A migrén népbetegség, rengeteg érintett mégsem kap segítséget

–

Kurucz Adrienn/WMN: Hogyan pontos a kérdés: ha úgy teszem fel, mi történik a fejünkben, amikor migrénünk van, vagy inkább használjam a szervezetünk szót?

Dr. Párdutz Árpád: Az egész szervezetet érinti a migrén, de az agy betegsége. Nagyrészt genetikailag meghatározott, ki mennyire hajlamos migrénes fejfájásokra. A háttér kutatás tárgya, de ma azt gondoljuk, a migrénes agyban az idegsejtek fokozottan érzékenyek. Ez a fokozott érzékenység vezet oda, hogy a fájdalomérző idegek aktívabbak, megjelenik a fejfájás, és az egyéb kísérő tünetek (neurológiai tünetek, hányás, fény- vagy hangérzékenység). Korántsem értünk mindent még a migrénnel kapcsolatban, de egyre több a tudományos adat, ami alapján később nagyjából összeállhat a kép.

K. A./WMN: Az a privát tapasztalatom, hogy sokan nem tudják hova tenni a migrént. Nincsenek tisztában például azzal, hogy miben különbözik a sima fejfájástól. Pedig a migrén (megint csak saját tapasztalásom szerint, szörnyű rohamokkal tud járni) nagyon sok embert érint, ha jól tudom, úgy az emberek tíz százalékát.

P. Á.:

Ma már tizenkét-tizenöt százalékot mondanak, tehát Magyarországon egymillió-kétszázezer, vagy annál is több migrénes él. Világszerte is egyre több beteget regisztrálnak.

Én azt gondolom, nem a betegek száma nő, hanem az információk terjedésével több embert diagnosztizálnak immár. Ami abból a szempontból mindenképpen örvendetes, hogy végre segítséget kapnak olyanok is, akik eddig magukra maradtak a szenvedéssel.

K. A./WMN: Megmondom őszintén, nekem csak pár évvel ezelőtt esett le, több mint húszévnyi migrénes múlttal, hogy érdemes lenne orvoshoz mennem, nem csak kapkodni a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, amelyek egyébként nekem nem sokat értek.

P. Á.: A hagyományos fájdalomcsillapítók a betegek egy részénél azért működnek. Első körben ezeket javasolják az orvosok kipróbálásra. Ennek oka a költséghatékonyság is, mert ezek olcsóbbak, mint például a triptánok. Utóbbiak specifikus gyógyszerek, tehát gyakorlatilag csak fejfájásbetegségekben hatékonyak, és, mondjuk, a lábfájásra nem jók.

K. A./WMN: Ha jól tudom, a triptánok a szerotoninreceptorokra (a szerotonin az agyi ingerületátadás egyik molekulája, a receptor pedig az a struktúra, ahol ez az átvivőanyag kifejti a hatását – a szerk.) hatnak, és a szerotonin pedig érösszehúzó hatása révén csökkenti a fájdalmat.

P. Á.: Hogy pontosan mi indítja el a migrénes rohamot, nem tudjuk – valószínűleg többfajta úton-módon aktiválódhat – de a szerotoninnak, ennek az agyi hírvivő molekulának feltehetőleg van szerepe benne, ha nem is ez a kulcsmolekula. Mindenesetre a triptánok sok betegnek segítenek.

Amikor migrén alakul ki, valószínűleg gyulladás keletkezik az agyhártyán, és az ezzel járó értágulat létrejöttét vagy fennmaradását akadályozza a triptán. De blokkolón hat az erek mellett a háromosztatú agyideg receptoraira is, ami a fájdalomérzetért felelős, és amely a gyulladás miatt fokozottan érzékeny.

K. A./WMN: Úgy hallottam, van egy új hatóanyag, egy újfajta migrénellenes gyógyszer is, amihez nagy reményeket fűznek a hazai szakemberek is, miután az Egyesült Államokban nagy sikert aratott.

P. Á.: Igen, az új hatóanyag az úgynevezett gepánt csoportba tartozik.

K. A./WMN: Miben más ez az új hatóanyag?

P. Á.: Teljesen más a hatásmechanizmusa, mint a triptánoknak, más helyen avatkozik bele a migrénes folyamatba. A gepántok leállítják a szervezetben az úgynevezett kalcitonin gén-rokon peptid (CGRP) nevű anyag aktivitását. Migrénes betegeknél ugyanis emelkedett lehet a CGRP szintje. A most hazánkban megjelent gepánt szedhető megelőzés céljából is, hogy csökkentsük az előforduló migrénes rohamok számát. Ezt a triptánok nem tudják, sőt, ha nyolc-tíz alkalomnál többször veszi be egy hónapban a beteg a tablettát, akkor fennáll a veszélye, hogy a fejfájását krónikusabbá teszi. Tehát óvatosan kell bánni velük.

K. A./WMN: Más gyógyszerek is léteznek megelőzésre?

P. Á.: Legalább fél tucat ilyen gyógyszer van, ezek különböző támadáspontúak. Például a béta-blokkoló gyógyszereknek, amelyeket az idősebbek szednek szívritmuszavarra vagy magas vérnyomásra, igazoltan jó migrénmegelőző hatásuk van. Bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerek is tudják ezt, egyes antidepresszánsok szintén, és már elérhetők a CGRP-t tartósan blokkoló injekciók is, amelyek ugyanúgy hatékonyak. A kezelőorvos egyénre szabottan dönti el, melyik típusú gyógyszert kinek javasolja, függően attól, hogy milyen társbetegségei vannak, mennyi idős, milyen nemű az illető.

