–

Néhány hónappal ezelőtt dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal, szoptatási szaktanácsadóval beszélgettem arról a WMN stúdiójában, hogy a kismamák mi mindent tehetnek, hogy az egészségük érdekében gyorsabban regenerálódjanak a szülés után. Beszélgettünk szükséges vizsgálatokról, megfelelő gyógytornáról és a rehabilitációról, de arról valahogy nem esett szó, hogy mit tehetnek azért, hogy minél hamarabb eltüntessék a látható nyomait annak, hogy szültek, és azt hiszem, a doktornő is elég furcsán nézett volna rám, ha arra irányuló kérdéseim lettek volna: gyorsabban olvadnak-e le a kilók a szoptatással, vagy hogy a szülés után hány nappal lehet elkezdeni kardiózni. Amennyire szürreálisnak tűnik a jelenet, éppen annyira irreális az elvárás, hogy a nők szülés utáni időszakát a kinézetük alapján értékeljük, nem pedig a hogylétük szerint.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

wmnmagazin (@wmnmagazin) által megosztott bejegyzés

Problémák, amelyek sokkal égetőbbek, mint a plusz kilók

Még ha valakinek komplikációmentes terhessége és szülése volt is, nem ritka, hogy a szülés utáni kimerült szervezet, a kismedence, a hüvely, a gát, vagy éppen a hasfal izomzata, rugalmassága regenerációra szorul. Sok esetben még mindig tabunak számít, holott rengeteg nő bajlódik akár már a várandósság alatt vagy a szülés után inkontinenciával, szétnyílt hasizommal, a kismedencei szervek prolapszusával, azaz előreesésével. A BBC témában írt cikke szerint bár ez nem mindig jár tünettel, a nők 90 százalékát érinti a szülés után a kismedencei szervek előreesése. A szétnyíló hasizom fájdalmat, székrekedést és vizeletszivárgást is okozhat, de a sétálást és az emelést is jelentősen megnehezítheti – a kismamák 60 százaléka tapasztalja.

Az inkontinenciát pedig – amelynek hátterében állhat túl feszes medencefenék, hegszövet vagy idegkárosodás – a nők harmada.

A szülés okozta poszttraumás stressztől és a szülés utáni depressziótól szintén sokkal többen szenvednek, mint gondolnánk, ezeket a nehézségeket viszont végképp rengeteg előítélet övezi. Ezekről a témákról még mindig nagyon kevés szó esik széles körben, arról azonban, hogy egy nőnek milyen mozgásformával, diétával, táplálékkiegészítővel kellene visszanyernie a szülés előtti alakját, annál több.

A bounce-back culture égisze alatt született üzenetek kivétel nélkül azt erősítik meg a nőkben, hogy a „normális” és az elvárt az lenne, ha pontosan ugyanolyan lenne a testük, mint a terhesség előtt, lehetőleg már néhány héttel a szülés után,

ahelyett, hogy arra biztatnák őket, hogy a babájuk mellett a saját egészségükre, fizikai és lelki jóllétükre, egészségükre, pihenésükre és gyógyulásukra fókuszáljanak.

Ez a nyomás nemcsak mentálisan lehet különösen megterhelő, de rendkívül kockázatos is

Szülés után körülbelül egy évig tart az anyák regenerációs időszaka, ez alatt az időszak alatt célzott mozgásformákkal elő lehet segíteni a felépülést, de sanyargatásba, észszerűtlen diétába kezdeni kifejezetten veszélyes lehet, különösen, amikor a legtöbb nő alváshiánnyal, intenzív hormonális változásokkal kell hogy szembenézzen élete legsebezhetőbb időszakában. Orvosi konzultáció és a jóváhagyás nélküli sport

a meglévő gyógyulási folyamatok lassulását vagy akár újabb, súlyos sérüléseket is előidézhet,

a nem megfelelő táplálkozás, a kalóriadeficit a tej elapadásához is vezethet az egyéb egészségi kockázatok mellett. 

A közösségi média korában viszont az számíthat a legtöbb kommentre – legyen az elismerő vagy éppen bíráló –, aki a szülése után igyekszik minél hamarabb tökéletes külsővel megjelenni.

