Látlelet: LMBTQI-jogok 2010–2026 – Itt kell élned, hogy elhidd

–

A „békepárti” kormány nem hirdet háborút csak úgy, de ha megteszi, akkor körültekintően választ ellenséget. A Fidesz-KDNP az elmúlt tizenhat évben komoly munkát és erőfeszítést fektetett abba, hogy amivel csak lehet, megnehezítsék az LMBTQI-közösség életét, és közös nevezőre hozzák a fejekben a pedofíliát az LMBTQI-közösséggel. Nézzük, hogyan. 

2011 – Alaptörvény: a házasság meghatározása 

2011-et írtunk, amikor a kormány a maga kétharmados parlamenti többségével játszi könnyedséggel rögzítette Magyarország Alaptörvényében, hogy házasság jogi értelemben kizárólag nő és férfi között jöhet létre.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy

azonos nemű párok nem köthetnek házasságot és számukra kizárólag bejegyzett élettársi kapcsolat jöhet szóba, ám ez számukra nem teszi lehetővé a közös örökbefogadást, tehát a szülői jogokat is csak az egyik fél gyakorolhatja.

Magyarul: a másik szülő jogilag láthatatlan marad, ami az örökléstől a mindennapi ügyintézésig számos áthidalhatatlan problémát okoz. Egyébként összesen eddig 38 országban engedélyezett az azonos neműek házassága, a magyaroknak 2025-ben jóval több, mint a fele (61 százaléka) mondta azt, hogy a melegeknek is joguk van a házassághoz, bár ez a korábbi évekhez képest minimális csökkenést mutat. 

„Fontos lenne megértenünk, hogy a házasság egy ember által kreált jogintézmény, ami együtt fejlődik a társadalommal, és épp itt van az ideje, hogy az azonos nemű párok számára is megnyíljon, mint lehetőség, amivel aztán saját belátásuk szerint vagy élnek, vagy nem” – mondja Zsirka Hella, a Háttér Társaság operatív vezetője.

2020 – Transznemű jogi elismerés megszüntetése

Ugrunk néhány évet és már 2020-ban vagyunk, az évben, ami mindent felforgatott: nemcsak azért, mert világjárvány és súlyos gazdasági válság söpört végig a bolygón, hanem mert a kormány úgy döntött, pont ilyen időkben szeretne magasabb fokozatra kapcsolni a gyűlöletkeltésben. 

Habár a nem- és névváltoztatások engedélyezésével korábban is rendszeresen késlekedett a magyar államigazgatás, egy huszárvágással megszüntették a jogi (azaz hivatalos iratokban is látható) nemváltoztatás lehetőségét.

A jogszabály-módosítás komoly vitákat szült a parlamentben (is), de ezeket a KDNP-s Vejkey Imre már korábban elintézte annyival, hogy:

„Az, hogy az érintettek hogy látják, teljesen közömbös.”  

Egyszerű és világos az üzenet: emberi, etikai és szakmai szempontoknak, vagy egyáltalán bármi vitának itt nincs helye, az érintetteknek és az ellenzőknek nem osztottak lapot. 

A civil szervezetek, szakértők és az Európai Parlament is hiába jelezték felháborodásukat, hiába kérték Áder János (akkori) államfőt, hogy ne írja alá a javaslatot, ugyanis – spoiler – aláírta.

„Hivatalosan a nemi jelölők megváltoztatására közel két évtizedig volt lehetőség Magyarországon és ez hosszú évekig semmilyen fennakadást nem eredményezett az állami működésben, úgyhogy ennek elvétele egyértelműen szándékos, politikai indíttatású jogfosztás” – mondja az aktivista. – „Nálunk az anyakönyvezhető nevek listája is nemekhez kötött, ezért a transz- és interszex embereknek nemcsak a nemük, de a nevük elismertetésére sincs lehetősége. Ahhoz, hogy megértsük ennek a jelentőségét, mindenképp érdemes a teljes képet nézni. A tranzíciónak több része van: a jogi, az orvosi és a társadalmi tranzíció. 

