–

1. Szurikáta – Szemet szemért?

Az idei év első nagy „gyerekbotránya” májusban robbant. Egy iskolai kirándulás alkalmával az egyik gyerek benyúlt egy szurikáta ketrecbe, ahol egy vemhes állat belekapaszkodott az ujjába, megharapta, mire a gyerek megrázta a kezét, az állat leesett, a földhöz csapódott, és elpusztult. A hírt megírta egy internetes portál, majd utána lecsapott a népharag. Túlzás nélkül emberek százezrei estek egymásnak először a neten, majd újságok véleményrovataiban, hogy mit kellene csinálni a gyerekkel, mi lenne a megfelelő reakció. Ezek között pedig igen sokáig túlsúlyban volt a „vele is ezt kellene tenni” / „jól meg kell verni”-típusú meggyőződés.

Az eset élesen rávilágított, hogy büntetés és a kemény szankció még mindig sok felnőtt gyermeknevelési „koncepciója”, és az is nyilvánvaló, hogy nagyon szívesen folytatunk hitvitákat gyerekekkel kapcsolatos ügyekben (függetlenül attól, hogy ismerjük-e egy-egy helyzet konkrét körülményeit vagy sem).

 2. A bicskei gyerekotthon volt igazgatójának elítélése

Ne maradjon következmények nélkül a gyerekbántalmazás – ez volt a legfontosabb üzenete először a médiának, majd idővel az érintett minisztériumnak, amikor kiderült 2016-ban, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója hosszú évek óta használja szexuálisan a rábízott gyerekeket. Idén novemberben született meg az elsőfokú ítélet: nyolc év fegyház.

Az ügyhöz kapcsolódóan pedig több mint egy tucatnyi jogszabály változott annak érdekében, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális (és egyéb) visszaélések közül több derülhessen ki, és az elkövetők ne úszhassák meg a felelősségre vonást.

Az elkövetkező évek kérdése lesz, hogy képes-e a rendszer az új szabályokat jól lekövetni, és tényleg a gyerekek érdekeit tartani szem előtt.

3. A család vajon mi?

2018 a családok éve volt. Így talán érthető, miért csaptak össze olyan vadul a politikai élet szereplői, ha arról volt szó, hogy „mi a család”, vagy az, hogy a gyerekvállalás pénzügyi támogatási rendszerének további feltuningolása beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, és – a csökkenő népesség, fokozódó elvándorlás, illetve a migráció elutasítása hármasával szemben – hatékony gyógyír lesz-e.

Ebben az évben az is kiderült, hogy „szülőnek lenni életre szóló kaland”, és bár a család az elvárások szerint egy apa és egy anya egysége a gyerekeikkel (legalább hárommal), mégis komoly támogatás mellett nyithatott meg idén májusban Budapesten az Egyszülős Központ.  

Sok vita, rengeteg hitvita folyt ezen a területen – legnagyobb sajnálatunkra nagyon átpolitizálva pro és kontra, és szinte soha nem annak mentén, hogy mi lehet egy gyerek érdeke, szükséglete, joga, ha családról van szó.

4. „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?”

Ha 2018 legmeghatározóbb gyermekjogi kérdését kellene kiemelni, az egyértelműen az oktatás helyzete lenne. Idén kiugróan sok volt az iskolai bántalmazásokkal és tanári visszaélésekkel foglalkozó  téma a közbeszédben. A diákok elégedetlensége az oktatás általános helyzetével kapcsolatban májusban diáktüntetésekhez vezetett. Az év második felére pedig a tanárhiány, valamint az új Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatos kritika került előtérbe.

Ha visszatekintünk, az elmúlt három évnek folyamatosan meghatározó témája volt a közoktatás helyzete. 2018-ban talán az jelentett újdonságot, hogy az eddig külön fórumokon küzdő pedagógusok, szülők és tanárok törekvései mintha egyre közelebb kerültek volna egymáshoz.

5. Momo, a kék bálna – a gyerekek internetes biztonsága

2018-ban a gyerekek védelmének kapcsán talán a legtöbbet az internet és a digitális eszközök által jelentett veszélyekről beszéltünk, hiszen két hullámban is elért Magyarországra olyan netes „program”, ami öngyilkosságra, önsértésre buzdított, és a kisgyerekeket megfélemlítette.

Fel kell készülni arra, hogy ilyen és hasonló veszélyek mindig lesznek a neten, ezért a gyerekek és persze a szülőket, óvodákat, iskolákat is fel kell készíteni arra, hogy jól tudjanak válaszolni ezekre a kihívásokra. Mindez alapvető fontosságú lenne.

Egyelőre rendszerszintű válasz nem született erre a problémára – a felelős felnőttek a maguk módszereivel, egyedi kezdeményezések mentén próbálják meg elérni, hogy a gyerekek nagyobb védelmet kapjanak, és többet tudjanak ezekről a jelenségekről.

