–

Sokan már a témát és a gondolatot is elutasítják, pedig bizonyított tény, hogy a gyereket nevelő meleg párok gyereke egyáltalán nem lesz attól homoszexuális, ha azonos nemű szülők nevelik. 2009 óta van lehetőség a bejegyzett élettársi kapcsolatra azonos nemű párok esetében, ám továbbra is tabu az ő gyerekvállalásuk kérdése Magyarországon. 

Jogi szempontból alapvetően két kérdés merül fel. Az egyik, hogy könnyítsenek-e az azonos nemű párok gyerekvállalásán, jogosultak  legyenek-e az azonos nemű női párok mesterséges megtermékenyítésért folyamodni, lehetővé tegyék-e az azonos nemű párok számára a közös örökbefogadást, a másik pedig az, hogy a gyermeket nevelő pár mindkét tagja törvényes szülő legyen-e.

Jelenleg a szabályozás határozott nemet mond mindkét kérdésre, tehát, ha egy leszbikus mesterséges úton szeretne gyermeket vállalni, egyedülállónak kell hazudnia magát, mert az egészségügyi törvény csak házastársak, különnemű élettársak és ‒ bizonyos feltételekkel ‒ egyedülálló nők számára teszi lehetővé a mesterséges megtermékenyítést. Ugyanez vonatkozik az örökbefogadásra. Egynemű párok nem fogadhatnak örökbe, de egyénileg van rá lehetőség. Persze a heteroszexuális szülők járnak legjobban, őket előnyben részesítik. 

A Háttér felmérése szerint nem könnyű olyan védőnőt, gyerekorvost, óvodát és iskolát találni, ahol elfogadó a környezet. A gyermeket nevelő válaszadók közel egyharmada kifejezetten rejtőzködik az egészségügyi- vagy oktatási intézményekben, illetve munkahelyén, titokban tartva, hogy a gyermeket azonos nemű párjával neveli. 

Az 1200 kitöltő közül mindössze 14 férfi és 20 nő él együtt bejegyzett élettársi kapcsolatban, és ennek nem az az oka, hogy az LMBTQI közösség tagjai folyamatosan cserélik partnerüket (a nők 71 százaléka, a férfiak 58 százaléka párkapcsolatban él), hanem az, hogy nem biztosít megfelelő jogokat számukra, valamint félnek a nyilvántartásba vételtől. 

Szülővé válni

Érdekes, hogy a hét évvel ezelőtti felméréshez képest jóval megnőtt az azonos párként gyereket vállalók száma. Míg korábban 82 százalék nevelte korábbi, heteroszexuális kapcsolatból származó gyerekét, jelenleg csak 60 százalék ez az arány. A gyermeket nevelő válaszadók 13 százaléka házilagos mesterséges megtermékenyítéssel, 11 százaléka hazai egészségügyi intézményben végzett mesterséges megtermékenyítéssel, két százaléka örökbefogadás és három százaléka béranyaság útján vált szülővé (ez jelenleg akkor tiltott, ha a béranya anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalja az anyaságot).

Az LMBT-személyek szívesen fogadnának örökbe gyermeket, 57 százalékuk örömmel vállalna háromévesnél idősebb gyereket, 36 százalékuk pedig roma gyereket. És van 11 százalék, ők akár fogyatékossággal élő gyermeket is magukhoz vennének. 

„Itthon rendesek voltak, de alapvetően egyedülállónak kezeltek, és ezt mi sem feszegettük. Amikor volt az inszemináció, szóba se került, hogy esetleg Melinda is be szeretne jönni. Pedig mindig jött velem, elkísért, és aztán ült a váróban. A külföldi reprodukciós központba bejött velem, fogta a kezem. Ennek fontos az emberi oldala is: ott párként üdvözöltek, és így is beszéltek rólunk, sok sikert kívántak nekünk, itthon viszont csak rólam beszéltek, és Melinda volt a kísérő. Kint mi voltunk a szülők, akik gyereket szeretnének. Itt voltam én, aki gyereket szeretnék, meg a kísérő. Pedig nem egyedül vállalnám a gyerekünket. Mi ketten, párként vállaljuk őt. Éva, 38 éves”

A gyerekvállalást nehezíti, hogy a 2015-ben az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) fellépése nyomán a legnagyobb magyar spermabank – vagyis ahol anonim donorhoz lehetett jutni – bezárt, úgyhogy manapság csak a meddőségi centrumokban kaphatnak segítséget a mesterséges megtermékenyítést választók, ám azok többéves várólistákról számolnak be.  

A család titkolná

Nincsenek könnyű helyzetben az egynemű párok a családjukban sem – legalábbis a felmérés szerint. Mindössze 55 százalék mondta el LMBTQ voltát a szülőknek és más legközelebbi rokonoknak, míg a tágabb rokonság 23 százaléka tudja ezt. Különösen érdekes, hogy ez a szám 33 százalék a munkahelyen, a gyerekesek esetében pedig 40 százalék.  

A felmérés szerint sokan nem beszélnek legközelebbi rokonaikkal, mert azok nem tudják elfogadni LMBTQ voltukat, illetve gyakori kérés, hogy a rokonság előtti titoktartásra kérik őket. A másik variáció: a megmaradó jó kapcsolat, és a helyzet teljes ignorálása. 

Mit szeretnének az LMBTQ emberek?

Semmi extrát, azonos jogokat a heteroszexuális párokkal, azaz a partner gyerekét örökbe tudják fogadni, lehessen közösen is örökbe fogadni, és arra, hogy az örökbefogadáskor ne legyen megkülönböztetés a szexuális irányultság és a nemi identitás miatt. Fontos volna még a béranyaság kérdésének szabályozása, illetve a szakemberek érzékenyítése, hogy sem az orvosnál, sem pedig az oktatási intézményekben ne kelljen rosszul érezniük magukat az egynemű pároknak. 

A projekt keretében csalad.hatter.hu címen folyamatosan bővülő új weboldalt is létrehoztak, ahol a gyermekvállalással, az azonos nemű szülőkkel és gyermekeikkel kapcsolatos információkat tesznek közé mind az érintettek, mind a szakemberek és a téma iránt érdeklődők számára.

A teljes kutatás elérhető itt.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/Maxvis