„Emberkísérlet” és társai – Szembesítettük a virológus-szakértőt a hat leggyakoribb, koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos félelemmel

–

Tény, hogy sokan nincsenek megfelelően tájékoztatva a vakcinák előnyeiről és hátrányairól, illetve a használatukkal elkerülhető megbetegedések kockázatairól. Emellett pedig sajnos rengeteg olyan tévhittel, legendával és hazugsággal találkoztak, amelyek elbizonytalanították őket a vakcinák biztonságosságával kapcsolatban. Mára a védőoltás-ellenesség egyfajta „vallássá” is vált, és félek, hogy van egy kemény mag, akiket semmilyen érv nem fog meggyőzni, mégsem érzem meddő próbálkozásnak, hogy egy szakértő segítségével végigvegyük a leggyakoribb vakcinaellenes érveket, és ha csak tíz ember van, akik emiatt mégis beoltatják magukat, már azzal is tettünk valamit. Kemenesi Gábor virológus, biológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, aki jelenleg is kutatja a koronavírust, az alábbiakban eloszlatja a leggyakoribb tévhiteket.

TÉVHIT #1:

Inkább az immunrendszerünk védelmében kellene bíznunk, és nem a mesterséges anyagokat tartalmazó oltásokban. Ha valaki odafigyel arra, hogy erős, jól működő immunrendszere legyen, akkor valószínűleg el sem kapja a Covidot, vagy enyhe tünetekkel megússza a fertőzést. Egy-egy oltás viszont csak gyengíti a természetes védekezőképességét a szervezetünknek.

KEMENESI GÁBOR: Az „erős” immunrendszer fogalma leginkább a jó reakcióidejű immunválaszt jelenti. Maga az „immunerősítés” is egy tévesen kezelt fogalom, hiszen a jól működő immunrendszer egy jól működő és egészséges szervezet része – így amennyiben odafigyelünk, hogy egészségesen éljünk (amibe többek között beletartozik az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a stresszcsökkentés), már meg is tettük a legtöbbet, hogy az immunrendszerünk is hozzánk mérten a legerősebb legyen. Ezt tehát pusztán vitaminok szedésével nem érhetjük el.

A másik probléma, hogy a SARS-CoV-2 egy új vírus. A fertőző betegségek ellen pedig az immunrendszerünk úgy tud védekezni, hogy valamilyen formában megismeri és megtanulja őket. Ezt vagy a megfertőződéssel, és annak minden ismert és ismeretlen kockázatával, vagy az emberiséget már számtalanszor megmentő vakcinákkal érhetjük el.

A vakcinában a vírus „esszenciáját”, legfontosabb részét mutatjuk csupán be az immunrendszernek, így nem a teljes fegyverzettel támadó vírust kell legyőznie, és közben megtanulnia, hanem „ki kell olvasni” a vakcinából a védelemhez szükséges információt.

Egy szemléletes példa: fertőzés esetében a várostrom közben kell kitalálni, hogyan védekezzünk. Itt az immunrendszer csak annyit határozhat meg, hogy hány és milyen jól együttműködő katonánk van. Az oltással viszont előre gyakoroljuk az ostromot, megtanítjuk a katonákat, hogyan védekezzenek, akik így már startra készen várják az ellenséget. A jól működő immunrendszerrel is pontosan úgy elkaphatjuk a vírust, mint a rosszul működővel, a különbséget ezer más faktor szabja meg, de főként a fertőzés legyőzésének mediálásáról van itt szó. Ez lehet például az egyik ok, hogy gyermekeknél kedvezőbb a betegség kimenetele. Ugyanúgy elkapják, de ezerszer jobban „legyűrik”. Fiatal és jó reakcióidejű immunrendszerük van, ez más fertőzéseknél is ismert.

Az oltás pedig nem mesterséges anyag, és semmiképpen sem gyengíti az immunrendszert. Ez egy gyakori tévhit, valószínűleg az oltási reakciók (például láz, fejfájás, hidegrázás) jellege téveszti meg az embereket. Ezek a tünetek egyszerűen csak az immunrendszerünk működését jelzik, nem pedig gyengeségét vagy gyengülését.

TÉVHIT#2: Mivel a Covid-19 egy friss vírus, az ellene kifejlesztett oltóanyagok hosszú távú mellékhatásait nem ismerhetjük. A világtörténelemben is volt több olyan gyógyszer, amelyet engedélyeztek, majd kiderült, hogy súlyos károkat okozhat az emberi szervezetben. Ez az egész most kicsit most olyan, mint egy emberkísérlet. Különösen a fiatalabb korosztály oltásánál igaz ez, akik esetében a súlyos fertőzés ritkább, mint felnőtteknél.

