Nehéz ügy kilépni egy olyan viszonyból, ami talán a külvilág, az anyukád vagy a barátaid szemében szinte tökéletes, de legalábbis megfelelő, téged azonban mégsem tesz boldoggá. De ne feledd, egy életed van, igazán kár abból akár csak egyetlen napot is elpocsékolni olyan emberekre, akik nem becsülnek meg, vagy nem jól szeretnek. Lehet, hogy rettegsz a következményektől, szorongsz az egyedülléttől. Vagy a biológiai órád ketyegését hallod egyre hangosabban, és ezért kötsz lehetetlen kompromisszumokat. A baj csak az, hogy ha hosszú távon benne maradsz egy rossz kapcsolatban, az nemcsak a személyiséged torzulásához vezethet, de a testi-lelki egészséged megromlásához is.

Ha ezeket a jeleket tapasztalod a kapcsolatodban, akkor nagy a valószínűsége, hogy egy seggfejjel jársz. Dobd csak ki bátran, ennél te sokkal többet és jobbat érdemelsz!

1. Minden róla szól

Az ő munkája fontosabb, a mondanivalója érdekfeszítőbb, az orgazmusa előbbre való, a szabadideje szentebb. Ha a libikókán mindig te vagy alul, az elég lelohasztó tud lenni. Szállj le, hadd jöjjön rá a párod, hogy nélküled ő sem fog tudni a magasban üldögélni. Feri is akkor ébredt rá, hogy mibe keveredett, amikor a párja zéró empátiával viseltetett az ő problémája iránt. „Úgy volt, hogy megyek hozzá péntek este kocsival, de sajnos útközben beszart a benzinpumpa. Vissza kellett vontatni az autót szervizbe, szétszerveztem magam, másnap (szombaton!) az autószerelő barátom elvállalta a javítást, így délután már mehettem hozzá. Na, de mi várt! Egy sértődött, duzzogó nő, akinek az volt a legnagyobb baja, hogy ő kiöltözött előző este, és én nem jöttem, hogy mekkora tuskó vagyok, és megbízhatatlan.”

2. (Ki)használ

Ne hagyd, hogy csupán eszköznek, szexuális játékszernek, házvezetőnek és bébiszitternek használjon a párod! „Okos, helyes újságíró srác volt, de elég komoly ivási gondokkal. Sokszor csengetett hajnali három-négy felé, hogy – bár be van baszva, de –feljöhet-e. Az intelligenciája miatt elképesztően magas lovon ült, mindenkit lenézett, aki nem olyan eszes, mint ő, ami főleg bunkóskodásban jelent meg.

Egyáltalán nem bántam, amikor vége lett a kapcsolatunknak, de azóta is az a legnagyobb kérdőjel bennem, hogy ezt hogyan engedtem meg magamnak.”

Bálint is hasonlókat élt át: „A csaj elvárta, hogy költözzek hozzá, a szülei házába. Aztán külföldre ment tanulni egy évre. Voltam nála látogatóban, de sosem éreztem igazán, hogy szeret. Inkább csak kényelmes volt neki, hogy van egy pasija, aki néha megfarkalja. Végül meguntam, kiszerettem belőle.”

3. Nem tudja moderálni a negatív érzelmeit (sem)

„Folyton kölcsönkérte a kocsimat. Az egyik ilyen alkalommal előadta, hogy valaki villogott meg dudált rá, ezért kiszállt (az én kocsimból, ugye), és letörte a tükrét. Próbáltam elmagyarázni, hogy milyen okokból neheztelek rá, (konfliktuskezelés, agresszió, felelőtlenség), de ő ragaszkodott ahhoz, hogy ezzel semmi baj nincs, teljesen természetes, érthető jelenség. Aznap szakítottunk” – idézi fel Noémi a pillanatot, amikor ráébredt, hogy egy seggfejjel járt együtt.

