A poszt-Covid fogságában: Mit tehetünk a szaggató fejfájás, a szaglásvesztés és a libidócsökkenés ellen?
Hihetetlenül szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az elmúlt egy évet sikerült megúsznom koronavírus-fertőzés nélkül, legalábbis az alkalmanként elvégzett gyorstesztek és a tünetek hiánya alapján ezt merem mondani. Saját tapasztalataim nincsenek tehát a betegségről, ezáltal az utóhatásokról még kevésbé, de szerettem volna utánajárni, kihez fordulhatnak mindazok, akik már hónapokkal ezelőtt, akár közel egy éve túljuttottak a Covidon, mégis a mai napig küzdenek a kialakult szövődményekkel és mellékhatásokkal. A jelenség ugyanis olyannyira általánossá vált, hogy most már a poszt-Covid egy új, különálló szindróma, melyet megkülönböztetünk a Covidtól, és amelyre még kevesebb logikus magyarázatot talál az orvostudomány. Nem túlzás azt állítani, hogy egy valódi misztériummal találta magát szemben a világ, de amire lehet, megpróbáltunk választ találni dr. Dulovics Zsuzsanna fül-orr-gégésszel. Krajnyik Cintia írása.
–
Mikortól beszélünk poszt-Covidról?
Először is érdemes az alapvető fogalmakat tisztáznunk, melyet az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet és az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet orvosai által összeállított A Covid–19 vírusfertőzésen átesett - és visszamaradó károsodásokat szenvedő – Poszt-Covid szindrómás betegek gondozási protokollja kiadványban is megtalálunk.
Akut Covid–19: a Covid–19 betegség legfeljebb négy hétig tartó jelei, tünetei.
Folyamatos, tünetes Covid–19: a Covid–19 betegség négy héttől tizenkét hétig tartó jelei és tünetei.
Poszt-akut hiperinflammációs Covid–19 betegség: a tünetek kezdetétől számított második hetet követően kialakuló többszervi gyulladásos szövődmény.
Poszt-Covid-szindróma: a tünetek kezdetétől számított negyedik hetet követően kialakuló és elhúzódó késői maradványtünetek és károsodások.
Hosszú Covid–19: a definíció magába foglalja a folyamatos tünetes Covid–19 betegséget és a poszt-Covid–19-szindrómát a 12. hetet követően.
Mindegyik fázisról hosszú-hosszú cikkeket lehetne írni, de most szorítkozzunk a poszt-Covid-szindrómára, arra az esetre tehát, amikor a beteg szervezetében már nincs jelen a vírus, nem aktív fertőzött, a betegséget követő negyedik hét elteltével azonban még mindig küzd a kialakult tünetekkel.
Számos Facebook-csoportba belépve és a saját ismeretségi körömben végzett nem reprezentatív felmérés alapján úgy tűnik,
a leggyakoribb tünetek közé – a teljesség igénye nélkül – a korábban soha nem tapasztalt, és gyógyszerrel el nem mulasztható fejfájás, az íz- és szaglásvesztés, illetve -zavar, az álmatlanság, a libidócsökkenés, az ízületi fájdalmak, a szívritmuszavar, a gyenge állóképesség, a mellkasi fájdalom és a köhögőrohamok tartoznak.
Még felsorolni is szörnyű ezt a hosszú listát, pedig az előforduló tüneteket még sokáig lehetne folytatni.
Dr. Dulovics Zsuzsanna fül-orr-gégészhez is rengeteg beteg fordul, leginkább légúti panaszokkal, megváltozott vagy teljesen elvesztett íz- és szagérzékeléssel, a kettő ugyanis általában együtt jár, hiszen összekapcsolt idegrendszeri folyamatokról beszélünk. Van olyan betege, akinek több mint egy éve nem tért vissza a szaglása és ízérzékelése, és egyáltalán nem biztos, hogy valaha vissza fog térni, noha folyamatos gyakorlatokkal, intenzív ízekkel és szagokkal, továbbá az idegrendszeri funkciókat segítők vitaminok adásával igyekeznek beindítani az érzékszerveket. A poszt-Covid kapcsán azonban talán épp az a legnagyobb kihívás, hogy egyszerre több, egymástól teljesen független szervrendszeren válthat ki panaszokat, így a diagnosztizálás és a kezelés sem egyszerű, pláne, hogy mindenki számára új, ismeretlen és sokszor megmagyarázhatatlan dilemmákkal állunk szemben.
„A betegeim problémáit egyrészt igyekszem a szakma szabályai szerint megközelíteni, de elengedhetetlen, hogy ezt emberközpontú gondolkodással is kombináljam. Van egy hivatalos protokoll, ami mentén megvizsgálom őket, és ezután egy sokkal általánosabb szemléletet alkalmazok. Meghallgatom a panaszaikat, amelyek a szakterületemhez kapcsolódnak, majd alaposan kifaggatom őket, milyen más, poszt-Covidra utaló jeleket tapasztaltak magukon. Nincs egyszerű dolga annak, aki különböző szervrendszeri problémákat szeretné most az amúgy is fokozott helyzetben kivizsgáltatni, de nem lehetetlen.”
Melyek a leginkább érintett területek, és a különböző rendellenességekkel hova érdemes fordulnunk?