KEMENESI GÁBOR: A jelenlegi oltóanyagok fejlesztése pontosan ugyanúgy zajlik, mint bármely gyógyszerkészítményé. Sőt, a klinikai vizsgálatokba bevont emberek száma a szokásos sokszorosa a COVID-19 vakcinák esetében. A 100 000 beadott oltásból egy vagy tíz embernél jelentkező, ritka mellékhatások kiszűrése azonban kizárólag az úgynevezett negyedik klinikai fázisban lehetséges, amikor már nagy számban használatban van egy vakcina. Ez a piacra dobást követő használat során folytatott megfigyelés, amely minden más gyógyszerkészítménynél is pontosan így zajlik.

A másik fontos tény, hogy a modern vakcinákban (mRNS, vektor) nincsenek természetellenes anyagok. MRNS-ből minden pillanatban ezermilliárdnyi van a testünkben, hiszen a szervezet legalapvetőbb működésének pillérei, ugyanez igaz a lipidcseppecskékre, amelyek a vakcina csomagolóanyagát jelentik. A vektorvakcinák esetében egy képességeitől megfosztott, pusztán bevitelre használt nagyon általános vírust „kérünk meg” arra, hogy juttassa be a szervezetbe a vírus legyőzéséhez szükséges információt. Az elölt vakcináknál pedig a több mint 90 éve használt alumínium-hidroxid sót alkalmazzák adjuvánsként, így az egészségügyi kockázat esélye itt is majdnem nulla. A téma iránt érdeklődőknek ajánlom a Zállatorvos kiváló videóját.

A „kiket és mikor oltsunk?” kérdésre pedig a folyamatosan változó járványügyi helyzet aktuális kihívásai jelentik a választ. Amennyiben éppen nagyon terjed egy új vírus által okozott járvány (mint most), akkor a teljes társadalom védelmében célszerű minél szélesebb réteget beoltani, így lassítva a vírus terjedését, és csökkentve a hosszú távú szövődmények kialakulását, sok ember hirtelen kórházba kerülését. Ugyanis a vakcina segítségével ezt is jó eséllyel megúszhatjuk, hiszen az előző kérdésnél már ismertetett példa mentén nem ismeretlenül futunk neki a megbetegedésnek. A fő cél mindig a járványt fékezni és a kockázat/haszon elemzésben úgy oltani, hogy mindig az alacsonyabb kockázatú forgatókönyvet válasszuk.

TÉVHIT#3: Az influenzavírus is évről-évre rengeteg embert leterít, mégsem kell lezárni a fél világot, tönkretenni a gazdaságot, az állampolgárokat akadályozni a személyes szabadságukban, kötelező oltással riogatni őket. A gyógyszergyárak rengeteg pénzt kerestek a vakcinák gyártásával. Eddig is ismert volt, hogy mikre nem képesek.

KEMENESI GÁBOR:

A SARS-CoV-2 nem influenza, hanem egy annál jóval nagyobb halálozással járó, légúton át terjedő vírus. Ha ezzel kerülünk kórházba, háromszor nagyobb esélyünk van a végzetes kimenetelre, mint az influenzánál. Ráadásul gyorsabban terjed, több embert juttat kórházba, és jóval kevesebbet is tudunk róla.

Extrém módon könnyen képes arra, hogy gócpontok formájában egész régiókat megbénítson, és ennek addig van esélye, amíg a világ döntő része (jelen tudásunk szerint legalább 80 százaléka) nem válik valamilyen módon immúnissá. A gócpontok pedig mindenki számára károsak, leáll az egészségügyi alapellátás, sérül a gazdaság, romlik a stabil társadalmi berendezkedés – ezért is nagyon fontos küzdeni a vírus ellen, úgy ahogy azt az ezzel foglalkozó szakértők éppen javasolják. 

A gyógyszergyárakat övező ellenszenv valahogy az emberi természet velejárója lehet. Ha a sarkon működő pék nagyon finom kenyeret süt, és ebből sokat el is ad, majd meggazdagodik belőle, az egy természetes és jó forgatókönyv. Amennyiben egy gyógyszergyár kifejleszt egy jól működő vakcinát, amely visszahozhatja a járvány előtti világot, akkor normális dolog, hogy ezen pénzt keres. Hozzá kell tenni, hogy éppen a pandémia miatt sok gyártó gyártási áron forgalmazza a készítményt, tehát kevesebbet keres rajta, mint azt megtehetné.

A hétköznapok szintjén rendkívül nehéz megérteni, hogy milyen sok tényező mentén változik a járvány lefolyása, és ehhez mérten mennyire bonyolult döntéseket hozni. A politika polarizációs hatása mindenképpen káros, ám ez nem jelenti, hogy most ne lenne egy akut egészségügyi vészhelyzet, ami a szerteágazó káros hatásain keresztül nemcsak az egészségünkre, hanem a társadalom működésére is veszélyt jelent – ezen pedig mielőbb túl kell jutni.