4. Rongyként kezel

„Egy kétéves kapcsolatom volt, ami 18 éves koromban kezdődött. Egy arrogáns, erőszakos, hímsoviniszta faszkalap volt az illető, aki úgy vélte, mindig joga van mindenhez, amit csak szeretne. Fokozatosan jöttem rá, hogy ennél jobb kapcsolatok is léteznek. Akkor nyílt ki a szemem, amikor találkoztam új ismerősökkel, akik nem az ő barátai voltak, és akik kedvesen beszéltek hozzám, én meg elbőgtem magam, hogy ilyet is lehet? Pár hónapon belül leléceltem, de nem volt könnyű, a fickó zaklatott, zsarolt, követett, nem adta oda a cuccaimat, stb. Már rég vége, de azóta sem jöttem össze nála nagyobb marhával” – meséli a történetét Lili.

5. Leszarja a testi-lelki igényeid

Julit egy családi tragédia döbbentette rá, hogy a párkapcsolatában egész másképp vannak súlyozva a személyes érzések. „Apám temetésére készültünk, és az olasz születésű párom leüvöltötte a fejem, mert szerinte nem jól fordítottam egy gyógyszertárban. Ugyanis elvágta az ujját (kábé egy milliméter hosszan. Én az ilyet észre sem veszem, nemhogy gyógyszertárba menjek miatta.) Szóval életem legszomorúbb napját élem, és a drága párom üvölt velem, mert elvágta a kisujját, és szerinte én nem jól segítek neki. Azt hittem, megnyílik alattam a föld. Akkor esett le a tantusz, hogy ez egy igazi faszfej. Feltárult előttem valami, és nem tehettem úgy, mintha nem vettem volna észre. Nem mondhattam magamnak, hogy biztos csak fáradt, vagy ilyesmi. Nagyon-nagyon fájt, de erre már nem találhattam ki magamnak hazugságokat.”

6. Nem támogat

„Amikor egy após-, anyósjelölttel közös vasárnapi ebédnél a kedves papa otrombán megbántott, nemhogy nem állt ki mellettem az élettársam, hanem amikor otthon, este elmeséltem neki, mennyire rosszulesett, legyintett csak, hogy túlérzékeny vagyok. Majd a következő alkalommal ő dobta be ugyanezt a témát harsány nevetéssel: »emlékeztek, amikor múltkor a papa azt mondta az én kis Nyuszimnak, hogy…« Na, itt tudtam, hogy nem lesz több közös vasárnapi ebéd!” – teszi rá az ujját Eszter a percre, amikor lelepleződött párja seggfejsége.

7. Egyértelmű gerinctelenség

„Az volt a csúcs, amikor a nála felejtett ezüstgyűrűmet odaadta egy másik lánynak” – hőzöng Zita, joggal. Anita sztorija még durvább: „Nem vagyok az a tipikus »rózsaszín szemüveges« csaj, elég pontosan tudtam az elejétől, hogy nagy gondok vannak, nem lesz ez jó, vagy – hogy a nagymamám szavaival éljek – sírás lesz a vége. És valóban. A kérdés inkább az volt, hol van az a pont, melyik lesz az a határátlépés a sok közül, ami már nekem is sok, ahol el kell köszönnöm.

Mert hiába tudom az eszemmel, hogy lépni kell, ha a szívem még nem jutott el odáig.

Talán már az elején lépni kellett volna, amikor azt mondta, ő egy vadász. Vagy legalább akkor, amikor egy év után, teljesen véletlenül, egy könyvelővel szervezett megbeszélésen kiderült, hogy papíron van egy felesége. Esetleg amikor vidáman felhívtam egy reggel, de a rossz térerő miatt megtudtam, hogy éppen a Kanári-szigeteken nyaral, csak elfelejtett szólni. Vagy amikor nyilvánvalóvá vált, hogy külön csajozós telefonja, Facebook-accountja és sofőrje van, aki szállítja neki a nőket.”