Ha csak az elmúlt évek legemlékezetesebb debütálásaira gondolunk, akkor eszünkbe juthat Katalin hercegné, aki a hagyományoknak megfelelően mindháromszor tökéletes hajjal és sminkkel pózolt kisbabájával a karján, vagy Emily Ratajkowski, aki a szülése után mindössze tíz nappal mutatta meg a világnak lapos hasát, és ezért kapott hideget-meleget. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Inamorata (@inamoratawoman) által megosztott bejegyzés

Míg a modell esetében mindenki szemét szúrta, hogy mindez milyen hamis képet kelt a nőkben a szülés utáni időszakról, és milyen nyomás alá helyezi őket, addig például az énekesnő Rihannát éppen az a kritika érte, hogy miért nem fogyott le a szülése után. Itthon a legnagyobb vitát az váltotta ki a témában, amikor Rúzsa Magdolna énekesnő posztolt magáról egy képet hármas ikrei születésekor (Tóth Flóra a témában írt véleménycikkét ITT olvashatjátok).

Az világosan látszik, hogy a híres kismamák mindenképp közbeszéd tárgyaivá válnak a szülés után, ha jól néznek ki, azért, ha pedig nem, akkor azért.

Holott a nők ilyenkor nem csupán egy új életszakaszba lépnek,

hanem egy sor fizikai és fiziológiai változáson is keresztülmennek, miközben rengeteg társadalmi elvárásnak igyekeznek megfelelni. Egyrészt ők válnak elsődlegesen felelőssé azért, hogy a testükből született védtelen és sebezhető lényt táplálják és életben tartsák, miközben talán most először tapasztalják meg, hogy mennyire kiszolgáltatottak ők maguk is, és milyen az, ha anyagi értelemben valaki mástól függenek. A BBC cikke arra is rámutat, hogy azokban az országokban, amelyekben nincs megfelelő családtámogatási politika, és a családok pénzügyi nehézségekkel kénytelenek szembenézni,

az anyákra extra teherként hárulhat, hogy szülés után minél hamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra,

és gyakran úgy érzik, hogy egy olyan nő képét kell sugározniuk – ha nem akarnak hátrányból indulni a többi munkatárssal szemben –, akit semmilyen szinten nem változtatott meg az anyaság. 

„A trauma egy jéghegybe zárt máglyához hasonlít” – a craniosacralis biodinamika gyógyító módszere

WMN Egszsg – 2023. augusztus 13. – KC

De erőpróbaként említhetnénk azt is, hogy anyaként mennyi láthatatlan munka hárul a nőkre a férfiakhoz képest. Tóth Flóra 2019-es cikke szerint: „1999–2000-ben egy átlagos magyar nő napi 239 percet foglalkozott a családi élet és háztartás menedzselésével, míg egy átlagos férfi ugyanerre 94 percet szánt.”

Nemcsak a média, hanem a közvetlen környezetből érkező megjegyzések is azt sugallhatják a nők számára, hogy reális cél lehet eltüntetni annak a fizikai bizonyítékait, hogy valaha várandósak voltak, holott

nem ritka, hogy hiába a sok mozgás, a diéta, valaki sosem kapja vissza a terhesség előtti alakját.

A cikkben megszólaló kanadai gyógytornász és szülés utáni időszakra specializálódott fitneszedző, Surabhi Veitch szerint ez teljesen normális. „Gyakran hasonlítom a szülést a pubertáskorhoz. Egyikünk sem gondolja, hogy túléljük a tinédzserkort, és utána újra úgy fogunk kinézni, mint kilenc-tíz éves korunkban. Tisztában vagyunk vele, hogy a testünk örökre megváltozott. A terhesség alatt és a szülés után nem változunk ilyen drasztikus mértékben, de a legtöbb nő soha nem fog úgy kinézni, mint azelőtt.

Viszont egy olyan társadalomban, ahol a bounce-back culture megvalósítható és egészséges célként van feltüntetve, egy olyan testben élni, amely nem karcsú, és nem képes ugyanarra, amire a terhesség előtt, egyet jelent a kudarccal.”

Mindez pedig nemcsak a mentális és fizikai egészségre nézve lehet káros, de egyúttal bizarr pálfordulása is a bánásmódnak, amit a nők a várandósság alatt tapasztalnak, amikor mindenki fokozottan kedves, előzékeny velük, és minden bók arra irányul, hogy a kismama ragyog, sugárzik és ki van virulva. A szülés utáni időszakban a külsőnek kellene a legkevésbé számítania, sokkal fontosabb lenne az, hogy az anya lelkileg és mentálisan hol tart az új szerepében.

Ti mit gondoltok a témáról? Írjátok meg kommentben!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Viktorcvetkovic

Krajnyik Cintia