2023. augusztus 20.
|
KAd
| Olvasási idő kb. 4 perc
Egy apa, aki elhagyja a fiát. Egy másik, aki nagyon is marad. Egy harmadik, aki kitartana, de nem ura önmagának. Egy negyedik, aki viszont sajátjaként szereti a másét. És az ötödik, aki a régen látott lányát szeretné megismerni. Kurucz Adrienn megmutatja az öt kedvenc filmjét apa-gyerek témakörben, hogy aztán a sor folytatására buzdítson titeket.
Amikor az apa az isten, aki elhagy – Lótolvajok
Habár a kritikusok egy része nem volt éppenséggel elragadtatva ettől a filmtől, én többször is megnéztem, annyira elvarázsolt. A történet egy hatvanas éveiben járó férfié (Stellan Skarsgård alakítja), aki, miután az ezredforduló táján megözvegyül, egy észak-norvég faluban talál menedéket. Az egyedüllét, no meg egy váratlan találkozás számvetésre készteti. Szembe kell néznie a kamaszkorával, imádott apja emlékével – és az apa árulásával, amelynek következtében neki villámgyorsan fel kellett nőnie. Utolsó közös nyaruk képei peregnek a szemünk előtt, amikor ők ketten egy folyóparti kalyibában töltötték a nyarat, kemény fizikai munkákat végezve, fát vágva, lovagolva. De a csodálatosan fényképezett idilli tájban titkok, traumák, fájdalmak rejtőznek, és a gyerekek válnak a múlt, a felnőttek bűneinek áldozatává.
Kimondva nincs szinte semmi, a képek beszédesek, és hatásukra a zsigereidben érzel mindent, amit a szereplők átélnek: szerelmet, féltékenységet, barátságot, cserben hagyást. Felkavaró, szomorú, mégis felemelő történet, amelynek alapjául egy csodálatos író, Per Petterson regénye szolgált.
Jelenet a Lótolvajok című filmből - Forrás: TrustNordisk
Apát találni a világban – Cinema Paradiso
Egy negyvenöt éves film, ami töretlenül népszerű világszerte. Giuseppe Tornatore rendezőnek a Maléna és Az óceánjáró zongorista legendája mellett ez a legismertebb és egyben a legszemélyesebb alkotása: cannes-i különdíjas mozi, amelyet Oscar- és Golden Globe-díjjal is jutalmaztak.
Jelenet a Cinema Paradiso című filből - Forrás: Vudu
A rendező saját gyerekkori élményeihez nyúlt vissza, az ötvenes évek végi Szicíliába, ahol Totónak, a félárva kisfiúnak (Salvatore Cascio) a mozi volt a mindene. A mozigépész Alfredóban (Philippe Noiret) pedig barátra és pótapára talált – őt is valós személyről mintázta Tornatore: egy bizonyos Mimmo Pintacudáról, aki a Cinema Vittorioban dolgozott, a rendező szülővárosában, Bagheriában, és megtanította védencének a vetítőgép működését, amellyel nemcsak szakmát adott az álmodozó fiúcska kezébe, de a filmművészet iránti múlhatatlan lelkesedést is a szívébe plántálta. Himnusz a mozihoz és himnusz a szerelemhez ez a film, de Toto és Alfredo kapcsolatán keresztül arról is mesél, hogyan formálják egymást apák és fiaik.
Vágyódás az elvesztett apa iránt – Volt egyszer egy nyár
Az idei tavasz talán legfontosabb filmje volt számomra Charlotte Wells rendezőé, amely, akárcsak a Cinema Paradiso története, saját élményeken alapul. (ITT is írtunk e filmről). Egy apa (Paul Mescal alakítja) Törökországba viszi nyaralni a lányát (Frankie Coco). Semmi különös nem történik velük a felszínen, fürdenek, kirándulnak, biliárdoznak, vacsoráznak. De a háttérben dráma zajlik, egy férfi – az apa – démonokkal küzd. Hogy pontosan milyen traumák érték, mitől szenved, miért él külön a feleségétől és a gyerekétől, akiket szeret, nem tudjuk meg. Ahogyan a gyerekkorára visszatekintő egykori kislány is csak emlékek cserepeiből próbálja meg rekonstruálni a történteket, megfejteni, mi zajlott azon a nyaraláson az apjában.
Jelenet a Volt egyszer egy nyár című filmből - Forrás: MUBI
Aki látta ezt a filmet, állítom, nem felejti el soha. Részben a főszereplők csodálatos duettje miatt, részben azért, mert szerintem nincs ember, aki ne tudna kapcsolódni valaki (hiánya) révén ehhez a filmhez.