Ezek közül a jogi tranzíciót tiltották be, ezért 

egy transznemű személy iratai nem a valódi nemét tükrözik, tehát coming out-ra van kényszerítve minden olyan helyzetben, amikor személyazonosságát igazolnia kell, ami viszont hátrányos megkülönböztetést vonhat magával, például egy banki ügyintézés során. Ennek hatására egyúttal számos orvos a retorzióktól félve nem kezel többé transznemű klienseket, akik így nem részesülhetnek megfelelő egészségügyi ellátásban sem”

– magyarázza Zsirka Hella. – „Számos olyan esetről hallottunk, amikor valakit emiatt nem vettek fel egy munkahelyre, ami hosszú távon a transz emberek munkaerőpiacról való kiszorulását eredményezi, ez pedig magában hordozza a prostitúcióba/szexmunkába való belesodródást és a hajléktalanná válást” – tudjuk meg a Háttér Társaság operatív vezetőjétől. – „Összességében ezek mind olyan tényezők, amik a transzneműek egzisztenciája mellett a mentális egészségükre is súlyos csapásokat mérnek, sok esetben öngyilkossághoz vezetnek.”

2020. november 10. – További jogfosztások és megbélyegzések

Varga Judit benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely előírta, hogy minden örökbefogadásra készülő egyedülálló szülő igénybeadását a családpolitikáért felelős miniszternek kell jóváhagynia szakemberek helyett. 

Ugyanezen a napon a magyar kormány benyújtotta azt a törvényjavaslatot is, amely Magyarország alkotmányát úgy módosítja, hogy „az apa férfi, az anya nő”, jelezve, hogy nem kívánják elfogadni az LMBTQ-közösség tagjainak örökbefogadási kérelmeit. 

A javaslat értelmében csak házaspárok (férfi és nő) fogadhatnak örökbe gyermeket – és mivel azonos neműek nem házasodhatnak Magyarországon, ez, de facto, tiltja a közös örökbefogadást számukra.

„Miközben sok más országban arra törekszik a jogalkotó, hogy minden gyermek családban nőhessen fel, Magyarországon folyamatosan szűkítik ennek a lehetőségét”

– mutat rá a rendszerszintű problémára Zsirka Hella. – „A módosítás egyben a transz és interszex gyermekek jogait is tovább csorbította, hiszen az Alaptörvénybe foglalták a transz emberek megbélyegzését.”

Ezen események hatására jött létre a „Család a család” kampány (többek között) a Publicis Groupe Magyarország, a Háttér Társaság és a szivárványcsaládokat képviselő Pál Márton, emberi jogi aktivista együttműködésével. A kampánynak hatalmas sajtóvisszhangja lett, ami segített rávilágítani a családok sokszínűségére és arra, hogy minden gyereket ugyanazok a jogok illetnek meg, mindannyian megérdemlik, hogy szeressék és gondoskodjanak róluk. És a lényeg: hogy a család az család, a szülők nemétől függetlenül.

2020. november 27. – Szájer az ereszen, avagy: party a karanténban

Miközben a kormány gőzerővel nyomta le a társadalom torkán a hagyománytisztelő, keresztény értékeket és egyre több eszközzel szívta el a levegőt az LMBTQI-közösség elől, egyik emberüket, az európai parlamenti képviselő Szájer Józsefet a brüsszeli hatóságok hiányos öltözetben, az ereszről leereszkedve vették őrizetbe, mert (a kijárási tilalom miatt) illegális partin vett részt huszonöt férfi társaságában. 

A magyar LMBTQI-közösség igyekezett hangsúlyozni, hogy nem az volt a baj, hogy milyen bulin vett részt a politikus, hanem hogy mindezt karantén idején tette, és hogy egy olyan rendszert képvisel, ami stigmatizálja az LMBTQI-embereket és megfosztja őket a jogaiktól. Az eset rámutatott a rendszer és a kormány képmutató működésére, a Szájer-ügy pedig örökbérletet nyert a magyar politikai botrányok krónikáiba. 

2020. december 15. – Újabb alkotmánymódosítások: „az apa férfi, az anya nő”

A koronavírus és a gazdasági világválság ember(isége)t próbáló évének legvégén a kormány még feltétlen szükségét érezte annak, hogy kőbe vésse mindenki számára a család fogalmát, ezért a korábbi javaslatot alkotmányi szintre emelték, vagyis hogy: az apa férfi, az anya nő.

Mindemellett egy olyan alkotmánymódosítást is végrehajtottak, ami kiköti, hogy a gyerekek nemi identitását születési nemük alapján kell védeni, és a nevelést az alkotmányos identitás és keresztény kultúra értékeinek megfelelően kell biztosítani. 

