–

Ma Magyarországon évente több mint kilencezer gyermek születik a 37. terhességi hét előtt vagy 2500 gramm alatt, vagyis minden tizedik magyar újszülött koraszülött baba. A koraszülés maga nem jósolható meg, nem lehet rá sem lélekben, sem testben felkészülni. Ez mindig balesetszerűen következik be. A kimenetele abszolút bizonytalan, és évekre meghatározója lesz a koracsaládok dinamikájának. Még abban az esetben is, ha szülők, nővérek és orvosok szakadatlan munkájának gyümölcse egy mind fizikálisan, mind mentálisan teljesen egészséges gyermek, többévnyi pszichológiai munka vár a család tagjaira, hogy feldolgozzák az őket ért traumát és a velejáró poszttraumás stresszt.

A modern gyógyászat szerencsére már tud olyan eszközöket az emberek kezébe adni, amiknek hála nagyságrendekkel megnőnek akár egy 25. hét előtt született, alig hatszáz grammos baba egészséges életre való esélyei, és a trauma hatása is csökkenthető. Ilyen például az anyatejes táplálás, a bőr-bőr kontaktus (kengurumódszer) alkalmazása, a kézfertőtlenítés rigorózus betartása. Ez azt is jelenti, hogy a modern gyógyászatban a szülők nem látogatóként vannak jelen a perinatális centrumokban (PIC), hanem a gyermek ellátásának szerves részei. 

Szakmai ajánlások és tudományos bizonyítékok nélkül bevezetett súlyos korlátozások

Az akár több hónapon át inkubátorban fekvő, néhány száz grammos koraszülöttek azonban most áldozatául esnek az elemi félelem szülte pániknak, mivel több osztály vezetőségének szemében a szülők potenciális fertőzésforrásokká váltak.

A magyar PIC-ek száma huszonnyolc, ebből huszonegy III-as szintű koraszülött-intenzív osztály, ami azt jelenti, hogy a legkisebb babákat, a legveszélyesebb eseteket is fogadhatják. A COVID-19 megjelenése előtt tizenegy PIC üzemelt szülőket maximálisan bevonó elvek alapján, vagyis éjjel-nappal nyitva volt anyák és apák számára. Ez a tizenegy PIC a szülők, nővérek, orvosok és szakemberek által létrehozott Melletted a helyem Egyesület ötéves áldozatos munkájának köszönhetően nyitott a családintegrált ellátás irányába. A járványügyi helyzet és az annak kapcsán hozott intézkedések azonban veszélybe sodorják ezeket az eredményeket és ennél még sokkal többet is.

A koraszülöttek egészséges élethez való jogát kockáztatják mindazok, akik drasztikus intézkedéseket léptetnek életbe vagy korlátozzák a bejárást. A szülők elkeseredésének helyébe pedig a reményvesztettség lép.

Egységes járványügyi intézkedések híján, a korababákat ellátó osztályok saját hatáskörükben írják elő a látogatás szabályait koronavírus idején. Az új eljárásrend értelmében van olyan budapesti kórház, ahol az anyák naponta mindössze tíz percet tölthetnek újszülöttjük mellett. Az apákat országszerte egy koraszülöttosztály sem engedi be.

Az ország más részein az anya csak akkor lehet a babája mellett, ha beköltözik a kórházba, és nem hagyja el annak területét, amíg gyermeke bent fekszik. Ha kimegy a kórház területéről, a hazaadásig nem látogathatja többet a gyermekét. Ennek az intézkedésnek az a következménye, hogy számos többgyermekes család marad hónapokra anya nélkül.

Mindemellett vannak kellemes meglepetések is. Olyan kórházak, amelyek értik a szülőktől jövő stimulációk fontosságát a korababák fejlődésében, így az anyák órákat tölthetnek az adott osztályon, szoptathatnak, kenguruzhatnak.

Mi forog kockán?