Kötődhetsz-e valakihez, akit nem ismersz? – Külön falka
Egy tizenkét éves kislány, Niki (Horváth Zorka) a nagyszüleivel él, mert az anyja meghalt, Tibor (Dietz Gusztáv), az apja pedig, akiről nem beszélnek odahaza, börtönben ül. Amikor kiszabadul, és kidobóként munkát talál, Niki az eltiltás ellenére megkeresi. A két lobbanékony, nehezen (be)illeszkedő ember (apa és lánya) próbál kapcsolódni, de a körülmények ellenük dolgoznak. Mire jutnak egymással? Mi lesz velük? Kis Hajni debütáló nagyjátékfilmje közhely- és giccsmentes, megrendítő hőstörténet antihősökkel, szerepeikre telitalálat amatőr színészekkel. Ha még nem láttad, az HBO Maxon most megtalálható, nagyon ajánlom.
Jelenet a Külön falka című filmből - Forrás: Mozinet
Amikor apa is, fia is felnő: Billie Elliot
A Billy Elliot egy brit filmdráma az ezredfordulóról, amelyből később musical is készült, és amit Stephen Daldry rendezett – akinek egy másik, szintén apa-fiú kapcsolatot boncolgató filmje a Rém hangosan és irtó közel.
Billie-ről (Jamie Bell) egy véletlen folytán kiderül, hogy nagyon tehetséges táncos. Csakhogy titkolnia kell a balett iránti szenvedélyét, mert egy macsó közegben nevelkedik, özvegy édesapja és bátyja is az épp sztrájkoló keményfiúk, a bányászok közül való. Billie-t bokszolni küldik, hogy edződjön az élet nevű küzdelemre. Amikor pedig otthon megtudják, hogy harc helyett balettozik, attól tartanak, melegnek fogják nézni a fiút – micsoda szégyen! Az érzékeny, finom lelkű srác támogatásra csak az Alzheimer-kóros nagymamától számíthat, aki valaha szintén táncos szeretett volna lenni, és a tánctanárnőtől, aki meglátja benne a zsenit. Felnövéstörténetet mutat nekünk a rendező, de nemcsak a gyerekét, hanem az apáét is, aki jobban szereti a fiát annál, mintsem, hogy ne tartson önvizsgálatot, amikor az már nem halogatható tovább.
Jelenet a Billy Elliot című filmből - Forrás: UIP-Duna Film
Jó mozizást kívánok, és írjátok meg nekünk a Ti kedvenceiteket kommentben!
Aki nézte a Sally Rooney Normális emberek című könyvéből készült sorozatot, annak már ismerős lehet az arc és a név. Íme, Paul Mescal, aki napjainkra padlógázzal robog a világhírnév felé!
A sok válás és bizonytalanság közepette megnőhet a barátságok szerepe a lelki jóllétünkben, ahogy erre a Január 2. című új magyar film, és a friss pszichológiai kutatások is rámutatnak.
Milyen út vezette A keresztapa-trilógia és az Apokalipszis most legendás rendezőjét addig, hogy a több mint negyven éven át dédelgetett ötletét megvalósítsa, miközben rajta kívül szinte senki sem hitt benne? Milyen szakmai nehézségek és magánéleti válságok kísérték a folyamatot, melyben végül mindent egy lapra tett fel, hogy megszülethessen „álmai forgatókönyve”?
Tisztában volt azzal, milyen szerencsés volt életében, és mennyi mindent megkapott azok közül, melyekre valaha vágyott, valamint olyan izgalmas életet élhetett, amiről sokan álmodni sem mernek.
Gondoltátok volna, hogy az ikon, aki hatvan éven át játszott főszerepeket és négy Oscart nyert, karrierje első éveiben kétszer is megbukott? S hogy jön ide egy párduc, az Elfújta a szél, egy nadrág vagy épp Cary Grant? Cikkünkből kiderül!
A szer egy feminista testhorror, valójában egy groteszk mese, amelyben ropognak a csontok, szivárog a genny, és naná, hogy sugárban ömlik a vér! Ám miközben a szemünk láttára, sokkoló módon deformálódik, majd esik szét darabjaira szövet, tudat, lélek és idő, nagyon is elgondolkodtató kérdéseket kapunk – bele a pofánkba. Milanovich Domi írása.
Körülöttem egyre több a hippi – teszi fel a kérdést szerzőnk –, vagy általános jelenség, hogy mind többen próbálkoznak meg a vidéki termelői léttel, hogy egészségesebb táplálékhoz jussanak, vagy egy esetleges klímakatasztrófát nagyobb eséllyel vészeljenek át? No de mi történik, ha a városi ember nekilát gazdálkodni?
Testvér nélkül nem élet az élet – tartják sokan. És bár valóban csodálatos szövetség alakulhat ki a testvérek között, előfordul az is, hogy ez a kapcsolat minden lesz, csak idilli nem. A testvérlétben ugyanis gyakran ott lapul a gonoszság.
