–

Több mint harminc év telt el azóta, hogy először átestem egy migrénrohamon. Kamasz voltam, és sosem tapasztaltam még ilyen fájdalmat.

Persze fájt már a fejem korábban is, például ha náthás voltam. De, aki már élt át migrént, az pontosan tudja, hogy egészen más érzet a kettő.

Pontosan emlékszem, hogy a sötét szobában hevertem egész nap, és hiába kötött szoros kendőt a fejemre az anyukám, semmit sem ért. Nem bírtam elviselni a fényt, a hangokat, nem tudtam enni, inni, aludni sem. Csak lüktetett és lüktetett odabent a fájdalom.

A következő években, mondhatjuk, évtizedekben, havonta legalább egyszer jelentkezett a roham, mindig hormonváltozások nyomán. Aztán a harmincas éveimtől már időnként kiváltotta a stressz is, a kialvatlanság, a pollenallergia, a szénhidrátban gazdag ételek. Mióta szültem, a frontok is.

Korábban, ha elindult a fájdalom, három napon át nem segített igazából egyik fájdalomcsillapító sem (sem a recept nélkül kaphatók, sem a vénykötelesek, amiket a háziorvos írt fel, illetve az a kedves, segítőkész aneszteziológus doktornő, akit egy arcüregműtét okán ismertem meg – ő is migrénes volt egyébként), legfeljebb kicsit elviselhetőbbé tették a létezést: el tudtam aludni például.

Érdekes módon eszembe sem jutott, hogy orvoshoz menjek

Talán mert a családban más is „fejfájós”, és elfogadtam ezt afféle közös, elkerülhetetlen női problémának, mint a szülés fájdalmát vagy a menstruációét. „A klimax után elmúlik” – nagyjából ezzel tudtuk biztatni egymást generációk óta.

Már a WMN-nél dolgoztam, amikor egy kolléganőm – szintén migrénes – látva, hogy a fájdalomcsillapító beszedése után fekszem az irodában a kanapén egy zacskó fagyasztott borsóval a fejemen, mondta, hogy érdemes lehet szakorvoshoz fordulni.

Ez a négy-öt évvel ezelőtti beszélgetés fordulópontot jelentett az életemben

De még mielőtt erről mesélnék, hadd mondjam el (ha már szóba került a szerkesztőség), hogy kíváncsiságból körbekérdeztem, és a kolléganőim harmada jól ismeri sajnos a migrént.

Anna Eszter ráadásul az aurás változatot. „Amikor először volt migrénem 11-12 éves koromban, az optikushoz is beszaladtam, mert azt hittem, a kontaktlencsémmel van valami, azért látok foltokat. Aztán jött a féloldali fejfájás, a hányinger. A legrosszabb akkor volt, amikor évek után először lett volna két napom egyedül otthon.”

Adrienn kolléganőm azt meséli, hogy jellemzően túl sok inger és alváshiány esetén jelentkezik a migrénje.

„Olyan érzés, hogy tompítva hallok, szédülök, zavar a fény, a szagok, elsősorban pedig a zajok. Nehezen értem meg, amit mondanak, kiesnek a kezemből a dolgok, le vagyok lassulva, és van, hogy több napon át tart.”

Közös mindannyiunkban, hogy a tinédzserévekben jelentkezett először a roham. Emma nagyon plasztikusan el tudta mesélni, mit érez migrénkor: „Egy nagyon élesen körülhatárolható sáv fáj ilyenkor, ami a bal szemüregem belsejéből indul felfelé, majd a fejem búbjától lefelé egészen a lapockámig. Mivel a szemüregem és a szemem is erősen fáj ilyenkor, nagyon zavarók a fények és homályosan is látok. (A látásommal amúgy nincs probléma, szemüveget nem hordok.)”

Segítséget kérni, kapni

Ahogy azt már említettem, az a négy-öt évvel ezelőtti beszélgetés fordulópontot jelentett az életemben. (Érdekes, hogy egy laikus tanácsa nyomán mentem szakemberhez. Korábban sem a kórháziak nem mondták, sem a különféle okokból felkeresett rendelőintézeti orvosok, hogy javasolt elmenni egy fejfájás-ambulanciára vagy a neurológiára, nem kell szenvedni, ha van segítség, helló! – igaz, alaposabb utánaolvasással én is rájöhettem volna, mi a teendő, hova kell fordulni.)

No de mi történt azóta?