6. Roma szegregáció

89  milliós kártérítést ítélt meg idén a bíróság azoknak a gyöngyöspatai roma diákoknak, akik az iskolai szegregáció miatt indítottak pert. Az ügy fontossága nemcsak abban rejlik, hogy

a bíróság elítélte a roma és nem roma diákok különválasztását az iskolákban, és azt, hogy a romák nem jutottak minőségi oktatáshoz, hanem abban is, hogy kimondta: az iskolai hátrány hosszú távon is károsan befolyásolhatja az életesélyeket, ezért pedig felelősséget kell vállalnia annak, aki ezt a hátrányt mesterségesen kialakította, elmélyítette.

A per több mint három éven keresztül zajlott, hatalmas elismerés jár a CFCF csapatának ezért a munkáért.

7. Gyerekhang

Minden évben november 20-án ünnepeljük a gyermekjogok világnapját. Idén ehhez nagyon nagy sikerrel társította az UNICEF a „Gyermekhang” kampányát, amiben egyrészt gyerekek vehettek át helyeket a felnőttek világában (például a WMN szerkesztőségében is), másrészt felnőttek fejezhették ki a gyermekjogok iránti elkötelezettségüket azzal, hogy kékbe öltöztek. A kampány eredménye szimbolikus, de reméljük, akik csatlakoznak hozzá, a végén a gyermekjogokat is jobban megismerték.

8. Nemzeti nevelés az óvodákban

Iskolakezdés előtt, idén augusztusban, a szokásos „mennyibe fog kerülni ez a tanév” téma helyett arról beszélt az ország, hogy az óvodai nevelés országos alapprogramját megváltoztatva, már három és fél éves kortól a nemzeti identitástudat erősítése, és a keresztény kulturális értékek megismertetése is feladata lesz az óvodapedagógusoknak. A módosítást nem egyeztették a szakmával, ami nyilván felháborodást váltott ki, de az igazi kérdés az, hogy vajon változott-e bármi is a süni csoportban… mármint, hogy a módosítás átment-e a gyakorlatba. Erről egyelőre nincsenek információink.

9. Választások: kampányolás gyerekkel

Az idei országgyűlési választások idején először érte el az emberek ingerküszöbét az a kérdés, hogy vajon rendben van-e, ha politikusok kampányrendezvényeket szerveznek óvodákba, kampányfotókat készítenek iskolásokkal, vagy úgy egyáltalán gyerekeket használnak arra, hogy „eladják magukat” a választópolgároknak. A kérdés ideológiailag semleges abból a szempontból, hogy kivétel nélkül minden párt érintett a kérdésben.

S reméljük ideológiailag semleges abból a szempontból is, hogy az emberek – pártállástól függetlenül – elítélik ezt a fajta manipulációt, vagy – hogy az ezzel kapcsolatos idei nyelvújítást használjam –„politikai pedofíliát”.

A Nemzeti Választási Iroda büntetéseket is kiszabott politikusokra. Ezek közül a legismertebb nyilván a Miniszterelnök szankcionálása volt.

10. Soros

Nincs 2018 Soros nélkül. Ez a lista sem lehet teljes anélkül, hogy szembenéznénk vele, a gyerekekre hogyan hat az a kommunikáció, aminek középpontjában Soros György démoni alakja áll. Kidobós játék közben „sorosozó” óvodások, „sorost” rajzoló kisiskolások, a „migráns” mint szitokszó elterjedése a gyerekek között – ezek is megjelentek idén a közbeszédben. S a probléma is, hogy a gyerekek bevonódása ilyen módon a „kampányba” gyakorlatilag egyenes következménye annak, ami évek óta zajlik.

Ez a jelenség, mint cseppben a tenger, mutatja, hogy a gyerekek ugyanabban a valóságban élnek, mint mi, és hatnak rájuk azok a mondatok, üzenetek, amik ránk is. Nem ők az elsődleges célcsoport, de ha nem segítünk nekik megérteni, hogy mi és miért történik, akkor azzal magukra hagyjuk őket. Felelős felnőttként támogatnunk kell a gyerekeket abban, hogy kérdezhessenek, önálló gondolatokat és véleményeket fogalmazhassanak meg minden közéleti kérdésről.

Izgalmas év volt 2018. Jó lett volna több pozitív ügyet bemutatni ebben a Top 10-ben, de még mindig az a helyzet, hogy a gyerekek ügyei leginkább a morális pánik, az aggodalom és a féltés dimenziójában vannak velünk. Érdemes elgondolkodni azon, hogy jövőre hogyan tudunk ezen változtatni, és hogyan tudunk a részvétel, valamint a gyermeki képességek kibontakoztatása felől is még többet biztosítani számukra.

Gyurkó Szilvia