Apró figyelmesség az ökolábnyom csökkentésére: a barna kukákban szelektíven gyűjtheted az ételmaradékokat
Támogatott tartalom
Hosszú évek óta tudjuk, hogy veszélyben a bolygónk, és ez a gyerekeink jövőjére is hatással lesz. Sokan tehetetlennek érezzük magunkat emiatt, pedig nagyon egyszerű lépésekkel mi is hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb élet megteremtéséhez. Szerencsére most már a MOHU is segít nekünk ebben: tavaly januártól 14 településen fokozatosan bevezeti a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék begyűjtésére alkalmas barna kukák használatát. Apró lépésnek tűnik, de ha sokan haladunk együtt ezen az úton, egészen biztos, hogy messzebbre juthatunk. Csupán annyit kell érte tennünk, hogy ezentúl nem a kommunális szemetesben gyűjtjük az élelmiszerek maradékait. Az újrahasznosított biohulladék pedig hozzájárul ahhoz, hogy jobb és élhetőbb hellyé váljon a világ. Both Gabi írása.
–
Együtt a természettel!
Falusi környezetből származom, gyerekkoromban malacokat és tyúkokat is tartottunk. A kertben, az udvari vécé mellett állt a trágyadomb, ami rengeteg élőlénynek adott táplálékot. Szemlélődő gyerek voltam, lenyűgözött a giliszták hada, a hangyák serege, és igen, még a különleges színű lótetű is. De a legszebb lepkéket is a trágyadomb közelében láttam!
Tisztában voltam vele, hogy az élő anyag kipárolgása erős bukéval jár, de ez egyáltalán nem zavart.
És nem csupán ez volt természetes, hanem az is, hogy a konyhai maradékokat a trágyadombra öntjük. Aztán persze minden tavasszal visszaforgattuk a kertünkbe ezt az értékes trágyát, amitől nagyon szép termést hozott a konyhakert, és a mi szőlőnk volt a legfinomabb a világon.
Amióta Budapesten élek, azóta sajnos nincs lehetőségem arra, hogy az élelmiszer-hulladékot külön gyűjtsem, éppen ezért örültem nagyon, amikor először hallottam a MOHU barna kukáiról és a hulladékgyűjtő udvarokról.
Ne pazaroljuk el a hasznos energiát!
Megdöbbentően sok, mintegy 320–384 ezer tonna (!) élelmiszer-hulladék keletkezik évente Magyarországon, ennek pedig 17–29 százaléka lebomló anyag, amit mind újra lehetne hasznosítani.
Ezzel a remek kezdeményezéssel nem csupán a hulladéklerakók üvegházhatású gázkibocsátása csökken, de a talaj minősége is javítható.
Már egy kevés változtatással is nagyon sokat tehetünk!
A 14 településen lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak a résztvevők, ami nagyon könnyen kezelhető: a patentzárral arról is gondoskodtak a tervezők, hogy sem a szag, sem pedig a folyadék ne távozzon belőle. A társasházak egy-egy 120 literes barna kukát kapnak, ezt pontosan ugyanúgy, meghatározott napokon szállítja el a MOHU, ahogy az összes többi szemetest is: a kéket, a sárgát, a szürkét, és most már a barnát is.
Természetesen eleinte kíván némi tudatosságot az új barna kukák használata, de ha tisztában vagyunk az alapelvekkel, utána már tényleg nagyon könnyen beépíthető a mindennapos gyakorlatba.
Ha valaki nem biztos benne, hogy mit tehet a barna kukába és mit nem, az EZEN az oldalon, valamint korábbi cikkünkből tájékozódhat róla.
A csomagolások, a csontok, a porzsák, a porszűrő, a papírzsebkendő és a pelenka biztosan nem való a barna kukába, szóval a csé és a pé betűs dolgokat jegyezzétek meg! Ahogyan a teafilter sem, de a teafű és a tojáshéj például simán mehet a gyűjtőedénybe. Úgyhogy a té betűsöknél érdemes mérlegelni.
Viszont mehet a barna kukába bármennyi kávézacc, tejtermék, pékáru és bármilyen főtt ételmaradék.
Azért is érdemes alaposan átolvasni és megjegyezni a MOHU listáján szereplő hasznos és haszontalan maradékok fajtáit, mert ha mégis valami olyasmi kerülne a feldolgozás során a rendszerbe, ami nem odavaló, az tönkreteheti az üzemben használt eszközöket.
Mi lesz abból, amit kidobunk?
Röviden: megújuló energia. A biogázüzembe szállított hulladékot először ledarálják, majd biogázzá alakítják. A szilárd anyagból szerves trágya lesz, a megmaradt híganyag pedig visszakerül a fermentálóba, amiből hő- és villamos energiát nyernek, pontosabban nyerünk mindannyian. A biogázok alkalmasak arra, hogy az állattartásban felhasználják például az istállók fűtésére-hűtésére, a komposzt pedig új erőt ad a földnek.
A körforgásos gazdaság kiépítéséhez elengedhetetlen a mi hozzájárulásunk is, hiszen már tudjuk, hogy a hulladékaink megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő.
Harminchárom olyan település van hazánkban, ahol a MOHU hulladékudvaraiban – ha nem is jön helybe a gyűjtőedény, de – mi magunk leadhatjuk az otthon már fölösleges, ám még mindig hasznosítható maradékokat. Ha valamilyen ételből nagyobb mennyiségű fölösleg keletkezett, azt is elvihetjük a hulladékudvarokba. A helyszínek pontos listája ITT található.
A barna kukák használata igazán nem igényel különleges figyelmet, ha betartjuk azt a néhány fontos alapszabályt, viszont már ilyen csekély változtatással is nagyon sokat tehetünk a környezetünkért.
A fenntarthatóbb jövőért való minimális erőfeszítés pedig mindannyiunk szívügye kell hogy legyen.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Erlon Silva - TRI Digital
