–

1. Ki Soros György?

Soros György egy 87 éves üzletember.

2. Mi Soros György foglalkozása?

Közgazdászként végzett, és tőzsdei-, pénzügyi befektetéseiből, ügyleteiből vált tehetőssé. Jelenleg is a világ 30 leggazdagabb embere között tartják számon. 1984 óta 14 milliárd amerikai dollárt költött jótékonyságra, úgyhogy a Wikipédia szerint az egyik munkaköre az, hogy „filantróp”, azaz jótékonysággal foglalkozik.

3. Mi köze Soros Györgynek Magyarországhoz?

Soros magyar származású. Budapesten született, majd a második világháború után Angliába, később az USA-ba költözött, és ott csinált karriert. A nevét viselő Soros Alapítvány (ma Nyílt Társadalmak Alapítvány) a nyolcvanas évektől működik a kelet-európai régióban, így Magyarországon is. A munkavállalóinak több mint fele magyar. Az Alapítványon kívül Magyarországhoz köti Soros Györgyöt a CEU, azaz Közép-Európai Egyetem is, amit ő alapított, és ami Budapesten működik.

4. Mi az a Soros-terv?

Soros 2015-ben tette közzé az interneten elképzeléseit arról, hogyan kellene a menekültügyi rendszert újjáépíteni. A rövid, angol nyelvű véleménycikk hat pontban foglalja össze, milyen lépések mentén lehetne egy olyan menekültpolitikát létrehozni, ami „véget vet a pániknak és a szükségtelen emberi szenvedéseknek”. Az elképzelés alapja, hogy a helyi és regionális válságok miatt kialakult migráció világméretű jelenség, amit összefogással lehet csak megoldani (az Európai Unió szintjén és globálisan is).

5. Milyen választ ad Soros György az európai, migrációval kapcsolatos válságra?

A Soros által közzétett írások, cikkek alapján a jövőben a migráció egyre erősebb lesz, és a földrajzi közelség miatt Európa marad a fő irány, ezért évente legalább egymillió menedékkérőt kell majd befogadni. Soros abból indul ki, hogy a menedékkérők azért hagyják el otthonukat, mert ott nem biztosított a élethez való joguk. Így elképzeléseinek egyik alaptétele, hogy biztonságos csatornák szükségesek a menedékkérők számára. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, egységes politikai és társadalmi erőfeszítések, valamint a sikeres integráció érdekében – számításai szerint – személyenként legalább 15.000 eurónyi költségviselés szükséges. Soros elképzelései szerint széleskörű társadalmi összefogással kellene tervezni uniós szinten is, amibe beletartoznak az egyházak, a civil szervezetek, de az üzleti szféra is. Ráadásul az összefogásnak nemcsak országokon belül kell megvalósulniuk, de Európa határain kívül is.

6. Csak Magyarországon beszélnek Soros György elképzeléseiről?

Nem csak itthon kérdés, hogy ez a hat lépés hogyan hajtható végre, és valójában mit jelentenek az elképzelések. Az eredeti cikk alatti kommentek többsége is olyan fontos kérdéseket tesz fel, minthogy vannak olyan országok (például Németország), amelyeket a menedékkérők jobban kedvelnek – hogyan lehet akkor mégis egységes szerepvállalásról beszélni. Szintén sokan vitatják, hogy a terv nem veszi figyelembe a hazatelepülés lehetőségét, ahogy a gazdasági okból vándorlókat sem. Lehet vitatni ennek az elképzelésnek a helyességét. Fontos is, hogy érdemben végigbeszéljük, valójában mit jelentenek például „a műveleti és pénzügyi megállapodások”, amelyek a menedékkérők kezelésére vonatkoznak, vagy azt, hogy Európa hogyan tudja a határain kívül is felelősen képviselni az érdekeit. Ahogyan az is, hogyan lehet emberségesen, az emberi jogokat tiszteletben tartva választ adni a Szíriából, Afganisztánból vagy Afrikából érkező menedékkérőknek. Másoknak. Meg ezen keresztül magunknak.

Ezért beszélgessetek a gyerekeitekkel. Ha már itt vannak körülöttünk ezek a plakátok, beszéljetek velük arról, hogy mi ad nekik biztonságot, mitől félnek, mit jelentenek nekik ezek a kék poszterek.

Mondjátok el nekik, hogy a világ nem olyan egyszerű, hogy egy-egy mondattal le lehessen írni. Hogy világméretű problémák megoldása bonyolultabb, minthogy egy mondattal, vagy akár hat ponttal el lehessen intézni.

Beszélgessetek, mert megoldás csak megértésből, elfogadásból, és megismerésből származhat – félelemből és gyűlöletből sosem.

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt kép: WMN