–

1. A fogyatékossággal élő gyerekek mennek a levesbe?

A gödi Topház körüli botrány nyáron robbant ki, és döbbentett rá sokakat arra, hogy milyen minőségben zajlik a fogyatékossággal élő gyerekek (és felnőttek) intézményi ellátása. Az ombudsman által is vizsgált intézmény ügyében a szakszerű ellátás és a méltó életkörülmények hiánya arra is felhívta a figyelmet, hogy vajon mennyire valósul meg a jogszabályokban is előírt kiváltása az intézeteknek. Ennek hiányában ugyanis továbbra is magas a kockázata a fogyatékossággal élők esetében a megalázásnak, kiszolgáltatottságnak, az egyéni szükségletek figyelmen kívül hagyásának és az erőszaknak.

A fogyatékossággal élő gyerekek kapcsán 2017-ben az is kiderült, hogy nem biztosított a megfelelő oktatáshoz való joguk. Az alapjogi biztos megállapítása szerint „A magyar állam jelenleg nem tesz eleget a kiszolgáltatott, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók megfelelő színvonalú és hozzáférhető oktatásával kapcsolatos alkotmányos feladatainak, nemzetközi jogi kötelezettségeinek.”

2. Erősebb védelem a szexuális erőszak gyermekáldozatainak, szigorúbb büntetés az elkövetőknek

A bicskei gyermekotthon szexuális erőszakkal vádolt igazgatóját előzetes letartóztatásba helyezték (és még az év vége előtt vádat is emeltek ellene). Az ügy kapcsán több jogszabály változás is történt, így szigorították a vezetői kinevezések feltételrendszerét, és most már jogszabály tiltja, hogy korábban szexuális bűncselekmény miatt elítélt személy gyerek közelében vállalhasson munkát. Ami mind remek hír, kivéve, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális visszaéléseknél még mindig elképesztően magas a rejtve maradás.

Becslések szerint egy eljárás alá vont elkövetőre legalább 25 olyan jut, akinek az ügyében sosem lesz büntetőjogi felelősségre vonás.

3. Minden gyerek megtudta, hogy nem a gólya hozza

Idén tavasszal országos botrányt kavart egy olyan kifestőkönyv, ami a szexuális felvilágosítást tűzte ki célul. Kiszínezhető nemi szervek, szexuális aktus és a kisbaba születése is szerepelt a kiadványban, ami ellen petíciót is indítottak. Végül a kiadó visszavonta a kiadványt, de legalább egy hónapig attól volt hangos minden médium, hogy akkor most hogyan mondjuk el a gyerekeknek, hogy végül is nem a gólya hozza…

4. A gyerekverés „rendben van”

Nem, nem változtak a jogszabályok. Gyereket verni még mindig tilos, azonban áprilisban kiderült, hogy több olyan gyermeknevelési könyv is forgalomban van Magyarországon, ami a gyermekekkel szembeni testi fenyítést és a gyerekverést, mint szükséges-, indokolt- és ajánlott gyermeknevelési eszközt mutatja be. A tiltakozások hatására a könyvforgalmazók levették a polcokról a könyveket, de a kiadó nem hátrált meg. Aki szeretné, továbbra is megveheti a kiadványt, amiből elsajátíthatja, hogyan kell „jól verni” a gyereket.

Nyilván azok is forgatták ezt a „remek” könyvet, akik az egyik kereskedelmi televízió új szórakoztató műsorát szerkesztették, amiben idén novemberben néhány ismert ember, valamint a vidám műsorvezető egyeztek meg ebben: „gyereket verni úgy kell, hogy a fenekére vagy a karjára csapunk… ahol a ruha eltakarja”.

Itt szeretném még egyszer kiemelni: A. Gyerekverést. Jogszabály. Tiltja. Magyarországon.

5. Az örökbefogadás nem mindig a gyerek érdekében történik

A törvények értelmében örökbefogadáskor a hatóságok a döntéseiket elsődlegesen a gyermek érdekében kell meghozniuk. Ehhez képest idén ősszel kiderült,  hogy egy olyan meleg (leszbikus) pár örökbefogadási kérelmét, akik a gyerekkel már elkezdték kialakítani a bizalmi kapcsolatot, a szexuális  orientációjuk miatt utasították vissza – ezzel traumát okozva a gyereknek. (A Háttér Társaság kutatásáról, amely arról szólt, hogy milyen jogaik és körülményeik vannak az LMBTQ-pároknak az örökbefogadás terén Magyarországon, ITT írtunk.)

