92 éves a „Vasapáca”, de nem hagyja abba a versenyzést – A világ legidősebb Ironman-sportolói
–
1.
Madonna Buder, a Vasapáca
A szerzetesnővér fiatalon sikeres volt a lovaglásban, de amikor huszonhárom évesen belépett egy zárdába, mindennemű sportolással felhagyott. Huszonöt év múlva egy fontos fordulat következett be az életében: beszélt egy pappal, aki arra ösztönözte, hogy fusson, mert ez a sport segít az elme, a lélek és a test harmonizálásában. Ezért újra belekezdett a rendszeres testmozgásba.
A futással való kapcsolata viszont meglehetősen nehezen indult. Az első edzésén futócipő híján egy olyan lábbelit vett fel, amelyben már fél mérföld (nagyjából 800 méter) teljesítése után komoly fájdalmai voltak. Ráadásul a többi nővér neheztelt rá az új szenvedélye miatt, mondván, a futás „nem illik egy apácához”. Emiatt átment egy másik rendbe, ahol már senki sem nézett rá rossz szemmel az edzései miatt. Folyamatosan fejlődött, lefutotta az ikonikus Boston Marathon 42,195 kilométerét is.
Hiába ért el sikereket, a futást egy idő után unalmasnak találta, ezért triatlonozni kezdett. Az első versenyén egyből nagy fába vágta a fejszéjét: a fél Ironman várt rá, vagyis 1,9 km úszás, 90 km kerékpározás és egy félmaratoni táv (21,1 km) lefutása. A teljesítés nem jelentett számára gondot, sőt nem sokkal később már a teljes távú Ironmanen is célba ért.
Utána sem volt megállás, Madonna Buder eddig nagyjából 400 triatlonversenyt teljesített, köztük 45 Ironmant. Egy világcsúcsot is elért 82 évesen, ekkor lett ő a legidősebb nő, aki valaha befejezett egy Ironmant.
A ma 92 éves szerzetesnővér lenyűgöző teljesítményére a média is felfigyelt, és Iron Nunként, vagyis Vasapácaként kezdték emlegetni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Madonna Buder nem szeretne még visszavonulni a sporttól, annak ellenére sem, hogy már két éve a szépkorúak táborát gyarapítja – a versenyeken miatta nyitottak meg egy új korcsoportot a 90+ évesek részére. Úgy érzi, isteni küldetése van, hiszen sokan elmesélik neki, milyen inspirálóan hat rájuk mindaz, amit képvisel. Nemcsak az eredményei, hanem a szavai is ösztönzően hatnak az emberekre.
„Sokszor volt olyan, hogy a kudarcaimra gondoltam… és arra, hogy nem értem el a kitűzött célt. Aztán rájöttem, hogy az egyetlen kudarc az, ha nem próbálkozol, mert az erőfeszítésed önmagában is siker” – ez az egyik legfontosabb üzenete azoknak, akik példaképként tekintenek rá.
2.
Hiromu Inada, az abszolút világcsúcstartó
A japán férfi hatvanévesen szeretett bele a sportolásba. Először úszni kezdett, kilenc évvel később pedig megvásárolta az első országúti kerékpárját, így egyenes út vezetett számára a triatlonhoz. Annak, hogy a sport fanatikusa lett, az is oka volt, hogy a felesége hosszú betegség után elhunyt, és a lelki sebek gyógyulását a rendszeres testmozgástól várta. Ami pedig a versenyeket illeti, nagyratörő tervei lettek: idős kora ellenére nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint az Ironman teljesítését.
Először 76 évesen próbálta megvalósítani az álmát, de akkor nem ért célba a versenyen. A kudarc arra ösztönözte, hogy a következő felkészülését a korábbinál nagyobb tudatossággal, immár egy szakember irányítása alatt végezze. Edzőjével nemcsak sportszakmai, hanem emberi szempontból is megtalálták a közös nevezőt.
„Közelebb állunk egymáshoz, mint a vérrokonok. Életem legnagyobb kiváltsága volt, hogy találkoztam vele” – így jellemezte Hiromu Inada a kapcsolatukat.
A rengeteg edzés és az edzőjével való példás összhang meg is hozta a gyümölcsét: 78 évesen már sikerült teljesítenie a kihívást, méghozzá limitidőn belül, így Ironman lett.
Viszont nem elégedett meg ennyivel, ő akart lenni a legidősebb célba érő versenyző az Ironmanen. 82 évesen próbálkozott először a rekorddöntéssel, de akkor még nem sikerült neki: a sportág bölcsőjének tekinthető Hawaiin megrendezett versenyen mindössze öt másodperccel ugyan, de túllépte a 17 órás szintidőt. Viszont ezúttal sem késztette megfutamodásra a sikertelen kísérlet. Egy év múlva újra rajthoz állt, és akkor már a pályazárás előtt befutott a célkapun – sikerült elérnie ezt az álmát is.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Sőt, két évvel később – a sportvilág megdöbbenését kiváltva – a saját rekordját is megdöntötte, ugyanis 16 óra 53 perc 49 másodpercnyi versenyzés után újra célba ért Hawaiin, vagyis ismét az Ironman-világbajnokság legidősebb teljesítője lett – 85 évesen és 328 naposan.
