Mit remél a szülő nő az elmúlt 10 év tükrében?

–

2015 – Megalakul a Melletted a helyem Egyesület

Ez egy olyan, nem állami fenntartású szakmai szervezet, amely óriási részt vállalt és vállal a koraszülött ellátás fejlődésében és folyamatos fejlesztésében. Munkájukról először 2016. november 17-én számoltunk be a WMN oldalán.  Az egyesület első célja az volt, hogy az ellátók és ellátottak tapasztalatait közelítse egymáshoz, valamint hogy előmozdítsa a szülők folyamatos jelenlétét és bevonását a koraszülött-ellátásba. Az egyesület azonban ezeket a célokat bőven túlszárnyalta, és mára óriási szerepet játszik a a legfrissebb nemzetközi kutatási eredmények hazai elterjesztésében mind szakmai, mind laikus körökben.

Töretlenül hirdetik az anyatejes táplálás, a kenguruzás, a családbarát ellátás, és a bizonyítékon alapuló orvosi ellátás fontosságát. Létrehozták a PICi Hídépítők online szakmai programsorozatot, és évről évre számos konferencián vannak jelen. Nemzetközi kapcsolatokat ápolnak és külföldi tanulmányutakat is szerveznek az itthon dolgozók számára. Szakértőkkel támogatott Facebook-csoportot működtetnek, hogy a mindennapokban is folyamatosan támogathassák az érintett szülőket, továbbá saját oldalukon publikált írásaikkal folyamatosan edukálják az ellátásban résztvevőket.

2016 – Kiállás a szülészeti erőszak ellen

Fontos megemlíteni, hogy a szülés nő-, baba-, majd családközpontúvá alakításának első csírái, a természetes szülés, a baba-mama egység támogatása, és az igény szerinti szoptatás már a ’90-es évek végén fontos törekvésekké váltak, és azóta számos jelentős és magas színvonalú szakmai, valamint civil kezdeményezés született a szülészet területén. A szülészeti erőszakkal szembeni látványos, tabukat nem ismerő kiállás, és az érintettek megéléseinek kihangosítása azonban a Másállapotot a Szülészetben! Mozgalommal érkezett meg 2016-ban. Ennek a mozgalomnak az erejét és különlegességét a modern, nyitott és nagyon érzékeny kommunikáción túl az is adta (és adja), hogy országos jelenléttel bír, valamint politika- és pártfüggetlen. A Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom megalakulása óta folyamatosan jelen van, kihangosít, reagál, megmozdulásokat szervez, az érintetteknek szakmai támpontokat nyújt, és kapcsolatot ápol a hivatalos szervekkel is. Az online és offline közösségépítésben, a szülészeti kapcsolati háló fenntartásában egyaránt fontos szerepet játszik.

2018 – Tudatosság a császármetszés kapcsán is

2018-ban alapította meg Kiss Verus újságíró a Császárvonalat, amelyet saját tapasztalásai hívtak életre. Ekkor döbbent rá, hogy mennyire nem kapnak a nők sem elegendő információt, sem támogatást – sem a várandósság, sem a szülés, sem az azt követő felépülés időszakában – a császármetszéssel kapcsolatban. Az egészségügyi ellátásnak ezt a rendszerszintű hiányát szerette volna pótolni a Császárvonal csapata: edukációval, online és offline programokkal, támogató csoportokkal, szakmai háló építésével és most már képzésekkel is.

2019 – Egészségügyi szakmai irányelv a családbarát szülészeti és újszülött-ellátásról

2019. december 17-én vált hatályossá a szülészeti irányelvek sok éves késlekedését pótolni szándékozó új, családbarát szülészeti irányelv, amelynek fogadtatása vegyes visszhangot generált. Ugyanis a valódi családközpontú szülészeti ellátás megvalósítását egyrészt a szülészeti rendszer többsíkú erőforráshiánya, másrészt a szórványosan jelenlévő elavult szemlélet sok esetben gátolja, harmadrészt bár sok progresszív elemet tartalmazott az irányelv, annak nem betartásával szemben mégis igen megengedő. A családbarát irányelv kiadásával közel párhuzamosan, a kormány családbarát szülészeti pályázati programot is hirdetett, amelynek konkrét felhasználásáról információt találtok például itt. A pályázat, míg az első körben nem volt kötelező képzésekhez kötött, addig a második etapban már az ellátó szakemberek családbarát szülészeti képzési programokban való részvételét is megkövetelte a források lehívásához.

