörlésére.

A nők méhe a csatatér

2022. június 24-én a hazai sajtót is körbejárta a hír, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság megszüntette az abortuszhoz való alkotmányos jogot. Ezáltal közel ötven évet lépett vissza a nők önrendelkezési jogának biztosításában: a hetvenes években lezárult Roe kontra Wade perben hozott ítélet eltörlésével az egyes államok maguk dönthetnek arról, engedélyezik-e az abortuszt, és ha igen, milyen feltételekkel.

A Roe kontra Wade per

A Roe kontra Wade az amerikai jogfejlődés egyik legnagyobb hatású döntése volt, a tagállamok jogalkotásának egyik mérföldköve. Az eredeti perben Norma McCorvey – álnéven Jane Roe – abortuszt akart végeztetni, de ezt Texas államban csak akkor tehette volna meg, ha terhessége veszélyezteti az életét. Ezért McCorvey beperelte a texasi főügyészt, Henry Wade-et arra hivatkozva, hogy a jogszabály sérti a magánélethez való alkotmányos jogát. A Legfelsőbb Bíróság 1973-ban a nő javára döntött: ennek értelmében az Egyesült Államokban a nőknek a terhesség első trimeszterének végéig jogukban állt terhességmegszakítást kérni, mivel döntésük – a magánélethez való jog értelmében – csak rájuk és az orvosukra tartozott.

Az abortusz és a nők önrendelkezési jogának kérdése már a döntés eltörlése előtt is az amerikai politika egyik legfontosabb törésvonala volt. A keresztény-konzervatív jobboldali republikánusok évtizedeken át megtettek mindent a Roe kontra Wade eltörléséért – erre végül akkor lett lehetőségük, amikor Trumpnak köszönhetően többségbe kerültek a republikánusok által kinevezett bírák a Legfelsőbb Bíróságon –, a Biden és utódja, Kamala Harris vezette demokraták pedig az abortuszjogot tették a 2020-as és 2024-es elnökválasztások egyik legfontosabb kampánytémájává. 

A Biden-kormány iránymutatása a Roe kontra Wade visszavonásával azonos évben, épp annak ellensúlyozására jött létre: így az olyan szövetségi törvények, mint az 1986-ban elfogadott Emergency Medical Treatment and Labor Act (EMTALA; a sürgősségi orvosi ellátásról szóló törvény) felülírhatták az állami abortusztörvényeket, és védelmet biztosíthattak azoknak az orvosoknak, akik sürgősségi helyzetekben terhességmegszakítást végeztek.

A demokrata adminisztráció országszerte engedélyezte az abortuszt, ha azt „stabilizáló kezelésként”, a nő egészségének megőrzése érdekében alkalmazták, és szankciókat alkalmazott azon államok – például Idaho – kórházaival szemben, amelyek teljes tilalmat követelve beavatkozásokat tagadtak meg. 

Az EMTALA egyébként továbbra is előírja az életmentő, sürgősségi műtétekhez való jogot, sőt: megsértésével az egészségügyi intézmények és dolgozók büntetésre, akár eltiltásra számíthatnak.

Ez a jogi bizonytalanság elriaszthatja az orvosokat attól, hogy abortuszt végezzenek azokban az esetekben is, ahol a terhes nő élete a tét.

Katie Keith, a Georgetown-i Egyetem egészségpolitikai és jogi karának igazgatója szerint a Trump-adminisztráció döntése – szándékosan vagy sem – nyitva hagyja a kérdést, hogyan értelmezik majd a törvényt a jövőben. „Ez megbénítja, és csak még jobban elriasztja az orvosokat attól, hogy életmentő vagy egészséget védő ellátást nyújtsanak a nőknek” – mondja Keith, aki Biden kormányzása alatt a Fehér Ház Nemi Politikai Tanácsának elnökhelyettese volt.

A neokonzervatív fordulat

Magyarországon viszonylag stabilnak és megengedőnek mondható az abortusz jogi helyzete az elmúlt évtizedekben, de a nemzetközi trendek és döntések ránk, a hazai társadalmi diskurzusra és politikai döntéshozatalra is hatással lehetnek. A gyógyszeres abortusz 2012-es betiltása, vagy a Roe kontra Wade visszavonásával szinte egyidős szívhangrendelet óta a magyar abortusztörvény egyre jobban hasonlít az elnyomó rezsimekéhez. A régióban viszont még mindig sokkal megengedőbbek vagyunk például Lengyelországnál.

Bár a magyar társadalom nagyobb része továbbra is döntéspárti, amióta Orbán Viktor van hatalmon, az abortusztörvény szigorítása ott van a levegőben – főleg, hogy már az Alaptörvény is kimondja, hogy az élethez való jog a fogantatás pillanatában kezdődik.

Magyarországon alapesetben a terhesség tizenkettedik hetéig, meghatározott indok megjelölésével lehet abortuszt végezni: ilyen indok, ha a terhesség a nő egészségére veszélyes, a magzat súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved, vagy a terhes nő súlyos válsághelyzetben van. Az utolsó kitétel jelenti a kiskaput, ami miatt itthon jogilag gyakorlatilag bárki dönthet terhességmegszakítás mellett: hogy súlyos válsághelyzetet idézne-e elő a terhesség, a gyerek vállalása, azt kizárólag a nő jogosult eldönteni, az abortusz előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat nem ellenőrzi az indokokat. Az éj leple alatt meghozott, egyébként jogszabályt is sértő szívhangrendelet – amiről a kormány papíron kizárólag egy öt évvel korábban, 2017-ben megszűnt szervezettel konzultált, akik később jelezték, ha még léteznének, akkor sem fogadnák el a módosítást – önmagában nem minősül szigorításnak, mégis sokkal nagyobb nyomást gyakorol azokra a magyar nőkre, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek. Többségük nem jókedvében vagy fogamzásgátlás gyanánt tesz így: hanem azért, mert egyszerűen nem lát más kiutat.

Bár az Egyesült Államok és Magyarország jogrendszere, társadalmi- és politikai környezete jelentősen különbözik, az elmúlt években Magyarországon is tetten érhető a Trump „abortuszpolitikáját” is tükröző neokonzervatív fordulat.

Egy tavalyi kutatás szerint az Egyesült Államokban a 18 és 30 év közötti nők nagyjából harminc százalékkal liberálisabbak, mint az azonos korosztályba tartozó férfiak – ez az olló azóta még nagyobb lehet –, és a jelenség szinte az egész világon, Magyarországon is megfigyelhető. Miközben nők tömegei újabb öntudatra ébredésének vagyunk tanúi, a fiatal férfiak egyre nagyobb hányada kezdi el ellenezni a nőjogi mozgalmakat, állítva, hogy azok „túl messzire mentek”, és „megnehezítik számukra a boldogulást”.

Az Orbán-kormány családtámogatási rendszere, szülési ösztönzői (gyerekvállaláshoz kötődő adókedvezmények, lakhatási támogatások) kialakítják azt a társadalmi-politikai környezetet, amiben az abortusz kérdése is újra napirendre kerül, és megoszthatja a társadalmat. Ezért fontos, hogy figyeljünk a nemzetközi trendekre és döntésekre, és szükség esetén reagáljunk rájuk a nők jogainak és egészségének védelme érdekében.

Solti Hanna

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Malte Mueller, Pixabay