8. Nem épít, inkább rombol

Nemhogy fejlődnél mellette, de úgy érzed, folyamatosan visszahúz? Gúnyolódik rajtad, ha úgy döntesz, megtanulsz tangózni negyvenévesen, és kekeckedik, ha rendszeresen eljárnál sportolni? Persze, hiszen neki egyszerűbb és kényelmesebb, ha nem kell a saját hibáival szembesülni a tükrödbe pillantva. Nóra is átélte ezt: „Életem első hosszú kapcsolata úgy gondolta, a nő akkor marad tartósan, ha kicsit aláássák az önbecsülését. Kicsit, és folyamatosan. Mivel rám egyáltalán nem hatott a módszer, sőt, még valami »szegény, milyen kis bizonytalan, így próbálja meg az önbizalmát korrigálni, na, majd én segítek« érzés is volt bennem, ami maradásra késztetett. Ma már tudom, hogy ez egy bántalmazói attitűd, de mivel maximálisan lepergett rólam az időnkénti szurkálódása, és önmaga fényezése, ezért jó sokáig nem zavart a dolog. Egészen addig, míg az egyetemen volt egy nagyon durva vizsgám, amire hetekig készültem, és végül három nap nemalvás után egy jelessel támolyogtam ki az épületből. A boldog telefonhívásomra annyit tudott reagálni, hogy »remek, de azért ne legyél olyan nagyon büszke, én biztos tudtam volna olyat kérdezni amit nem tudsz«. Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy ha ilyen nagyon duzzad az önbizalomtól, akkor biztos percek múlva fog találni magának valaki mást, aki elviseli ezt a stílust.”

9. Ha félsz tőle

Éva úgy érzi, a kissé különc pasija nemcsak ijesztő volt, de hosszú távon is nagy károkat okozott. „Rengeteg gyanús megmozdulása volt, ami akár lehetett volna izgalmas is, de én inkább féltem tőle. Például teliholdkor kiment futni az erdőbe, és vonyított mellé. Hamar eldöntöttem, szakítok vele, nem várom meg, míg farkasemberré változik, és elevenen felfal. Miután volt bennem egy adag para, ezért minden eleganciámat félretéve, telefonon zártam rövidre a románcot. Az albérletemben ücsörögtem épp, amikor a kaputelefon megszólalt, a hideg futkosott a hátamon. Valahogy éreztem, hogy eljött hozzám. A kanapén összekucorodtam, de – nagyon bénán – a telefonomat nem halkítottam le. Valószínűleg az egyik szomszéd beengedte, mert az ajtóm elől felhívott, így meghallotta, hogy csörög bent a telefonom. Ezután dörömbölt, a szomszédok pedig kintről kiabáltak, hogy engedjem be, vagy kihívják a zsarukat. Egy hatalmas késsel nyitottam ajtót, és mondtam, ha közelít, nem félek használni. Kisírt szemekkel leült egy székre, és zokogva elmondta, hogy szeret és nem akar elveszíteni. Sikerült rábeszélnem, hogy adjon gondolkodási időt, majd azon melegében máshova költöztem, és még a telefonszámomat is megváltoztattam. Azóta mindig teliholdkor vérzek, és nagyon kutyául vagyok, alig tudok aludni. Szerintem egy kis átkot rám vert végül.”

Utóirat: Szeresd magad úgy, ahogy másoktól elvárnád!

Ha másokkal beszélgetek, gyakran elképedek azon, mennyire nem becsüli meg magát egy csomó ember. Nem tanulták meg szeretni, elfogadni, megdicsérni, jutalmazni vagy ünnepelni magukat.

Pedig ha te nem értékeled önmagad, mégis hogyan várhatod el mástól, hogy – akár helyetted is – megtegye?

Találj minden egyes napodban valamit, amiért jár a vállon veregetés! Nézz bele úgy a tükörbe, hogy nem a makuláidra koncentrálsz, és vedd számba, mik azok a tulajdonságaid, amik különlegessé és egyedivé tesznek. Szeresd magad… a seggfejeket meg dobd ki a francba!

 Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Tiko Aramyan