2020 – COVID = visszalépés a szülészeti ellátásban

A COVID-járvány a szülészeteken rengeteg visszaéléshez vezetett a szülő nők, az újszülöttek és családtagjaik jogaival szemben. Sok civil- és szakmai szervezet képviselője panaszkodott az azt követő években arról, hogy az addig elért nagy változásokat a családközpontúságban az intézményi döntések sok helyen elsöpörték. Ezt megspékelte az, hogy sok állami egészségügyi dolgozó mondott fel a kórházakban a járvány után, nagyon sokan küzdöttek (és vélhetően küzdenek ma is) a kiégéssel. Ugyanakkor a COVID egy fontos határozatot is életre hívott:

Müller Cecília 2020. november 10-én kötelezte a fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókat arra, hogy a kapcsolattartási jogot egészségügyi válsághelyzetben is biztosítsák: a súlyos állapotú és végstádiumú beteg, a szülő nő (a vajúdás és a szülés teljes ideje alatt), valamint a kiskorú ellátottak számára.

Ennek ellenére egyes intézményekben a mai napig korlátozzák a szülő nő kapcsolattartási jogát pl. járványhelyzetre hivatkozva, de a fenti határozat jogos hivatkozási alapot teremt arra, hogy ezekkel az önkényes és jogtalan korlátozásokkal szemben fellépjünk. (Így tett Tilly Heni 2021-ben, aki pert nyert, mert őt és koraszülött kisfiát jelentősen korlátozták a kapcsolattartásban. A történetéből megtanulhattuk: egy kórház házirendje nem állhat a törvény felett, de ha bárki mégis ezt tapasztalja, ne féljen kiállni magáért!)

2020-ban egy másik jelentős esemény is történt: Alsózsolcán elindult a roma közösségi dúlaszolgálat, amelynek célja, hogy a helyi roma nők ne maradjanak kísérő nélkül a vajúdás és a szülés során. Bár kezdetben a helyi kórházban vegyes fogadtatásban részesültek a roma dúlák, a Képmás cikke szerint aztán az intézmény is felismerte, hogy jelenlétük fontos hidat képez a roma ellátottak és az ellátók között.

2021 – A fogadott orvos és szülésznő lehetőségének megszűnése

A hálapénz büntethetővé minősítése a legerősebben a szülészeti ellátást érintette, ennek hatásait a mai napig érzékeljük. Az „ügyeletben szülés” jól működik a nyugat-európai országban: nem is az ötlettel van probléma! Sokkal inkább az előkészítés hiányával, ami többféle problémát okozott.

Magyarországon a várandósgondozási rendszer ugyanis egyáltalán nem úgy működik, mint azokban az országokban, ahol a nők ügyeleti rendszerben szülnek bábák közreműködésével. Ezekben az országokban a várandós nő már a várandósság hónapjaiban megismeri a szülés alatt majd őt ellátó helyet, a személyzet egy részét, és nem ismeretlenül sétál be a nagy napon. 

A változás hatására sokan a magánszektor felé vándoroltak: szakemberek és szülő nők egyaránt. Ez pedig duplán súlyosbította a szülészeti ellátásban jelenlévő szakemberhiányt, hiszen a „fogadottorvos-időszakban” az ügyeleti teamnek „csak” azokat kellett ellátnia, akiknek nem volt jelen a fogadott orvosa és/vagy szülésznője.

Az is érdekes, hogy az intézkedés nem fehérítette ki teljesen a rendszert. Egyrészről beszámolók szerint vannak orvosok, aki így is elfogadnak hálapénzt. Másrészt sok szülő nő az általa választott intézményben úgy biztosítja a helyét a szülésre, hogy ott dolgozó magánorvost keres a várandósgondozás időszakára. Egy adott intézménybe érkező nem körzetes szülő nő esetében nem ritkán az első kérdés az, hogy van-e az intézményből magánorvosa. 

