Tavaink befagyva: mire figyeljünk a jégen, és miért siklik olyan szépen a korcsolyánk?
A jég önmagában az egyik legcsúszósabb, legnehezebben járható felület. Ha sima cipőben próbálunk átkelni rajta, szinte biztos az esés. Mégis, amint korcsolyát húzunk, a mozgás nemcsak lehetségessé, hanem meglepően könnyeddé és irányíthatóvá válik. A Big Think cikke szerint ez nem csupán ügyesség kérdése – hanem a fizika különlegessége is. Szemle.
–
Miért is siklik olyan szépen a korcsolyánk a jégen, ha utcai cipőben csetlünk-botlunk a csúszós felületen? A titok a víz egyik legfurcsább tulajdonságában rejlik. A legtöbb anyag megszilárdulva sűrűbbé válik, részecskéi szorosabban rendeződnek, és a térfogat csökken. A víz azonban kivétel: amikor megfagy, kitágul, ezért a jég kevésbé sűrű, mint a folyékony víz, és a felszínen úszik. Ez a szokatlan szerkezet teszi lehetővé azt is, hogy a jég nyomás hatására is megolvadjon, nem felmelegedés, hanem pusztán mechanikai terhelés következtében – magyarázza cikkében a Big Think.
Fizikai csoda a korcsolyázás
Amikor egy korcsolyázó a jégre lép, testsúlya nem a talp teljes felületén oszlik el, hanem egy hosszú, vékony fémlap élére koncentrálódik. Ez rendkívül nagy nyomást fejt ki a nagyon pici felületen.
Ez már elegendő ahhoz, hogy a penge alatt a jég felső rétege azonnal folyékony vízzé alakuljon. A korcsolya tehát nem közvetlenül a szilárd jégen csúszik, hanem egy hajszálvékony vízrétegen siklik.
Több tényező összjátéka
Ez a vízréteg kulcsszerepet játszik a mozgásban. Egyrészt jelentősen csökkenti a súrlódást, ezért válik a siklás ennyire simává és gyorssá. Másrészt a folyékony víz kitölti a jég apró egyenetlenségeit, mikroszkopikus repedéseit, így még egyenletesebb felület jön létre a penge alatt. Harmadrészt a jég olvadása térfogatcsökkenéssel jár, ezért a korcsolya nyomvonalában egy sekély vájat keletkezik, ami segíti az iránytartást és a stabilitást.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A folyamat azonban nem tartós: amint a penge továbbhalad, a nyomás megszűnik, a vékony vízréteg azonnal visszafagy, és a jég újra szilárddá válik. Vagyis a korcsolyázás szó szerint egy folyamatos olvadás–fagyás cikluson alapul, amely másodpercenként ezerszer ismétlődik a jég felszínén.
Nem mindegy, milyen hideg a jég
Melegebb jégen – amilyet a műkorcsolyázók kedvelnek – kevesebb nyomás is elég az olvadáshoz, ezért a felület „puhább”, jobban elnyeli az ugrások becsapódását, és könnyebb rajta éleket váltani. A jégkorongozók ezzel szemben keményebb, hidegebb jeget használnak, mert azon gyorsabb a siklás, a korong mozgása kiszámíthatóbb, és a játék tempója gyorsabb lehet.
Ha a víz úgy viselkedne, mint a legtöbb anyag – vagyis szilárd állapotban sűrűbb lenne, mint folyékony formájában –, a korcsolyázás egyszerűen nem létezne. A penge csak összenyomná a jeget, de nem olvasztaná meg, így nem alakulna ki a sikláshoz szükséges vízréteg. A mozgás pedig lassú, bizonytalan és veszélyes maradna.
Korcsolyázható a Balaton déli partja
Hetek óta olyan hideg van Magyarországon, amilyentől már elszokhattunk az utóbbi években. Bár sokaknak jelent nehézséget a hó meg a fagy, örülhetnek a téli sportok szerelmesei is, ugyanis több tó is befagyott: a Velencei-tavon és a Balaton déli partjánál is lehet már jégre lépni. A Balaton-átcsúszásra azonban még nem alkalmasak a körülmények.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A rendőrség pénteki felhívása szerint az alábbi szabályokat kell betartani:
- csak a parthoz nagyon közel (50–70 méteren belül), kis vízmélységű területeken ajánlott tartózkodni a jégen a beszakadási veszély csökkentése miatt;
- csak nappal és jó látási viszonyok között lépjenek a part menti jégre;
- lehetőség szerint egyedül ne, csak társakkal együtt menjenek a jégre;
- járművekkel ne menjenek rá a jégre;
- és rendelkezzenek feltöltött mobiltelefonnal, ha baj esetén segítséget kellene kérni.
- Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel (a biztonságos munkavégzés kivételével), valamint kikötők és veszteglőhelyek területén tilos a jégen tartózkodni.
- A parttól távol eső nyílt jégfelületre menni továbbra is veszélyes!
A balesetek megelőzése érdekében a rendőrök a jégen tartózkodás szabályait fokozottan ellenőrzik, és jelentős bírságokat is kioszthatnak. Alapesetben 6500–65 ezer forint között, de ha szabálysértési eljárás is indul, akkor akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak.
A kiemelt kép forrása: Getty Images/Tom Werner
Glow
Glow