2021 – Az a bizonyos nem gyermekvédelmi gyermekvédelmi törvény

Szép fokozatosan a sok alkotmány- és törvénymódosítás a szivárványon túl is egyre több ember jogait korlátozta, és egy új jogszabály a későbbi Pride-tilalmak és a gyülekezési jog korlátozásának jogi alapja lett. 

„Az Országgyűlés még 2021 májusában kezdte tárgyalni a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet valamennyi parlamenti párt támogatott. A részletes vita lezárását követően, mindössze 5 nappal a zárószavazás előtt, bármiféle társadalmi vita nélkül a kormánypárti képviselők olyan módosító javaslatot terjesztettek be, majd fogadtak el, amely megtiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitást, transzneműséget és nemváltást ábrázoló vagy népszerűsítő tartalmakhoz való hozzáférést. Ez a tilalom megjelenik a gyermekvédelmi törvényben, a családvédelmi törvényben, a médiatörvényben, a reklámtörvényben és a köznevelési törvényben is. A kereskedelmi kormányrendelet továbbá tiltja az ilyen tartalmak kirakatba helyezését; azokat csak zárt csomagolásban, lefóliázva, a többi terméktől elkülönítve lehet értékesíteni; és úgy is csak iskoláktól, templomoktól legalább 200 méteres távolságra” – foglalta össze Zsirka Hella. – „Ennek eredményeként az LMBTQI-fiatalok nem fogják érteni, mi történik velük, szégyellni fogják a vágyaikat és sokszor megbízhatatlan forrásokból lesznek kénytelenek tájékozódni, a retorzióktól tartva pedig a pedagógusok is öncenzúrára kényszerülnek” – hívja fel a figyelmet a veszélyekre az aktivista. – „Ráadásul

a törvény egyúttal azt is kimondja, hogy szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi (sic!) irányultsággal, szexuális fejlődéssel kapcsolatos foglalkozások megtartására külső szakértőket, civil szervezeteket csak akkor lehet bevonni, ha őket a jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette. Ezért külsősök alig, vagy egyáltalán nem tarthatnak ilyen foglalkozásokat iskolákban, így iskolai környezetben minimális mértékű információt kapnak a gyermekek a fent felsorolt témákban, ami nem csak az LMBTQI-embereket érinti.” 

2022 – EU-s jogi viták és politikai reakciók

Az intézkedéseket egyre nagyobb – hazai és nemzetközi – felháborodás övezte, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben arra hivatkozva, hogy a 2021-es törvénymódosítás sértheti az Európai Unió alapjogi normáit. Az LMBTQI-kérdés egyre több országban vált központi fegyverré, ami által szépen meg lehet osztani a társadalmakat, de aztán kiderült, ez a fegyver visszafelé is elsülhet. 

2025 – Betiltják a Pride-ot

2025. március 18-án az Országgyűlés meglépte azt, amivel már kormánypártiak és LMBTQI-ellenesek sem tudtak maradéktalanul egyetérteni. A Parlament elfogadott egy jogszabályt, ami lehetővé tette a Pride és bármilyen LMBTQI-közösséget érintő, „népszerűsítő” gyülekezés betiltását és engedélyezte az esetlegesen mégis megrendezett eseményeken az arcfelismerő szoftverek bevetését.  

Nem sokkal később, az óriási felháborodás ellenére a tervezetből alkotmánymódosítás lett, magyarul: betiltották a Pride-ot. Mindezt a gyermekvédelem nevében. (Közben persze próbálták minden eszközzel elterelni a figyelmet arról, hogy sorra hullottak ki pedofil és/vagy gyermekbántalmazó csontvázak az állami szekrényekből, és hogy összeomlott a hazai gyermekvédelem. )

„A Pride megtartását rendkívül sok bizonytalanság vette körül, mígnem végül a Fővárosi Önkormányzat vállalta magára a rendezvényt, ami így megrendezésre kerülhetett. A gyülekezési hatóság korábban jogellenesen gyűlésként értékelte és megtiltotta a Fővárosi Önkormányzat rendezvényét, többször jogszerűtlenül megtiltotta más jogvédő szervezetek (köztük a miénk) által bejelentett gyűléseket, miközben tudomásul vette több szélsőséges szervezet gyűléseit. A helyzeten tovább rontott a rendőrség Budapest Pride előtti nyilvános kommunikációja, amely minden felelősséget a szervezőkre próbált hárítani, és igyekezett őket elijeszteni az esemény megrendezésétől” – idézte fel a Pride előtti időszakot az aktivista. 