2021 – Civil kezdeményezés a terhességi kolesztázis szövődményeinek megelőzésére

Dr. Ladjánszki Bernadett, miután 2021 áprilisában terhességi epepangás következtében elveszítette kisbabáját, széleskörű civil szerveződésbe kezdett azért, hogy megpróbáljon befoltozni egy újabb lyukat a magyar egészségügyön. Egy egyszerű és nem túl drága vizsgálattal ugyanis megelőzhető a tragédia. Bernadett, akivel Kurucz Adrienn beszélgetett a WMN-en, zárt Facebook-csoportot, egy mindenki számára elérhető telefonszámot és szakmai blogot is létrehozott az értintettek számára. Azóta született egy kisfia, és a programja sorsáról a Telexnek adott interjújában számolt be 2023-ban.

2022 – Szívhang-rendelet

Óriási vihart kavart ez az újabb egyik nap kitaláljuk, másik nap minden társadalmi egyeztetés és előkészítés nélkül be is vezetjük típusú rendelet. Mózes Zsófi és Milanovich Domi is beszámoltak a témáról a WMN oldalán. Fontos azonban újra és újra elismételni: bizonyított, hogy az abortuszok számának csökkenését nem a tiltás vagy a félelemkeltés, hanem a megelőzés eredményezi.

Ugyanebben az évben Kajlik Eszter animációs filmet készít a férjöltésről, ami eddig tabutémának számított.

És el ne feledjük: jelentősen csökkentették a tápszer árának támogatását: 55 százalékról 25 százalékra. Ez akár fontos lépés lehetne az anyatejes táplálásra ösztönzésben, de a gond a szokásos: nem előzte meg egy sor szükséges intézkedés. Részletesen elemeztük ezt a helyzetet is: Tóth Flóra itt, én pedig itt és itt.

2023 – Nem akarták folytatni az újszülöttek ingyenes SMA-szűrését, aztán mégis folytatták

Ez a történet fontos példája annak, hogy széleskörű társadalmi összefogással nyomást lehet gyakorolni a hatóságokra. Bár egy ideig a szűrés csak térítés ellenében volt elérhető a szülők számára, végül 2024. március 1-jén újraindult a program. Azóta alkalmanként találgat a sajtó azzal kapcsolatban, hogy így marad-e, de eddig egyelőre nincs változás.

2024 – Újabb fontos pert nyert egy nő

Mégpedig a tervezett orvosi beavatkozással kapcsolatos tájékoztatás elmaradása miatt. A Kúria kimondta, hogy a kórház megsértette a testi-lelki egészséghez való jogát azzal, hogy nem időben és nem megfelelően tájékoztatta őt arról, hogy a császármetszést altatásban fogják elvégezni rajta.

2025 – Még mindig várunk

A teljesség igénye nélkül:

• az irányelvek megírására és megújítására (például a császármetszésről, a gyengéd császármetszésről, a szülésindításról, és még hosszan sorolhatnánk).

• az ambuláns szülés lehetőségének általánosan elérhetővé tételére, amelyre már több ígéretet is kaptak a nők az elmúlt tíz év során.

• arra, hogy az otthonszülés lehetősége ne a szülő nő anyagi lehetőségein és a kórházi infrastruktúra hiányán múljon.

• arra, hogy a kórházak egy része a dúlákban ne az ellenséget, hanem a lehetőséget lássa, hiszen bizonyított, hogy a dúla jelenlétében csökken a császármetszések aránya (és Magyarországon bőven van még teendő ezen a téren is).

• a koraszülött-osztályok infrastrukturális fejlesztésére a családbarát koraszülött-osztályok kialakításához, mely jelentősen javíthatná a babák túlélési esélyeit és hosszútávú egészségügyi mutatóit.

• a szülésznői önállóság megvalósulására a kórházi gyakorlatban. 

• arra, hogy a szülészeti intézmények ne véletlenszerűen zárjanak be, hanem az erőforrásokat egy átfogó stratégia részeként csoportosítsák.

Az elmúlt 10 év tehát egyszerre hozott előrelépéseket és visszalépéseket a szülészetben. A szülés egyes aspektusai átpolitizálttá váltak, ugyanakkor a nők tudatossága és kiállása egyre határozottabb ezen a területen.

Kőrizs Kata