TÉVHIT #4: Elvileg mindenki maga döntheti el, hogy bízik-e a saját immunrendszerében annyira, hogy ne vegye fel az oltást. Ha annyira jól működnek a vakcinák, akkor a beoltottaknak nem kell félniük a beoltatlanoktól, nem? Miért nem lehet az emberek magánügye az, hogy oltatnak, vagy sem?

KEMENESI GÁBOR: Ez olyan, mintha vezetés közben önkényesen dönthetnénk arról, hogy mikor hajtunk gyorsan, hiszen bízunk a saját vezetési képességeinkben, mi baj lehet? Sajnos a járvány esetében sem láthatjuk előre, hogy ki kerül kórházba, ki kinek adja át a megbetegedést, így az oltakozás egyáltalán nem magánügy. A társadalom működését és egymás egészségét is védjük vele. Az oltások kockázata messze elmarad a vírusfertőzés kockázatától – ez tudományos tény.

TÉVHIT #5: A vakcinák miatt kezdett el mutálódni a vírus. A sok mesterséges vakcinával csak összezavarjuk a természet rendjét, miközben egy olyan vírusról beszélünk, amely az emberek döntő többségénél csak enyhe tüneteket okoz, és a természetes védettség sokkal tovább tart, sokkal hatékonyabb, mint a vakcinával megszerezhető.

KEMENESI GÁBOR:

Ez elég gyakori tévhit. A variánsok létrejöttére ott van a legnagyobb esély, ahol a vírus nagyon terjed. Minél többször másolja önmagát – ez a kontrollálatlan fertőzésnél és járványnál jelentkezik legjobban, – annál nagyobb esély van újabb, jobban terjedő variánsok létrejöttére. Bármely más járvány is pontosan így működne a természetben.

A védettség jellegét és kifutását most ismeri meg a tudomány, de az már most látszik, hogy a természetes védettség kevésbé kiszámítható, és sok esetben rosszabb az oltással megszerezhetőnél. De a legfontosabb szempont egyelőre az, hogy minél gyorsabban, minél több embert védetté tegyünk, és a járványt mihamarabb megfékezhessük. Ha ez nem sikerül, akkor újabb és újabb variánsok tovább rontják majd mind a természetes immunitással élők védettségét, mind pedig a vakcináltakét. Tehát megint ott tartunk, hogy csak rajtunk múlik, mikor lehet vége a járványnak – a „rajtunk” ez esetben pedig az emberiséget jelenti, országokon átívelően. A legfontosabb, amit érdemes észben tartani, hogy a vakcinával úgy szerezhetünk védettséget, hogy kihagyjuk a vírus által okozott, egyébként teljesen kiszámíthatatlan fertőzési folyamatot.

TÉVHIT #6: Mindig csak az oltások hasznáról és a vírus okozta súlyos tünetekről van szó, miközben tudjuk, hogy rengeteg súlyos mellékhatása van az oltásoknak is – ráadásul olyasmik is, amik esetleg csak évek múlva derülnek ki. Sok nő számol be például arról, hogy összezavarta a ciklusát és a menstruációja jellegét a vakcina.

KEMENESI GÁBOR: Számszerű adatok igazolják, hogy ezerszer, tízezerszer nagyobb kockázata van annak, hogy a vírusfertőzés valamilyen súlyos szövődményt okoz, mint annak, hogy az oltás teszi ezt. Jelen álláspont szerint nagyjából minden száz fertőzöttből egy meghal a vírusfertőzés hatására. A vakcinák esetében az eddig kiderült ritka mellékhatások (szívburokgyulladás, vérrögképződés) minden százezer beoltottból egy–tíz embernél jelentkeznek. Ugyanezek a szövődmények extrém gyakoriak a vírusfertőzésnél – a trombózis például az egyik leggyakoribb szövődménye a vírusfertőzésnek, a kórházban kezelt betegek körében akár 50 százalékos is lehet a gyakorisága, általánosan megfigyelve pedig 20 százalékos.

Kizárólag az mRNS vakcinának nincs ciklusra tett negatív hatása, bármely vakcina, sőt fertőzés esetében is jelentkezhet ez a jelenség, nagyon egyszerűen fogalmazva, ezt az immunrendszerünk működése okozza.

Nincsenek titkolt mellékhatások, a fent már említett négyes klinikai fázis során, amely jelenleg is zajlik, leírásra kerülnek a ritka mellékhatások is. Ezt máshogy és máskor nem lehetne, hiszen ilyen nagy (százezres) emberszámon csak a való életben lehet kipróbálni egy-egy készítményt, és ahogy említettem, ez bármely más gyógyszerkészítménynél is így történik.

Kerekes Anna 

Kemenesi Gábort a Facebookon is érdemes követni, mert nagyon sok hasznos információt oszt meg a vírussal, a védekezéssel, a vakcinákkal és a járvánnyal kapcsolatban.

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Francesco Carta fotografo