6. Gyerek is lehet filmes kellék

2017. márciusában láttak napvilágot azok a sajtóhírek, amelyek szerint a filmügyi kormánybiztos arra kérte a minisztériumokat, hogy módosítsák a jogszabályokat, mert (leegyszerűsítve) több (és könnyebben hozzáférhető) gyerekre van szüksége egy forgatáshoz. A kipattant botrány miatt végül nem került parlament elé az elkészült javaslat, de önmagában az ötlet, és a mód is elég megdöbbentő volt, ahogyan a minisztériumi munkatársak 48 órán belül előálltak az új jogszabály szövegével.

7. Az asszony még mindig verve jó

Ha már jogszabály alkotásról van szó, és arról, hogy ha akar, akkor nagyon gyors tud lenni minden minisztérium, ki kell emelni, hogy Magyarország még mindig nem ratifikálta az Isztambuli egyezményt, ami a nőkkel szembeni, családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól. Véleményem szerint az egyezmény hatályba lépése itthon gyerekjogi szempontból nagyon fontos lenne, hiszen a bántalmazás tanújává vált gyereket mindig az erőszak áldozatának tekintjük.

8. Menekültkérdés

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gyerekek ugyanabban a világban élnek, mint mi, ezért minden, amit a felnőttek (egymás felé) kommunikálnak, minden üzenet és minden döntés ugyanúgy hat a gyerekekre is.

A határzárral kapcsolatos kormányzati döntés, a Soros György által megfogalmazott javaslatok, a nemzeti konzultáció 2017-ben visszavonhatatlanul a gyermekkor részévé tette a menekültkérdést. Ez hatalmas felelősséget ró a szülőkre, és a gyerekek körül élő felnőttekre, valamint arra, hogyan magyarázzák a kialakult helyzetet. Ami azonban az egyéni felelősségen túlmutató következménye a kialakult magyar helyzetnek, az a menekültkérő gyerekekkel szembeni jogsértések, és a Magyarországgal szemben indult kötelezettségszegési eljárás.

9. Tanárok által elkövetett visszaélések

Tavaly a kockás inges tüntetések, az oktatási rendszer ellen tiltakozó iskolák és tanárok, meg a botrányos PISA-eredmények miatt beszéltünk sokat a pedagógusokról. Idén viszont az úgynevezett Taigetosz-törvény (a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek rosszabb helyzetbe kerülése) és diákokkal szemben elkövetett tanári visszaélésektől volt hangos a sajtó: (politikus) tanár és diáklány „szerelme”, fiúdiákjával szemben szexuális zaklatást elkövető tanárnő, diákját külföldre szöktető, a reptéren lebukó tanár… az oktatási rendszer komoly szakmai és morális válságban van, aminek jelei egyre erősebben látszódnak.

10. A gyermekprostitúció létezik

2017-ben azoknak is muszáj volt szembesülni azzal, hogy a gyermekprostitúció egy létező jelenség, akik korábban tagadták ezt (például a belügyminiszter). Bécs mellett hat euróért szexuális szolgáltatásokat nyújtó magyar lányok, állami gondoskodásban élő gyerekek prostituálódása, gyermekpornográfia, és az első magyar internetes pedofil-hálózat lebukása. Ideje lenne komolyan venni a gyermekprostitúció problémáját, ahogy az ombudsmani hivatal egyik közleményében olvasható: „Miközben a szakemberek szerint az érintettekkel a gyermekvédelmi intézményeknek kellene foglalkozniuk, aközben a magyar jog szerint akár elzárást is kaphat az a 14 és 18 év közötti gyermek, akit tiltott prostitúción érnek… a hatályos magyar jog nem áldozatként, hanem elkövetőként kezeli ezeket a gyerekeket, miközben a Lanzarote-i Egyezmény szerint gyermekek esetében a prostitúció soha sem lehet önkéntes döntés, hanem mindig valamilyen kényszer eredményének tekintendő.” 

A gyermekek helyzete 2017-ben, 20 évvel a gyermekvédelmi törvény megszületése után sem volt egyszerű. Sok még a tennivaló, és fontos minden pillanatban emlékeztetni magunkat: senkinek nem olyan drága az idő, mint a gyerekeknek.

Nekik nincs 20 évük arra, hogy kivárjanak egy jobb világot.

Számukra a jelen eseményei a meghatározók, mert ők most az egyszer gyerekek. Azért pedig mi vagyunk felelősek.

Dr. Gyurkó Szilvia 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/ chameleonseye