2025 – Ebktv. módosítása

Közben egy újabb módosítással még tovább szűkült a transznemű és interszex emberek élettere.

Ahogy Zsirka Hellától megtudtuk, „az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény (Ebktv.) lényege, hogy mindenki egyenlő méltóságú személyként élhessen a társadalomban. Ennek érdekében biztosítja az olyan jogi minimumokat, mint például a hátrányos megkülönböztetés tilalma különböző tulajdonságok alapján. Magyarország az első ország volt 2003-ban, amely jogszabályi szintre emelte a nemi identitás védelmét, óvva ezzel a transznemű állampolgárokat a diszkriminációtól. 2025-ben azonban a nemi identitás védett tulajdonság jellegét megszüntették. Ez a módosítás még a jogi védelem lehetőségét is elvette az érintettektől, vagy legalábbis bizonytalanná tette az élet számos területén. Ezentúl

például nem garantált a jogi védelme annak, akit azért rúgtak ki a munkahelyéről, mert transznemű.”

2025. június 28. – A 30. Budapest Pride: a tiltás ellenére megtartva

A 30. Budapest Pride felvonulást – annak ellenére, hogy a rendőrség hivatalosan megtiltotta – több százezer ember részvételével mégis megtartották Budapesten.

A hatóság nem alkalmazott erőszakot a résztvevőkkel szemben, sőt, de a tiltás jogi háttere továbbra is vitatott volt. Mindenesetre a rendszerváltás óta történt legnagyobb tömegrendezvény megmutatta a hatalomnak, hogy az uszítás és a jogtiprás bizony kétélű fegyver, ugyanis rengeteg olyan ember is részt vett a Pride-on, aki amúgy nem támogatja az LMBTQI-ügyeket. 

„A tavalyi Pride történelmi jelentőségű volt”

– emlékszik vissza az aktivista. – „Nyilván elfogult is vagyok, mert életre szóló élmény volt beszédet mondani, de a tény, hogy az a sok százezer ember a temérdek bizonytalanság ellenére, és abban a tudatban ment oda szolidaritást vállalni, hogy ezért esetleg megbírságolhatják, az szerintem rendkívüli. A gyülekezési törvény módosítását nyilván nem vonták vissza, a Pride-nak mégis fontos üzenete volt: ki kell állnunk egymásért, mert amit egy kisebbséggel meg lehet tenni, azt az egész társadalommal meg lehet tenni.”

Később az egész bonyodalom a Pécs Pride-on újrakezdődött, ami végül szintén rekord létszámmal valósult meg. Időközben sajnos mind Karácsony Gergely, mind a pécsi szervező, Buzás-Hábel Géza ellen vádat emeltek a Pride-ok megszervezéséért.

2025 ősz – EU-ban kötött azonos nemű házasságok elismerése a tagországokban

Az Európai Parlament állásfoglalásában kimondta, hogy az EU-ban kötött azonos nemű házasságokat minden tagállamnak el kellene ismernie, még ha azt nem is engedélyezné saját jogrendjében.

Ehhez képest az Alkotmánybíróság határozatban állapította meg, hogy mulasztással előidézett alaptörvényellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem tette lehetővé az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság Magyarországon bejegyzett élettársi közösségként való elismerését. Az Alkotmánybíróság ezért arra kötelezte az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2025. október 31-ig tegyen eleget.

És hogy ez megtörtént-e? Nos:

„Sajnos az ilyen jellegű ítéleteket az Országgyűlés általában nem hajlandó végrehajtani. Az azonos nemű párok külföldön kötött házasságát a magyar hatóságok még mindig nemlétezőnek tekintik, így ők a magyar jog szempontjából továbbra is maximum sima élettársaknak minősülnek. Nem ismeri el a magyar jog a közöttük fennálló vagyonközösséget, valamelyikük halála esetén a másik nem törvényes örökös, és ha a pár egyik tagja nem magyar állampolgár, a kedvezményes honosítási és bevándorlási szabályok sem alkalmazhatók.” – magyarázza Zsirka Hella. 

Hát, itt tartunk most.

Az LMBTQI-közösséget érő jogtiprások jól mutatják, hogy ahol egy kisebbség ilyen mértékben kerül társadalmi perifériára, akkor a hatalmi érdekek mentén bármilyen csoport ugyanerre a sorsra juthat. Ennek a jelentőségét pedig már egyre többen érzik, még azok is, akik nem támogatják a szivárványos ügyeket.

Szabó Anna Eszter