Voltam fejfájásspecialista (!) neurológusoknál, akiknek a segítségével megtaláltuk azt a személyre szabott terápiát, amivel az én esetemben a rohamokat kordában tudjuk tartani. Emellett figyelek az étkezésre (különösen a szénhidrátfogyasztásra, ami esetemben egyéb tekintetben is nagyon fontos), arra, hogy eleget aludjak és mozogjak, ha pedig mégis túl merevek a nyakizmaim (mindig azok, bevallom, a sok gépnél görnyedéstől), akkor speciális nyújtógyakorlatokat végzek, jógázom, illetve izomlazító, gyógynövényes krémmel masszírozom a területet – még jobb, ha el tudok menni egy masszőrhöz.

A legfontosabb dolog, amit megtanultam menet közben: nagyon hasznos fejfájásnaplót vezetni. (Én ezt a típust használom.)

Hogy az orvos (és te magad is) lásd, milyen sűrűn jelentkezik a fájdalom, mi váltja ki valószínűleg a rohamokat, milyen terápia segít. A fejfájásnapló vezetése azért is fontos, mert egyelőre nem áll rendelkezésre olyan objektív vizsgálat, betegségspecifikus képalkotói eljárás, szöveti vagy biomarker, amely alkalmas a migrén azonosítására.

Kevesen mennek orvoshoz

Néha megkérdem magamtól, miért is nem kértem korábban segítséget!?

Ez egyébként egyáltalán nem ritkaság, bármily meglepő is, ahogy azt dr. Ertsey Csaba neurológus-fejfájás-specialista szakorvos, a Magyar Fejfájás Társaság vezetőségi tagjától megtudom.

„A migrén a közismert krónikus betegségeknél, így például a cukorbetegségnél vagy a magas vérnyomásnál is komolyabb mértékben korlátozhatja az érintettek életét és ronthatja az életminőségüket. A 30 hazai fejfájáscentrumban évente mégis csupán az érintettek két százaléka, 20-25 ezer ember kap ellátást és terápiás javaslatot. Mindez párhuzamba állítható a globális adatokkal, amelyek szerint a migrénnel élők kétharmada vagy sosem járt szakorvosnál, vagy feladta a szakorvos által korábban előírt terápiát.” 

Dr. Ertsey azt tanácsolja, hogy mivel a migrén elleni küzdelem kezdő és egyben legfontosabb lépése a pontos orvosi diagnózis megszerzése. Aki már néhányszor átélt migrénes rohamot, esetleg évek óta rendszeresen szed gyógyszert vagy gyógyszereket változó eredménnyel, keresse fel háziorvosát vagy kezelőorvosát, akitől információt kaphat az állami egészségügyi ellátás keretében felkereshető fejfájáscentrumokról is, ahová beutaló birtokában lehet időpontot foglalni. „A fejfájáscentrumokban a legtöbb migrénnel élő ember számára megtalálják azt a hatékony terápiát, amelyikkel a rohamok gyakorisága, időtartama és intenzitása csökkenthető. Igaz, a közfinanszírozott fejfájáscentrumokban – kapacitás függvényében – a várakozási idő akár két-három hónap is lehet, de ez ne riasszon el senkit,

hiszen orvosi segítség nélkül a migrén akár évtizedeken keresztül is hatással lehet a munkavégzésre, a karrierépítésre, sőt, még a gyermekvállalásra is, hisz sokan tartanak betegségük miatt a várandósságtól.”

A migrén kezelése rendkívül változatos

Ahogy arról már korábban is írtunk, a tünetek és a rohamok lefolyása egyénileg rendkívül eltérő lehet, és ennek megfelelően a terápia is a személyes szempontok, például társbetegségek figyelembevételével történik.

Egyes esetekben a migrén kezelhető vagy enyhíthető az életmód megváltoztatásával és bizonyos kiváltó tényezők (például csokoládé-, sajt-, alkohol-, koffeintartalmú ételek fogyasztásának) mérséklésével. A hatékony stresszkezelés különféle relaxációs technikákkal (jóga, meditáció, autogén tréning stb.) szintén nagyon fontos eszköz lehet a betegek számára.

Meggyógyítani nem lehet a migrént, de a például célzott terápiák a rohamok és kísérőtünetek enyhítését lehetővé tehetik, illetve arra is van mód, hogy a rohamok gyakoriságát csökkentsék. Ez főként azoknál merülhet fel, akiknél havonta négyszer vagy még többször jelentkezik a fájdalom. A terápiás készítmények között szerepel számos olyan hagyományos vényköteles készítmény, amely más kórképek kezelésében is használatos és ismert, illetve az utóbbi években célzottan migrénellenes terápiák is elérhetővé váltak, mind az akut roham terápiában, mind a megelőző kezelésben. 