Amint sejthető volt, ezek után sem akarta még szögre akasztani a triatlonos ruháját, viszont a koronavírus-járvány miatt törölték a versenyeket, amelyeket teljesíteni szeretett volna. De idén, június negyedikén ismét eljött az ő ideje, ezúttal az Ironman féltávján állt rajthoz – már a kilencvenedik életévében! 8 óra 43 perc alatt teljesítette a távot: úszott 1,9; kerékpározott 90; futott 21,1 kilométert, ezzel újra kivívta a triatlonos társadalom csodálatát.
A már szépkorú sportember valószínűleg még nem ért el sportolói útja végére, hiszen egy korábbi interjúban elmondta, a kilencedik ikszen túl is szeretne versenyezni.
3.
Roger Little, aki nyolcvanon felül áll újra rajthoz
Az év egyik felét Szentpéterváron, a másikat pedig az egyesült államokbeli Massachusettsben töltő férfi 82 éves lesz, amikor idén októberben rajthoz áll Hawaiin az Ironman-világbajnokságon. Négy évtizede él a triatlon bűvkörében, ezalatt már több mint 400 versenyt teljesített, köztük 40 Ironmant. Életformájává vált a sportág, amit az is bizonyít, hogy – mint napenergia-iparban tevékenykedő vállalkozó – üzleti útjait gyakran a tárgyalások helyszínén megrendezett Ironman-versenyek köré időzítette.
„A kerékpáromat egy dobozban tartottam, és úgy hurcoltam, mint egy kutyát” – mesélte a megszállottságáról.
Néhány éve viszont megtört a lendülete, a rengeteg munka és az edzések közben érzett fájdalmak miatt felhagyott az Ironman-versenyekkel. Tavaly pedig egy hatalmas veszteség érte: elhunyt szeretett felesége. Csakúgy, mint Hiromu Inada, ő is sportolással próbálta feldolgozni a feldolgozhatatlant. Elhatározta, hogy visszatér a triatlon világába, és ismét a korábbi merész célokat tűzi ki maga elé, amelyek – amennyire csak lehet – elterelik a gondolatait a gyászról.
Az újrakezdés nem ment könnyen, az egyik kerékpáros edzése alatt ugyanis elütötte egy autó. Sérüléseiből sikerült felépülnie, így idén októberben rajthoz állhat Hawaiin. Azt mondja, tisztában van a realitásokkal az időeredményt illetően, ha a 17 órás limitidőn belül sikerül célba érnie, azt már sikerként éli meg. Ha pedig a verseny közben mélypontra kerül, bizonyára az egy éve elhunyt felesége emléke is erőt ad neki ahhoz, hogy elérjen a célkapuig.
4.
Siegfried Schmidt – a verselő veterán triatlonos
A német sportember Berlinben született, nyugdíjba vonulásáig középiskolai tanárként dolgozott, a sok szellemi munka utáni felfrissülés igénye miatt kezdett el sportolni. A futást és a triatlont választotta, és mindkettőből ikonikus versenyek teljesítését tűzte ki célként maga elé: sokszor célba ért már a Berlin Marathonon és Ironman-versenyeken is.
A sport számára túlmutat önmagán – tág horizonton értelmezi, közös nevezőre hozza a kultúrával: amióta fut, verseket is ír, témái között pedig a szerelem és a társadalomkritika mellett megtalálható a sport is.
Saját verseskötete is van már, felolvasásokon is részt vesz. Az edzésekkel töltött órák alatt gyakran kerül ihletett állapotba: „Az irodalmi tartalmakra és összefüggésekre való reflektálás elég jól működik számomra a hosszabb tréningek során” – mesélte arról, hogyan fér meg számára egymás mellett a sport és a művészet. A versek mellett a színház világa is magával ragadja.
A költészethez hasonlóan a sportban is sikeres, sőt a 75–79 évesek mezőnyében a világ élvonalába tartozik: a 2019-es Ironman-világbajnokságon 76 évesen 14 óra 46 perc 20 másodperces idővel ért célba, ezzel korcsoportjában a negyedik helyen végzett.
Schmidt nemcsak az edzéseit és a versenyeit veszi komolyan, hanem a megfelelő regenerációra is nagy hangsúlyt fektet, gyakran a megméretések helyszínére tervezi az üdüléseit is.
Ami pedig a magyar senior Ironmaneket illeti…
Tudomásunk szerint Szebeni Endre (vagy Bandi bácsi, ahogy sokan hívják) a hazai csúcstartó: az eXtremeMan Nagyatád hosszútávú triatlonversenyt teljesítette 2019-ben – 76 éves volt ekkor, és huszonkilencedik alkalommal ért célba. A már említett Siegfried Schmidthez hasonlóan a sport mellett a művészetek is közel állnak hozzá – a munkáját tekintve zongorakészítő- és hangoló mester.
Remélem, egyszer majd elmeséli nekem a minden bizonnyal párját ritkítóan érdekes életútját.
(Megkeresésünkre lapzártáig nem érkezett válasz, de nagyon reméljük, hogy végül mégis sikerül Péternek interjút készíteni vele! – a szerk.)
Nádudvari Péter
Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Getty Images/Lennart Preiss
