Ajándékot választani egy olyan kisbabának, aki éppen az életéért küzd, és egyáltalán nem biztos, hogy valaha kikerül a kórházból; vagy éppen a 20 perces látogatásra várva pörgetni a boldog családok fotóit a közösségi médiában – ilyen is a karácsony a koraszülött babák szüleinek. De azért nem csak ilyen. Szívmelengető történetek és az ünnep idején is elérhető sorstársi közösség.
Ma van a koraszülöttek világnapja. Szakértők és egy kétszeresen érintett édesanya mondja el, mi mindenre lehet számítani, ha több hét vagy akár hónap kórházi tartózkodás után hazakerül egy korán érkezett baba.
A koraszülöttek sokkal akutabban érzékelik a fájdalmat, mint a nagyobb gyerekek vagy akár a felnőttek – Magyarországon ennek ellenére nincs a fájdalomcsillapításukra vonatkozó, egységes protokoll. Dr. Ivancsó Johanna szabadidejében az iránymutatáson dolgozik, az ajánlások többsége pedig, ha van rá hajlandóság, plusz erőforrások nélkül megvalósítható.
Két budapesti koraszülött osztály, két egészen eltérő élmény. Fruzsi hálás, amiért megmentették az életüket a szakemberek, de még mindig nem tudta kiheverni a traumát, amit az okozott, hogy az első kórház gyakorlata szerint alig vehette a kezébe a kisbabáját.
A WHO új állásfoglalást adott ki a koraszülöttek ápolásáról, ebben egyértelműsítik, hogy a nem stabil állapotú, akár 1 kg alatti súlyú babák esetében is legalább napi 8 óra bőrkontaktust, vagyis úgynevezett kenguruzást javasolnak. De miért ütközhet ez a módszer sok helyen nagy nehézségbe?
A koraszülött-ellátást forradalmasító „kenguruzás” alaptétele, hogy a szülőt is kompetensnek kell tekinteni. A kenguruzás világnapján többek között erről is mesélnek a módszert Magyarországon meghonosító szakemberek.
Mindig nagy az ijedség, ha egy kisbaba idő (azaz a 37. terhességi hét) előtt érkezik, netán a túl kicsi súlya miatt számít koraszülöttnek. Ám szerencsére az anyatej – vagy annak híján a donor anyatej – pont olyan összetételű, amire a korababáknak a legnagyobb szüksége van.
A koraszülöttek világnapján négy olyan, világszinten is elismert magyar módszert mutatunk be, amelyek a korababák gondozásában és utógondozásában segítenek, hogy az érintett gyerekek és szüleik is teljes – vagy a lehetőség szerinti legteljesebb – életet élhessenek.
Olvassátok el dr. Rádi Katáék történetét, és megértitek, akkor is, ha nem vagytok érintettek, hogy miért fontos tudnunk, beszélnünk a korababák és családjaik traumáiról!
Magyarországon minden tizedik újszülött a vártnál korábban érkezik a világra. Ez a gyönyörű történet értük íródott.