A Melletted a helyem Egyesület szakorvosai szerint a koraszülött és beteg újszülöttek szüleikkel való kapcsolattartási korlátozásának kockázata meghaladja az intézkedések vélt előnyeit, mindamellett is, hogy elismerik: ezen új intézkedések motivációja összekapcsolódik a magyar PIC-ek korlátozott, zsúfolt területével. Ezeken az osztályokon nehézséget okoz a távolságtartó intézkedések betartása, és ezáltal növeli a vezetőség aggodalmát a kiszolgáltatott betegek és az odaadó személyzet védelméért.

Az orvosok részéről nyomós oka van családintegrált elvek ilyen nagyfokú támogatásának, ugyanis azokon a koraszülöttosztályokon, ahol a szülők szerves részei az ellátásnak, a gyermekek több vonatkozásban is jobban fejlődnek.

A hat hónapos és egyéves korukban elvégzendő úgynevezett Bayley-teszten például, amely a mentális és pszichomotorikus fejlődést vizsgálja. a kengurumódszerrel kezelt babák rendre jobban teljesítenek, mint azok a korababák, akik bőr-bőr kontaktus nélkül, kizárólag inkubátorban voltak. A családintegrált ellátás további bizonyított eredményei a gyorsabb testsúlynövekedés, jobb szoptatás, jobb kognitív fejlődés és fokozott kötődés, ezért minden egyes ehhez kapcsolódó protokoll megváltoztatása bizonyítékokon kellene, hogy alapuljon. Kutatásokkal alátámasztott bizonyíték azonban csak arra van, hogy a szülői gondoskodás, amit most a járvány miatt megvonnak a koraszülöttektől, pótolhatatlan, és az egész életükre kihat.

Mi lenne a megfelelő eljárás?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kengurugondozásra vonatkozó ajánlása a COVID-19-járvány alatt kimondja, hogy a jelenlegi adatok alapján nincs ok az újszülöttek elválasztására az anyától, vagy a kengurugondozás korlátozására, amennyiben betartják a biztonsági előírásokat (kézfertőtlenítés, maszk viselése stb.). Sőt a WHO azt is megjegyzi, hogy amennyiben megerősített a fertőzés ténye, az anyának akkor is folytatnia kell a kenguruzást és a babával való érintkezést.

Mivel az anyatej szerepe kiemelt fontosságú a koraszülött babák táplálásakor, az UNICEF nyilatkozata az újszülöttek etetéséről a COVID-19-járvány alatt különösen megszívlelendő:

„Rengeteg bizonyíték van arra, hogy a szoptatás csökkenti a csecsemők fertőző betegsége kialakulásának kockázatát. Az anyatejben számos élő összetevő található, beleértve az immunglobulinokat, antivirális faktorokat, citokineket és leukocitákat, amelyek elősegítik a káros patogének elpusztítását, és fokozzák a csecsemő immunrendszerét. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a Covid-19 átjuthatna az anyatejbe. Ezért, figyelembe véve azt a védelmet, amelyet az anyatej és a szoptatás nyújt a csecsemőnek, valamint minimális szerepét a légzőszervi vírusok terjesztésében, észszerűnek tűnik minden tőlünk telhetőt megtenni a szoptatás támogatása, védelme érdekében.

Továbbá alapvető fontosságú, hogy továbbra is figyelembe vegyék a csecsemőknek a szüleikkel mint elsődleges gondozókkal való érzelmi kötődés szükségességét. A csecsemő igény szerinti táplálása, a szeretet és a kényelem elengedhetetlen a csecsemők egészséges jóllétéhez és fejlődéséhez. Nem mellesleg, javítja az anya mentális jóllétét a szülés utáni időszakban.”

Éppen ezért egy olyan felelősségteljes és egységes cselekvési terv kidolgozása lenne ideális, amely a jelenlegi bonyolult helyzetben nem áll meg a rövid távú kockázat mérlegelésénél, hanem figyelembe veszi a hosszú távú kockázatokat és elhanyagolásuk következményeit. 

Rohr Linda

Források: ITT, ITT, ITT, ITT