K. A./WMN: A nők gyakrabban szenvednek migréntől, úgy tudom. 

P. Á.: Általában serdülőkor után, fiatal felnőttkorban kezdődik mindkét nemnél a betegség, de

a nők között kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. Ennek az az oka, hogy a hormonális változások rohamot provokálhatnak.

Ezért van az, hogy menstruáció környékén gyakoribb a migrénes roham. A menopauza után az esetek nagy részében, nem mindig sajnos, a migrénes rohamok száma jelentősen csökken.

K. A./WMN: Gyerekkorban mennyire jellemző a migrén előfordulása?

P. Á.: Inkább a serdülőkor után jelentkezik, de előfordul gyerekkorban is. A gyerekkori migrénekre az jellemző, hogy nem annyira tiszta a tünettan, mint a felnőtteknél. A fejfájás esetleg rövidebb ideig tarthat, illetve többször jelentkeznek más, átmeneti jelenségek, hányás például fejfájás nélkül, szédülés stb. A gyerekkori migrének esetében a fiúk és a lányok aránya egy az egyhez még. A problémát nem szabad bagatellizálni, a gyerekek is szenvednek, tehát orvoshoz kell fordulni.

Itt jegyzem meg, hogy van egy alapszabály: minden migrénes rohamot kezelni kell!

Ez olyan egyszerűnek hangzik, de azt látjuk, nem valósul meg. Sokszor azt mondják a laikusok: „majd elmúlik”. Aztán a betegek borzalmas állapotba kerülnek a két-három napig is elhúzódó rohamok alatt. Senkit nem lenne szabad hagyni szenvedni. Az optimális az lenne, ha a fejfájás-ambulanciák egyikére menne a beteg, de a neurológusok és a háziorvosok is segítenek.

K. A./WMN: Miért nem megy orvoshoz sok migrénes ember?

P. Á.: Egy részük nincs is tisztában azzal, hogy migrénje van. Hogy honnan tudhatja valaki, hogy migrénje van? Nagyon fontos, hogy visszatérő fejfájásokról beszélünk, a fejfájások között tünetmentes az illető. A fájdalom közepes vagy nagyon erős, általában féloldali, lüktető, és a fizikai aktivitás fokozza. A betegeknek hányingerük lehet, hányhatnak, valamint érzékenyek lehetnek fényre, hangra. A migrénes roham tipikus esetben négytől hetvenkét óráig tart.

K. A./WMN: Ha önhöz fordul valaki migrénnel, akkor melyek azok az alapvizsgálatok, amelyeket meg kell csinálni, mielőtt elkezdődik a terápia?

P. Á.: Típusos esetben, ha nincs olyan tényező, ami riadalomra ad okot, és fiatal emberről van szó, akkor nem szükséges semmilyen extra vizsgálat.

K. A./WMN: Még egy agyi MR-vizsgálat se?

P. Á.: Csak abban az esetben, ha a migrén diagnózis nem biztos, és felmerül, hogy esetleg valami más agyi betegség okozza a fejfájását. De őszintén szólva a migrénes tünettan nagyon típusos, ritka, hogy más betegség okoz ilyen jellegű panaszkört. Ez egy elsődleges fejfájásbetegség. És nincs jelenleg mérhető biológiai markere. Mint, mondjuk, a cukorbetegségnél a magas vércukorszint.

K. A./WMN: Tehát, ha vennének tőlem vért, amikor migrénem van, nem tudnák megmondani a vérképemből, hogy épp nagyon rosszul vagyok?

P. Á.: Nem, a vérteszt arra lehet jó, hogy kizárjam, hogy egyéb más gond van-e, ami esetleg valamilyen úton-módon kapcsolatba hozható az ön fejfájásával. 

K. A./WMN: Visszakanyarodva kicsit a megelőző terápiához: kinek ajánlható?

P. Á.: Az európai ajánlás szerint, ha egy migrénes embernek megfelelő rohamterápia mellett két olyan napja van egy hónapban, amikor rossz az életminősége, akkor érdemes megelőző terápiába kezdeni. Az a tapasztalatom, a betegek megijednek attól, hogy rendszeresen gyógyszert kell szedniük, holott, ha bevesznek havonta húsz darab fájdalomcsillapítót, azzal lehet, hogy jobban megterhelik a szervezetüket, mintha szednének folyamatosan egy gyógyszert, ami ritkítja a migrénrohamokat, és nem kell annyi fájdalomcsillapító.

Ami még fontos: mindenféle gyógyszerezés előtt ki kell deríteni, hogy milyen tényezők idézik elő a migrént az adott egyénnél, és javul-e a beteg életminősége, ha a migrént provokáló tényezők közül minél többet kiiktatunk.

Az időjárást nem tudjuk befolyásolni. De azt igen, hogy eszünk-e csokoládét, sajtot, iszunk-e vörösbort, alszunk-e eleget, mit kezdünk a stresszel. Ezek sok betegnél idéznek elő fejfájást. A legnagyobb siker, ha kvázi gyógyszermentesen segíteni tudok a betegnek.

De ha az életmódváltás nem elég, akkor ott vannak a gyógyszerek. Nem szükséges szenvedni, vannak hatékony szerek migrénre. Miért ne használnánk őket? Nem a középkorban élünk.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Alice Adler

Kurucz Adrienn