Napi 20 perc befektetett munkával hosszú távon megőrizhetjük fogaink egészségét
Támogatott tartalom
Korán megtanultam fogtechnikus mester édesapámtól, hogy az egészségmegőrzésnek ugyanolyan fontos része a szájápolás, mint, mondjuk, a tisztálkodás. Örökké hálás leszek neki, hogy erre felhívta a figyelmemet: 29 évem alatt egy fogamat sem kellett kezelni, és csak rutinellenőrzésre járok fogorvoshoz – holott mindennap eszem csokit. Takács Dalma és édesapja gondolatai arról, hogyan lehet hosszú távon megőrizni a száj egészségét.
–
Mit szólnál hozzá, ha ma versenyeznénk, hogy ki mos tovább fogat? A krokodil nagyra nyitja a száját, azt mondja: áááá. A Bobi kutya vicsorog, hogy kilátszik minden foga, és leghátulra is elérhet a fogkefe. Aztán most ki a nyelv, mint a békáknál – azt is megtisztítjuk. A szájvízzel öblögetünk, hátrahajtott fejjel, nagy buborékokat fújva, a fogkrémet pedig csak akkor köpjük ki, ha már elvesztette eredeti színét és fehér, habos, mint egy nagy felhő.
Nagyjából ötéves lehetek, egy kis elefántos fellépőn állok, hogy elérjem a csapot, apa pedig türelmesen, gyengéden, de nagyon alaposan mossa a fogam a pici rózsaszín fogkefével. Számomra kedves közös játék ez, számára pedig tanítási folyamat – fogtechnikus mesterként jól tudja, hogy a szájhigiénia alapjait már kiskortól, az első tejfog felbukkanásától érdemes átadni, és nem restell erre naponta kétszer-háromszor tíz percet szánni. Bár ma már önállóan mosom a fogam, intelmei és a szülinapi csomagokat kiegészítő fogselymek, szájvizek, utazófogkrémek mindig velem vannak, ha a csap előtt állok – és azt kell mondanom, nagyon hálás vagyok, amiért 29 évem alatt egyetlen fogamat sem kellett kezelni.
A közös fogmosások, a fogtechnikai laborban és fogorvosok között töltött gyerekkor, a családi rutin több nagyon fontos dolgot is megtanított: a szájhigiénia sajnos nagyon sok ember esetében a fontossági sorrend legvégén jár, holott épp olyan fontos része az egészségünk megtartásának, mint a rendszeres orvosi vizsgálat.
Íme, egy kis szájápolási gyorstalpaló.
1. Inkább kevesebbszer mossunk fogat, de alaposan, mint többször felszínesen
A fogtisztítás alapvetően a lepedék eltávolítására irányul, hiszen a lepedék egyfajta baktériumtelep, ami fogkőképződéshez, rosszabb esetben fogszuvasodáshoz vezethet. Naponta 2-3 alkalommal javasolt fogat mosni – étkezés után és nem előtte! –, és fontos, hogy egy alkalom akár 5 percig is eltartson, de még a legmegengedőbb forgatókönyv szerint is a 2 perc az alsó határ. Fontos kiemelni:
a gyakori, de felszínes fogmosás nem helyettesíti az alaposságot, sőt többet árt, mint használ. Ha csak kettő fér bele, légy magaddal megengedő – de akkor szánj kellő időt a tisztításra.
2. Ha azt hiszed, hogy tudod, hogy kell fogat mosni, valószínűleg tévedsz
Könnyű, mint az egyszeregy, mégis mit lehet ezen elrontani? – kérdezheted most, a fogtechnikusok és fogorvosok pedig vadul csóválják a fejüket: nos, számtalan dolgot. Kezdjük először is a mozdulatokkal. A fog megtisztítását az elterjedt vízszintes sikálás helyett körkörös és függőleges mozdulatokkal kell végezni, az előbbi ugyanis a fognyak kopásához és az íny visszahúzódásához vezethet. Szintén nagyon fontos, hogy a fog minden felszínét alaposan megtisztítsuk a lepedéktől – tehát gondoskodjunk róla, hogy a leghátsókig is elérjen a kefe, a fogak egymás felé néző felszíneinél használjunk fogselymet, nagyobb rések esetén fogköztisztító kefét, ugyanis a fogkefe onnan nem tudja eltávolítani a beragadt ételmaradékokat. A szájvíz szintén csodákra képes – akárhogy nézzük, az tényleg mindenhova odaér egy alapos öblítéskor – de erről még írunk hosszabban.
És nem, még mindig nincs vége – ugyanis idetartozik az is, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen fogkefét választunk: az ideális kefe se nem túl puha, se nem túl erős, így megfelelően tisztít, de nem sérti fel a fogínyt, és két használat között kellő idő jut a kiszárítására is (ehhez pro tipp, hogy legyen egy reggeli és egy esti fogkeféd is).