A Covid elsősorban a tüdőt támadja. Ha valakinél tüdőgyulladás alakult ki a fertőzöttség ideje alatt, megjelenhettek úgynevezett mikrotrombusok, azaz apró vérrögök a tüdőben ezért romlik a tüdő oxigénfelvétele, vérellátási zavar alakulhat ki, a tüdő szövete pedig roncsolódik. Ha valaki felső légúti, hurutos panaszokat észlel magán, nehézlégzést, elhúzódó köhögést tapasztal, mindenképp érdemes egy mellkasröntgent és tüdő CT-t csináltatni, ahol jól látható a károsodás mértéke, és hatékonyabb kezelést kaphat a beteg.
A szédülés oka vagy az egyensúlyozó rendszer sérüléséből ered, vagy egyéb idegrendszeri károsodás következménye, ezért mindenképpen érdemes egy ideggyógyászhoz is felkeresni. Ha fülzúgást tapasztalunk, a hallószerv érintettsége is felmerül.
Mivel a koronavírus kihathat az érrendszerre, az oxigénellátásra, ez okozhat szívpanaszokat is, ilyenkor érdemes kardiológushoz fordulni, de
ha tartós zavar mutatkozik az oxigénellátásban, az a központi idegrendszerre is hatással lehet, tehát ez esetben egy neurológus segíthet.
Célzott laborvizsgálatok révén szerencsére már egész jól szűrhető a poszt-Covid, és minden vizsgálat elvégzésére van lehetőségünk a társadalombiztosításunk alapján, de a doktornő ennek a nehézségeivel is tisztában van.
„Számos poszt-Covid-ambulancia alakult már itthon is, ahova háziorvosi beutalóval fordulhatnak a betegek. Továbbá érdemes esetleg az egyes sürgősségi osztályokon próbálkoznia azoknak, akiknek komoly panaszaik vannak. Ezek a helyek most fokozottan túlterheltek, de itt van lehetőség olyan vizsgálatok elvégzésére, például CT, MR és röntgen képalkotó eszközök által, amelyekkel a legpontosabban megállapíthatók a problémák.”
A magánklinikákon is elérhetőek már poszt-Covid-csomagok, melyekbe jellemzően a teljeskörű nagylabor, a tüdő CT, a szívultrahang, az EKG, szükség esetén a koponya CT/MR tartozik. A vizsgálatok eredményét egy belgyógyász értelmezi, és határozza meg a megfelelő terápiát. Megfigyelési programok is igénybe vehetők, melyekkel a későbbi, súlyosabb szövődmények előzhetők meg.
A doktornő azonban nem győzi hangsúlyozni, hogy a külföldi szakirodalomban is megjelent medically unexplained sympotms, azaz orvosilag megmagyarázhatatlan tünetek kifejezés nem véletlenül került fel a hivatalos terminológiába.
„Nagyon sok az ellentmondás, a megmagyarázhatatlan eset. Nem tudjuk, hogy egy fiatal, erős, egészséges szervezet miért hal bele adott esetben a fertőzésbe, míg valaki, sokkal rosszabb egészségi kondíciókkal akár tünet nélkül vészeli át a vírust. Ugyanez a helyzet a poszt-Covid-tünetekkel.
Nincsenek általános szabályok és megoldások. Új fejezet kezdődött mindannyiunk életében, minket, orvosokat ez folyamatos tanulásra sarkall, de nagyon sok kérdés van, amelyre nem tudjuk a választ, pedig folyamatosan keressük.
Talán soha nem volt olyan fontos, hogy konzultáljunk, egymás publikációit olvassuk nemzetközi szinten, mert egymás tapasztalataiból meríthetjük a legtöbbet.”
Arra a kérdésre, hogy a vakcina hogyan hat a poszt-covidosok tüneteire sajnos a doktornő nem tud felelni, hiszen, mint mondja, olyan rövid idő telt még el ahhoz képest, hogy a fertőzésen átesett személyek megkaphatták az oltást, hogy nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni egyelőre.
Dulovics doktornő maga is átesett a fertőzésen, és talán épp ennek köszönhetően érződik rajta, hogy különösen a szívén viseli a betegei sorsát. Praxisa során mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy ne csak orvosként, hanem emberként is jelen legyen, most még inkább úgy érzi, hogy a betegek szavai közötti sóhajokra is figyelnie kell, hogy képes legyen meglátni és meghallani azt is, ami felett más talán átsiklana.
„Mindenkinek azt tanácsolom, hogy aki érintett volt a betegségben, legalább egy mellkasröntgenre menjen el, abból még baj nem lehet. Amit pedig legalább ennyire fontosnak tartok, hogy a szabályok maximális betartása mellett, de mindenki próbáljon meg kicsit visszatérni a normál életéhez. Biztonságos módon, de érintkezzen emberekkel, keressen magának valamilyen hobbit, örömforrást, picit próbáljon meg mindenki előbújni abból a sötétségből, amelyben már több mint egy éve élünk, mert sokan észre sem veszik, de a befelé fordulás, az állandó szorongás, a depresszió olyan lejtőn indíthat el mindannyiunkat, ami aztán fizikai tünetekben is meg fog nyilvánulni.
Muszáj visszacsalogatnunk az életünkbe valahogy az örömöt és boldogságot, mert ez jóval fontosabb az egyéni és a kollektív gyógyulásunkhoz is, mint azt elsőre gondolnánk.”
Krajnyik Cintia
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/natalie_board
