Szőlő, körte, dió – Hasznos tanácsok nőktől nőknek
Dobjatok föl ti is témákat!

Az őszi betakarítás idején számos kérdésen lamentálhatnak azok a nők, akik a férfiak támogatása nélkül, egyedül is megoldanak különböző helyzeteket. Előfordulhat azonban, hogy egyesek néha elbizonytalanodnak – de ne aggódjatok, senkit nem hagyunk cserben! Akinek segítségre lenne szüksége, annak most a szőlő, a kukacos körte és a tavaly lehullott dió felhasználásáról ajánlunk gyorstalpalót, különös tekintettel a dió héjának újrahasznosítására. De lakberendezési tanácsadást nem vállalunk! Both Gabi időszerű jegyzete.
–
Le kelle-e szedni szüret idején a szőlőt?
Le.
Se nem előbb, se nem később, hanem pont akkor, amikor szüret van, tehát ha beérett a szőlő.
És mi van akkor, ha leszeded az összeset, de nem tudod, mit csinálj vele?
Bár nem vagyok szőlősgazda, de igen sokféle lehetőséget ajánlanak az avatott szakértők a felhasználásával kapcsolatban.
Természetesen a mennyiségtől is függ, de általánosságban elmondható, hogy a borszőlőből bort készítünk, az étkezési szőlőt pedig elfogyasztjuk.
Aki nem szeretne borkészítéssel bíbelődni, az mustként is hasznosíthatja a szőlőszemeket, de szörpöt is készíthet az édes gyümölcsből.
Aki pedig a mazsolát is szereti, az rossz ember nem lehet.
Tehát ha több szőlőnk termett, mint amennyit meg tudunk enni, akkor szívből ajánlom, kedves nőtársaim, hogy merüljünk bele a mazsolakészítés rejtelmeibe, mert télen is igen értékes vitaminforrást biztosítanak az összetöpörödött szőlőszemek, amikor a természet kevésbé kényeztet el bennünket a kincseivel.
Ezen kívül a kozmetikusok esküsznek arra, hogy a bőrápolásban is igen fontos szerepe lehet a szőlőnek, érdemes tehát szőlőmaszkot készíteni, mert elsőrangú összetevői példátlanul hidratált bőrt eredményeznek.
Az elszánt felhasználóknak pedig szívből ajánljuk, hogy saját kezűleg sajtolják ki az olajat a szőlőmagokból. Élettani hatásai között többek között az is szerepel, hogy csökkenti a trombózis kialakulását, és megvédi a sejtjeinket a káros hatásoktól.
Aki pedig még mindig tanácstalan lenne, annak Bálint gazda – szőlővel kapcsolatos – információit is érdemes megnéznie.
Belefőzzük-e a körtelekvárba a kukacokat?
Ne.
A fáról lehullott körte többféle kártevőt is tartalmazhat. Az őszi darazsak vagy a körtelegyek például előszeretettel másznak bele az édes gyümölcsbe, még akkor is, ha az kásás. A hangyák is szorgalmasan fogyasztják az értékes cukrokkal telített zöld, sárga vagy barna terméseket, nem beszélve a sünökről.
A lekvárkészítésnek számos fortélya van, de az egyik alaptézis ezek között, hogy a kukacokat feltétlenül érdemes eltávolítani befőzés előtt. Nem szeretnék kukacoskodni persze, ám velem is előfordult már, hogy ha lekvárban nem is, de körtebefőttben találkoztam néhány kukactetemmel. Tulajdonképpen ha véletlenül be is kaptam egyet-egyet, nem esett különösebb bajom, hiszen tudtommal kiváló fehérjeforrás, és bizonyos népek konyháin főfogásként szerepel.
A Hobbikert Magazin oldalán egyébként további igen hasznos tippeket olvashattok arról, mit lehet még kezdeni a fáról lehullott körtékkel, például érdemes megjegyezni ezt a fontos üzenetüket: „A földre esett körte nem veszteség, hanem lehetőség.”
Ha elfogadtok tőlem még egy személyes tanácsot: körtehullás idején nem érdemes a fa alatt vacsorázni.
Felszedjük-e a tavalyi diót a fa alól?
Fel.
A lehullott dióhéjakat többnyire a karácsonyfán láthatjuk újrahasznosítva, legtöbbször aranyra festve, esetleg ezüstre. Netalántán bronzra. Azonban ez egyrészt még az 1980-as években volt divatban, másrészt pedig – tapasztalataim szerint – igen hamar leszakad a dióról az akasztó, pedig baromi nehéz ám ráragasztani.
Ám a dióhéj még számtalan egyéb területen alkalmazható.
Mint minden más olajtartalmú héjtól, a dióétól is jól begyullad a tűz. Úgynevezett agrobrikettként is használatos, bár a Gardenista oldala szerint állítólag „a hagyományos brikettekhez képest fűtőértéke elmarad és a hamuzási mennyiség is magasabb”, mégis érdemes megfontolni a használatát, már csak a környezetvédelmi szempontok miatt is.
Az igazán környezettudatos állattartók pedig a speciális eljárással készült macskaalmot használják, méghozzá természetesen azt, amit dióhéjból nyertek ki.
Az őrölt dióhéj ezenkívül még a motoralkatrészek tisztításában is fontos szerepet játszik, mert segítségével – a hengerfej eltávolítása nélkül – sokkal kedvezőbb áron születhetnek újjá a motorok.
És most kapaszkodjatok meg, mert azt is elárulom, hogy a porrá őrölt dióhéj a biokozmetikusok egyik aduásza! Az összes elhalt hámsejt hipp-hopp, eltűnik a bőrünkről a hatására.
Egyébként pedig Bálint gazda oldalán is olvashattok a dió betakarításáról, ne hagyjátok ki!
Ezek a témák, amiket most érintettem, és igyekeztem bemutatni, mind azok között szerepelnek, amik, ugye, érdekelnek benneteket is. Indítsuk el a gondolkodást, beszélgetést, vitatkozást. Dobjatok föl ti is témákat, mert néha már magam sem tudom, hogy mit kell csinálni.
Epelógus (sic!)
„A »Tavasz, nyár, ősz, tél, edd meg, amit főztél!« egy magyar közmondás vagy szállóige, amely arra utal, hogy az embernek meg kell békélnie és viselnie kell tettei következményeit, függetlenül attól, hogy jók voltak-e, vagy sem, ahogy az évszakok elmúlnak, és eljön az idő, amikor az ember szembesül a korábbi döntései eredményével.” (MI-alapú áttekintés)
Kiemelt kép forrása: Pexels/ Pavel Danilyuk, Unsplash/ Bence Balla-Schottner, Mockup Graphics, Kiran CK, Andrea Hajdu, Dave Avram