Még egy utolsó praktika, ha már a következő szintre lépnél: a fogkőképződés nagymértékben visszaszorítható, ha sűrű fogkrémet használunk, száraz fogkefével kezdünk fogat mosni, és a fogmosást az alsó metszőfogak belső felszínével kezdjük – ugyanis itt képződik leginkább a fogkő. Az sem baj, ha a fogkrémet csak felületesen öblíted ki, ugyanis a benne található fluorid így beépülhet a fogakba.
3. Nem csak fogak vannak a szájban
A fogak megtisztításával még közel sincs vége a procedúrának. A szájhigiénia fenntartása szempontjából figyelmet igényel a fogíny és a nyelv is – míg előbbiről a fogkefe segítségével ledörgölhetjük a rárakódott lepedéket, utóbbit is érdemes óvatosan átdörgölni, ugyanis ettől serken a vérellátása.
A szájvíz szintén nagyon fontos a szájhigiénia szempontjából: egyaránt tisztítja a fogakat, a fogközöket, a nyelvet, az ínyt, a nyelv alatti területet és a szájpadlást is, tehát olyan területekről is kimossa a lepedéket, amikhez a fogkefe vagy a fogselyem nem vagy csak nehezen férne hozzá.
Ennek különösen nagy szerepe van például a fogszabályzósok, az implantátumot vagy koronát viselők, valamint a korlátozott kézügyességűek esetében, akik mechanikus eszközökkel nem tudnák megfelelő precizitással tisztítani a szájukat. Ráadásul a szájvíz nem csak a lepedékek eltüntetésében lehet segítségünkre: a benne található fluoridok, illóolajok és alkohol hatására segíti a fogínygyulladás és az afta gyógyulását, elpusztítja a baktériumokat, megszünteti a fogínyvérzést, és akár a szájsebészeti műtétek utáni regenerálódásban is számíthatunk rá, arról nem is beszélve, hogy a leheletet is frissebbé teszi. Ha ennél specifikusabb megoldást keresel, érdemes a fogorvosoddal konzultálni, ugyanis a szájvizek családján belül is fellelhető külön zománcvédő, fogfehérítő és eróziógátló folyadék, így érdemes olyan, személyre szabott terméket választani, ami biztosan passzol az elvárásaidhoz.
4. Rengeteg múlik a rágáson
Az talán senki számára nem meglepetés, hogy a cukros ételek, a kávé, dohányzás és a tömény alkohol károsítják a fogakat és az ínyt, de talán kevésbé evidens, hogy a fogak tartószerkezetének óvásához kiemelten fontos a megfelelő erősségű, rendszeres rágás, aminek hatására tisztulnak a fogak és erősödik a tartószövet.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ne csak pépes, puhára főtt ételeket fogyasszunk, hanem rendszeresen eddzük a fogainkat és rágóizmainkat rágósabb ételekkel. Amúgy is, sokkal jobb az alma harapva, mint felszeletelve, nem igaz?
5. Forró kávéra nem eszünk fagyit!
Pláne nem azonnal. A túl hideg és túl meleg ételek egymás utáni fogyasztása a fogzománc megrepedéséhez vezethet, emellett az is nagyon fontos, hogy savas kémhatású ételek és italok fogyasztása után (például gyümölcsök, sportitalok, nyalóka, savanyúság) várjunk a fogmosással minimum fél órát, ugyanis fogmosással együtt a saverózió fogkopáshoz vezethet. Ha nincs időd erre, szerencsére vannak kiskapuk, úgynevezett savsemlegesítő megoldások: a savas étel után fogyassz tejterméket, öblögess fluoridos szájvízzel, ha pedig üdítőt innál, használj szívószálat.
6. A legkisebb problémákat se vegyük félvállról!
Az, hogy torokfájás és láz esetén érdemes konzultálni a háziorvossal, evidencia a legtöbb ember számára, a szájban történő problémákat mégis hajlamosak vagyunk félvállról venni. Tény és való, hogy a fogínyvérzés vagy például a fogkő nem élet-halál kérdése, mégis, hosszú távon fogínygyulladáshoz és -sorvadáshoz, vagy akár a fogak elvesztéséhez is vezethet a fogak tartószerkezetének károsodása folytán. Szintén idetartozik, hogy már egyetlen fog elvesztésekor is fontos fogorvoshoz fordulni, ugyanis a hiány a fogazat egységének megbomlásához vezethet, így a hiányzó fog irányába bedőlhetnek a szomszédos fogak. Szintén érdemes orvoshoz fordulni éjszakai fogcsikorgatás vagy rossz lehelet esetén, ugyanis az előbbi fogkopáshoz vezethet, utóbbi hátterében pedig gyulladás is állhat.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / AJ_Watt