Miért is siklik olyan szépen a korcsolyánk a jégen, ha utcai cipőben csetlünk-botlunk a csúszós felületen? A titok a víz egyik legfurcsább tulajdonságában rejlik. A legtöbb anyag megszilárdulva sűrűbbé válik, részecskéi szorosabban rendeződnek, és a térfogat csökken. A víz azonban kivétel: amikor megfagy, kitágul, ezért a jég kevésbé sűrű, mint a folyékony víz, és a felszínen úszik. Ez a szokatlan szerkezet teszi lehetővé azt is, hogy a jég nyomás hatására is megolvadjon, nem felmelegedés, hanem pusztán mechanikai terhelés következtében – magyarázza cikkében a Big Think.

Fizikai csoda a korcsolyázás

Amikor egy korcsolyázó a jégre lép, testsúlya nem a talp teljes felületén oszlik el, hanem egy hosszú, vékony fémlap élére koncentrálódik. Ez rendkívül nagy nyomást fejt ki a nagyon pici felületen.

Ez már elegendő ahhoz, hogy a penge alatt a jég felső rétege azonnal folyékony vízzé alakuljon. A korcsolya tehát nem közvetlenül a szilárd jégen csúszik, hanem egy hajszálvékony vízrétegen siklik.

Több tényező összjátéka

Ez a vízréteg kulcsszerepet játszik a mozgásban. Egyrészt jelentősen csökkenti a súrlódást, ezért válik a siklás ennyire simává és gyorssá. Másrészt a folyékony víz kitölti a jég apró egyenetlenségeit, mikroszkopikus repedéseit, így még egyenletesebb felület jön létre a penge alatt. Harmadrészt a jég olvadása térfogatcsökkenéssel jár, ezért a korcsolya nyomvonalában egy sekély vájat keletkezik, ami segíti az iránytartást és a stabilitást.

A folyamat azonban nem tartós: amint a penge továbbhalad, a nyomás megszűnik, a vékony vízréteg azonnal visszafagy, és a jég újra szilárddá válik. Vagyis a korcsolyázás szó szerint egy folyamatos olvadás–fagyás cikluson alapul, amely másodpercenként ezerszer ismétlődik a jég felszínén.

Nem mindegy, milyen hideg a jég

Melegebb jégen – amilyet a műkorcsolyázók kedvelnek – kevesebb nyomás is elég az olvadáshoz, ezért a felület „puhább”, jobban elnyeli az ugrások becsapódását, és könnyebb rajta éleket váltani. A jégkorongozók ezzel szemben keményebb, hidegebb jeget használnak, mert azon gyorsabb a siklás, a korong mozgása kiszámíthatóbb, és a játék tempója gyorsabb lehet. 

Ha a víz úgy viselkedne, mint a legtöbb anyag – vagyis szilárd állapotban sűrűbb lenne, mint folyékony formájában –, a korcsolyázás egyszerűen nem létezne. A penge csak összenyomná a jeget, de nem olvasztaná meg, így nem alakulna ki a sikláshoz szükséges vízréteg. A mozgás pedig lassú, bizonytalan és veszélyes maradna.

Korcsolyázható a Balaton déli partja

Hetek óta olyan hideg van Magyarországon, amilyentől már elszokhattunk az utóbbi években. Bár sokaknak jelent nehézséget a hó meg a fagy, örülhetnek a téli sportok szerelmesei is, ugyanis több tó is befagyott: a Velencei-tavon és a Balaton déli partjánál is lehet már jégre lépni. A Balaton-átcsúszásra azonban még nem alkalmasak a körülmények.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Tamás Vasvári (@tvasvari) által megosztott bejegyzés

A rendőrség pénteki felhívása szerint az alábbi szabályokat kell betartani:

  • csak a parthoz nagyon közel (50–70 méteren belül), kis vízmélységű területeken ajánlott tartózkodni a jégen a beszakadási veszély csökkentése miatt;
  • csak nappal és jó látási viszonyok között lépjenek a part menti jégre;
  • lehetőség szerint egyedül ne, csak társakkal együtt menjenek a jégre;
  • járművekkel ne menjenek rá a jégre;
  • és rendelkezzenek feltöltött mobiltelefonnal, ha baj esetén segítséget kellene kérni.
  • Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel (a biztonságos munkavégzés kivételével), valamint kikötők és veszteglőhelyek területén tilos a jégen tartózkodni.
  • A parttól távol eső nyílt jégfelületre menni továbbra is veszélyes!

A balesetek megelőzése érdekében a rendőrök a jégen tartózkodás szabályait fokozottan ellenőrzik, és jelentős bírságokat is kioszthatnak. Alapesetben 6500–65 ezer forint között, de ha szabálysértési eljárás is indul, akkor akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Tom Werner