Gumicsont, hangulatkeltés vagy valós veszély a Pride betiltásának terve?

–

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke csütörtökön „A homoszexualitást népszerűsítő gyűlések betiltásáról” címmel törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek, miután Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, abban a formában, ahogy eddig ismertük, már nem lesz Pride – szerinte a „józan ész” indokolja a  Pride betiltását. 

A párt gyakorlatilag egy mondattal egészítené ki a 2018 óta hatályos gyülekezési törvényt, ami részletezi, milyen eseteben dönthet úgy a rendőrség, hogy figyelmen kívül hagyja vagy betiltja a hozzá benyújtott közterületi rendezvények, gyűlések iránti kérelmeket. Jelenleg ez a közbiztonságot vagy közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyeztető; mások jogainak „aránytalan” sérelmével járó; bűncselekmény elkövetésére való felhívást megvalósító; diplomáciai mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozó; a bíróságok működését megzavaró; vagy a közlekedés rendjének sérelmével járó gyűlésekre vonatkozik.

Novák azzal egészítené ki a törvényt, hogy a rendezvény akkor is veszélyezteti a közrendet, ha

„a szexualitást öncélúan ábrázolja, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti”.

A 2021-es orosz mintára kitalált gyerekvédelmi törvény értelmében mindez ugyanis már alkotmányellenesnek számít.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy Mandinernek adott interjúban azt mondta, a Pride-dal kapcsolatban a kormány több alkotmánymódosítást is tervez. Szerinte „a szervezők is tisztában vannak azzal, hogy amit évről évre az Andrássy úton művelnek, az a társadalom nagyobb részét irritálja”. Tegnap Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is megerősítette a Gulyáságyú Médiának, hogy eddigi formájában többé nem lesz, nem lehet Pride.

Hergelés vagy hergelés?

Miután a 2020-ban 19 ezer pedofil felvétellel lebukott volt perui nagykövet, Kaleta Gábor ügye kikényszerítette (volna), hogy a kormány szigorúbban lépjen fel a gyerekek elleni szexuális visszaélésekkel szemben, a Fidesz-KDNP 2021-ben olyan „gyerekvédelmi” törvényt szavazott meg, ami orosz mintára összemossa a homoszexualitást és a transzneműséget a pedofil bűnelkövetőkkel.

A törvény azóta is megnehezíti a szexuális kisebbségek örökbefogadását, gyereknevelését és életét – pedig semmi nem támasztja alá, hogy a szivárványcsaládokban felnövő gyerekek helyzete hátrányosabb lenne.

A törvény értelmében az iskolai szexuális felvilágosítás többé „nem irányulhat a nem megváltoztatása és a homoszexualitás népszerűsítésére”, valamint megtiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését” és megjelenítését a médiában, a művészetben, az irodalomban. A melegellenes törvényt a magyar kormány annyira komolyan vette, hogy még az LMBTQ-témát megjelenítő könyvekbe való belelapozást is megtiltotta a könyvesboltoknak, ezért azok lefóliázással kezdtek el védekezni ellene, sőt, a jogszabály miatt nagyrészt el is tűntek a homoszexualitást vagy transzneműséget is megjelenítő könyvek a hazai könyvesboltok nagy részéből. 

Orbán Viktor első számú politikai példaképévé váló Donald Trump januári beiktatása utáni egyik első intézkedése volt rendeletet hozni arról, hogy csak két nem létezik, a biológiai nem pedig nem megváltoztatható („Az anya nő, az apa férfi”) –  így lett az Eufóriával ismertséget szerző Hunter Schafer transznemű színésznőből hivatalosan férfi. 

Trump a rendeletet ráadásul azzal indokolta, hogy a nők védelme érdekében van rá szükség. 

A Pride-ot ugyanakkor az amerikai elnök – az erről szóló álhírek ellenére – egyelőre biztosan nem tiltja be, tehát a magyar miniszterelnök még Trumpnál is messzebbre megy a szexuális kisebbségek vegzálásában.

A csábító nemzetközi példák

A Telex szerint valószínű, hogy a Pride „vonulós részét” tervezik betiltani, felfűzve arra a régóta hangoztatott – logikailag egyébként téves – érvre, hogy „a négy fal között, a hálószobában mindenki azt csinál amit akar, de a Pride nyílt provokáció”. A Tisza-pártelnök Magyar Péter a lapnak azt mondta, a Pride-betiltás szerinte csak gumicsont, amit ezért dobtak be, hogy a sajtó erről beszéljen.

Mint írják, az OutRight Action International nevű, a szexuális kisebbségek jogaival foglalkozó nonprofit szervezet térképe szerint Európában egyetlen ország sincs, ahol ne lenne Pride: a túlnyomórészt muszlim lakosságú Koszovó az egyetlen, ami a pirossal szerepel a térképen, de valójában 2017 óta ott is rendeznek felvonulást. „Pride-mentes” helynek számít Oroszország, Belarusz és a legtöbb arab vagy afrikai ország, de ezekben eleve illegális a homoszexualitás, több helyen akár börtön- vagy halálbüntetés is járhat érte.

Korábban Magyarországon is volt kísérlet a felvonulás ellehetetlenítésére: a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2011-ben és 2012-ben is arra hivatkozva döntött így, hogy a Pride akadályozza a közlekedést, amit más útvonalon nem lehet biztosítani, de erről a Fővárosi Törvényszék mindkétszer kimondta, hogy megalapozatlan.

2014-es ítéletük szerint a rendőrség diszkriminálta a melegeket, ellenséges környezetet alakított ki irántuk azzal, hogy megpróbálta betiltani a felvonulást.

A Telex a Pride betiltásának esélyeit és következményeit latolgató cikkében azt írja, a kormánynak vannak lehetőségei, különösen az „orosz példa” lehet csábító. Majercsik Jojó, a Budapest Pride szóvivője a 24.hu-nak azt mondta, Orbánék három dolgot akarhatnak: módosítják a gyülekezési törvényt; a békés gyülekezést alapjogként biztosító Alaptörvényt; vagy egyszerűen utasítják a rendőrséget, hogy tiltsa be az eseményt.

Szerinte a Pride-ot érő támadás valójában nem csak a Pride-ról, hanem minden magyar ember gyülekezési jogáról, és úgy általában a demokráciáról szól. A rendőrségi tiltást a szervezők bíróságon támadnák meg – és mivel a módosítás ellenkezhet az európai uniós joggal, komoly esélyük van a győzelemre is. 

„Pride volt, Pride van, Pride lesz” – kommentálták az ügyet a Pride szervezői. 

Solti Hanna