Elhunyt Ferenc pápa, akinek egyszerűsége és alázata sokaknak szolgált példaként

–

88 éves korában meghalt Ferenc pápa – közölte a Vatikán április 21-én, húsvét hétfőn. Amint azt Kevin Farrell bíboros elmondta: „Róma püspöke, Ferenc ma reggel 7:35-kor visszatért a mennyei atya házába. Egész életét az úr és egyháza szolgálatának szentelte. Hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel tanított minket arra, hogyan éljük meg az evangéliumi értékeket, különösen a legszegényebbek és a kirekesztettek érdekében.”  

Február közepén a Vatikán híroldala írta meg, hogy a katolikus egyház 88 éves feje súlyos kétoldali tüdőgyulladással, légzési problémákkal és hörghuruttal küzd. Ferenc pápa fiatalon komoly tüdőműtéten esett át, jobb tüdőlebenyének egy részét eltávolították. A római Gemelli kórházba azután szállították, hogy rosszulléte miatt nem tudta végigmondani egy beszédét. Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője ezekben a napokban közölte, hogy a sokszor reformpápáként hivatkozott egyházfőt „összetett klinikai kórkép” miatt kezelik, programjait törölték,

Ferenc pápa pedig hozzájárult, hogy szükség esetén leváltsák

 — a katolikus egyház fejének, Krisztus földi helytartójának ugyanis nincs és nem is lehet helyettese. Szakértők szerint az intézkedés volt az egyik legintőbb jele annak, hogy az egyházfő a halálára készül.

A Politico információi szerint Ferenc pápa több egyéb olyan intézkedést is elindított, amikkel az érvényre juttatott reformjait, örökségét igyekezhetett megvédeni, valamint hozzá lojális személyeket nevezett ki kulcsfontosságú posztokra: február 6-án, röviddel kórházba kerülése előtt meghosszabbította Giovanni Battista Re olasz bíboros mandátumát a Bíborosi Kollégium dékánjaként, aminek kulcsszerepe lehet a pápa utódjelöltjeinek kiválasztásában, és felgyorsította példátlan reformista lépését, hogy egy apácát, Raffaella Petrini nővért nevezzen ki Vatikánváros következő és első női kormányzójává.

A 24.hu cikkében Érszegi Márk Vatikán-szakértő azt nyilatkozta, Ferenc habitusából következett, hogy – mint a maga idejében II. János Pál – az utolsó pillanatig el akarta látni a feladatait, amiknek csak kis része átruházható. Egy pápának számos külföldi kormányfővel, diplomatával kell találkoznia, képviselve az egyházat, hivatalosan személyesen kell vezetnie a szerdai audienciákat is.

Ferenc pápa – civil nevén Jorge Mario Bergoglio – 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz származású családban. Vegyésztechnikusi végzettséget szerzett, dolgozott kidobóként és portásként, végül pedig pápa lett belőle: 1958-ben csatlakozott a Jezsuita Rendhez, bölcsészeti tanulmányait Chilében végezte, majd a hatvanas években visszatért Argentínába, ahol végül filozófiából diplomázott. 1964-től irodalmat és pszichológiát oktatott egy Santa Fe-i, majd egy Buenos Aires-i kollégiumban. 1970-ben teológia diplomát szerzett a Szent József Főiskolán, aminek rektora is lett.

Ramón José Castellano érsek 1969. december 13-án szentelte pappá, az argentin jezsuiták tartományfőnökévé négy évvel később nevezték ki. 1992-től 1997-ig a Buenos Aires-i főegyházmegye segédpüspöke, 1998-tól – egészen pápává választásáig – érseke, 2001-től bíborosa volt. A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta a katolikus egyház 266. pápájává. Ezzel ő lett az első jezsuita pápa, az első pápa az amerikai kontinensről és a déli félgömbről, valamint az első nem-európai pápa a 741-ben elhunyt III. Gergely óta. A Time magazin ebben az évben az év emberének választotta.

Pápasága alatt Ferenc az egyenlőség, az egyszerűség, a szegények iránti elkötelezettség és a társadalmi igazságosság mellett kampányolt. Sokszor beszélt a környezetvédelem fontosságáról: 2015-ben kiadta a „Laudato si'" enciklikát, ami a „teremtett világ” védelméről szól, és felhívja a figyelmet a globális felmelegedés és a környezetszennyezés problémáira. 

A politikai diskurzusban az egyházfő gyakran hangsúlyozta a szolidaritás, a párbeszéd és a béke fontosságát: 2019-ben a „Fratelli tutti" enciklikában a testvériség és a szolidaritás fontosságát emelte ki, és bírálta a populizmus és a nacionalizmus felerősödését világszerte. Számos pénzügyi és gazdasági reformot vezetett be a Vatikánban: 2014-ben létrehozta a Gazdasági Titkárságot, ami a Vatikán pénzügyeinek átláthatóságát és hatékonyságát volt hivatott javítani, de a belső működését is átszervezte, hogy csökkentse a bürokráciát és ezzel növelje a hatékonyságot. 

2013-as pápává választása óta Ferenc az egyház befogadóbbá tételét tűzte ki célul, amiben kulcsszerepet szánt a nőknek és az LMBTQ+-közösségnek is, noha ezzel sokak ellenszenvét vívta ki. Idén januárban megjelent Remény című önéletrajzi könyvében megvédte az azonos nemű párok megáldásáról hozott korábbi döntését, hangsúlyozva, hogy „nem a kapcsolatot, hanem az abban résztvevő embereket” áldja meg. 

„Ha egy homoszexuális ember jóakaratú, és Istent keresi, akkor ki vagyok én, hogy elítéljem?” 

– fogalmazott. De pápaként kiállt azok mellett a nők mellett is, akik a szegénység vagy nemi erőszak miatt fontolgatják az abortuszt, és engedélyezte az úrvacsorát azoknak a katolikusoknak, akik elváltak és újraházasodtak. („Mit kezd a világ egy libsi pápával?” – Ferenc pápa születésnapján Perintfalvi Rita feminista teológussal készítettünk interjút.) 

Egyházfőként zéró toleranciát hirdetett az egyházon belüli szexuális visszaélésekkel szemben, és hatékony intézkedések meghozatalát sürgette a bűncselekmények megelőzéséért: 2019 márciusában új rendeleteket adott ki, amik kötelezték a vatikáni tisztségviselőket, hogy jelentsék a gyerekekkel szembeni visszaéléseket, és eltörölték a pedofil papok aktáinak titkosítását, lehetővé téve a hatóságoknak, hogy hozzáférjenek ezekhez a dokumentumokhoz. „Ferenc pápa válaszol” címmel két évvel ezelőtt dokumentumfilm is megjelent róla, amiben tíz, a világ különböző pontjairól és más-más háttérből érkező fiatal tehetett fel neki kérdéseket pornóról, migrációról, zaklatásról, LMBTQ-ellenességről. 

A pápa sok elődjével ellentétben akkor sem volt szívbajos, ha aktuálpolitikáról volt szó: a hónapban elítélte J.D. Vance amerikai alelnököt a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszéde miatt, Donald Trump újraválasztása után kiadott levelében mély aggodalmát fejezte ki és hevesen kritizálta az amerikai elnök tömeges deportálási tervét, és Gázába is napi szinten telefonált. A Politico elemzői szerint Ferenc politikussága egy erősen átpolitizált utódlási csata lehetőségét vetíti elő.

Solti Hanna