Napi 20 perc befektetett munkával hosszú távon megőrizhetjük fogaink egészségét

WMN Egszsg – 2023. október 31. – TD

Dr. Ertsey Csaba azt mondja, a migrén házilagos kezelésével óvatosan kell bánni. A nem vényköteles fájdalomcsillapító gyógyszerek szedésének is van ugyanis egészségügyi kockázata. Ahogy problémát jelenthetnek a népszerű, de tudományos bizonyítékokkal alá nem támasztható hatásosságú alternatív megoldások. Ezekkel leginkább az a gond, hogy kudarc esetén felerősíthetik az érintettekben azt az érzést, hogy a terápia kilátástalan. „A migrénterápiák egy része, különösen a prevenciós kezelések hónapok alatt fejtik ki hatásukat, viszont tartósan javíthatják a betegek állapotát és életminőségét. Ha pedig az orvos által javasolt első kezelés nem hoz azonnali sikert, az nem jelenti azt, hogy valaki reménytelen eset, csupán arról van szó, hogy még nem találták meg a számára megfelelő, egyénre szabott terápiát.”

A www.migreninfo.hu honlapon a betegeket segítő információk mellett a hazai fejfájáscentrumok elérhetősége is megtalálható.

Migrén kisokos

  • A migrén nem egységes kórkép: számos egyedi jellemzője ismert, amelyek kombinációja személyenként eltérő intenzitású és rendszerességű tünetegyüttest, rohamlefolyást okozhat.

  • Minden migrénes rohamra jellemző azonban a néhány órától akár három napig tartó erős, esetenként pulzáló, általában féloldali fejfájás. Ez együtt járhat szédüléssel, hányingerrel, általános gyengeséggel, hang- és fényérzékenységgel.

  • A migrén a nők körében négyszer gyakoribb, de ez nem jelenti azt, hogy a férfiakat nem érinti.

  • A betegség megjelenése tinédzser- vagy fiatal felnőtt korban a legjellemzőbb, és általános megfigyelés, hogy 50 éves kor után ritkábbá válhatnak a rohamok, enyhülhet a betegség.

  • A migrén egyik fontos jellemzője lehet az érintettek mintegy negyedénél jelentkező, úgynevezett migrén aura. Ilyenkor a fejfájás megjelenése előtt a betegek múló látászavart (fényfelvillanások, fényes foltok látása), illetve múló zsibbadást, végtaggyengeséget, vagy beszédzavart tapasztalhatnak.

  • A migrén világszerte több mint egymilliárd, Magyarországon – a mértékadó becslések szerint – legalább 1,2 millió embert érint.

  • A migrén az egyik leggyakoribb munkaképtelenséget okozó betegség világszerte. A migrénben szenvedők évente akár 30 napra is kieshetnek a munkából, ennek gazdasági hatását pedig csak Európában évi 50 milliárd euróra becsülik.

  • Az érintettek 16 százaléka krónikus migréntől szenved, esetükben az erős fejfájásos napok száma meghaladja a havi 15-öt.

  • A bénító, akár 72 órán át tartó erős fájdalommal járó rohamok epizodikus vagy akár rendszeres munkaképtelenséget okozhatnak, súlyos esetben akadályozhatják a hétköznapi teendők ellátását is. A migrénnel élők 90 százaléka számol be arról, hogy a rohamok idején nem képes sem munkavégzésre, sem a hétköznapi teendők ellátására.

  • A betegség az érintettek harmadának karrierkilátásait és megélhetését is negatívan befolyásolja. Mindez nagymértékben rontja életminőségüket, és szerepet játszhat abban, hogy a migrénnel való együttélés akár négyszeresére növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát.

  • Egyszerre magyar és globális probléma azonban, hogy – a széles és célzott terápiás paletta ellenére – az érintetteknek csak a töredéke kér orvosi segítséget.

Felhasznált források: www.ncbi.nlm.nih.gov, publicatio.bibl.u-szeged.hu, americanmigrainefoundation.org, real-d.mtak.hu, thejournalofheadacheandpain, ncbi.nlm.nih.gov, ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles, pubmed.ncbi.nlm.nih.gov, americanmigrainefoundation.org, hqlo.biomedcentral.com, thejournalofheadacheandpain, researchgate.net, americanmigrainefoundation.org, clevelandclinic.org, mayoclinic.org

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Westend61

***

Az esetlegesen alkalmazandó, megfelelő kezelésről a Veled történt egyeztetést követően a kezelőorvos hozza meg a döntést.

A cikk megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.

Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.,
1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park „A” épület 
Tel.: 06 1 488 3700 www.pfizer.hu 
Lezárás dátuma: 2023. 11. 06.
PP-NNT-HUN-0115

Kurucz Adrienn