Az egyik legnagyobb hatású zeneszerzőnek tartott Morricone igazi zenészcsaládba született: édesapja trombitás volt, jazz- és szalonzenekarok tagjaként éjszakai bárokban zenélt. Fiát hamar megismertette a hangszerével, és kottát írni is megtanította. A kis Ennio hatévesen már komponált – amit a tanárai nem néztek jó szemmel, ezért titokban szerezte első zenedarabjait. A csodagyereknek tartott fiú tizenkét évesen felvételt nyert a római Santa Cecilia konzervatóriumba. Tehetségével a világ egyik legmagasabban jegyzett zenei oktatási intézményében is kitűnt: a négyévesre tervezett összhangzattan-programot mindössze fél év alatt végezte el.

A trombita szak mellett zeneszerzést, karéneket és kórusvezetést is tanult. Amikor már javában tombolt a második világháború, és az élelmiszerhiány a családját is sújtotta, beteg édesapja helyett ő ugrott be zenélni az éjszakai bárokba, ahol eleinte a megszálló csapatok német tisztjeinek, majd az amerikaiaknak trombitált.

Tizennégy évesen ő lett a családfenntartó: szüleinek és a testvéreinek is zenéléssel tudott élelmet szerezni. „Mivel pénz akkoriban nem volt forgalomban, élelmiszerrel és cigarettával fizettek érte. Én pedig a cigarettát elcseréltem ennivalóra. Szörnyű nehéz időszak volt”

– olvasható Morricone visszaemlékezése Király Levente A Maestro című könyvében.

filmzene Cinema paradiso Ennio Morricone Maria Travia

Kórházban köttetett szerelem

A megpróbáltatásokkal teli háborús évek után beköszöntött a szerelem a fiatal zenész életébe. A nővére egyik barátnőjét, Maria Traviát már korábban is ismerte – a lány viszont eleinte nem kedvelte Morriconét. A két fiatal akkor szeretett egymásba, amikor Maria 1950-ben egy súlyos autóbalesete után kórházba került, ahol Morricone rendszeresen meglátogatta, és sok időt töltött az ágya mellett: „A nyakától a derekáig begipszelték, nagy fájdalmai voltak. Sokat voltam mellette, és napról napra, lassacskán beleszerettem” – emlékezett vissza a zeneszerző.

Egy idő után Maria is viszonozta Morricone érzelmeit, aki hatévnyi udvarlás után oltár elé vezette választottját. A fiatal zenész eleinte nehezen tudta megteremteni a megélhetéshez szükséges anyagiakat: a komolyzenei művek alkotása állt hozzá közelebb, de pénzt keresni leginkább jazz-zenekarokban és színházi darabokhoz való zenék komponálásával tudott. Az olasz közszolgálati rádió- és tévétársasághoz, a RAI-hoz is leszerződött, de mindössze egyetlen napot dolgozott ott, ugyanis nem engedték, hogy a saját kompozícióit is használja. Filmzeneszerzői karrierje A szövetséges című, 1961-es filmmel indult be, de az igazi ismertséget az egykori osztálytársával, Sergio Leonéval való közös munka, a három évvel később bemutatott Egy maréknyi dollárért hozta meg számára.

Azt, hogy karrierje a kezdeti nehézségek után felfelé kezdett ívelni, felesége támogatásának is köszönhette. Maria amellett, hogy biztosította a komponáláshoz szükséges nyugodt hátteret, Morricone alkotótársa is volt.

A komponista számos szerzeményéhez ő írta a dalszöveget, például A misszió című film zenéjének latin szövegét is ő alkotta, és a világsikert aratott Volt egyszer egy vadnyugat zenéjének megírásában is segítette. Arra is biztatta mélyen hívő férjét, hogy a katolikus egyházfő iránti tiszteletét kifejezendő, írja meg a Ferenc pápa miséje című darabját. 

Nádudvari Péter filmzene Cinema paradiso Ennio Morricone Maria Travia
Ennio Morricone, 1970 - Forrás: Getty Images/ Mondadori Portfolio / Contributor

Számlafizetés közben született sláger

Morricone a feleségével töltött idő alatt kapta az inspirációt több slágere megírásához is. Az egyik legismertebb olasz dal, az 1966-os Se telefonando dallamai például akkor pattantak ki a fejéből, amikor egyszer a Mariával sorban állt, hogy befizessen egy számlát.

Felesége Morriconét sok felvételre, fellépésre és bemutatóra elkísérte. A házaspár szívesen időzött hazánkban is: a zeneszerző több interjúban is hangsúlyozta, hogy Mariával nagyon megkedvelték Budapestet és a magyar embereket. 

A párnak négy gyereke született: Marco (1957), Alessandra (1961), Andrea (1964) és Giovanni (1966).

Andrea apjához hasonlóan zeneszerző, Giovanni pedig a filmrendező lett. A fiúk pályaválasztását eleinte ellenezte Morricone, mondván, nehéz lesz kibújniuk a filmművészetben már nagy hírnevet szerző apjuk árnyékából:

„Ezek mind nehéz szakmák, én kezdetben nem is támogattam őket. Aztán elbeszélgettem velük, és mivel ők továbbra is kitartottak a döntésük mellett, azt mondtam nekik: csináljátok azt, amit szeretnétek.”

Andrea apjának alkotótársa is volt: az 1988-as Cinema Paradiso című film zenéjén is együtt dolgoztak, a szerelmi témát ő írta.

Morriconéék hatvannégy évnyi házassága botrányoktól mentes volt: a zeneszerző állítása szerint egyszer sem csalta meg a feleségét, és előszeretettel hangsúlyozta, hogy a hűséget fontos értéknek tartja:

„A szerelemben – csakúgy, mint a művészetben – az állandóság jelenti a mindent. Nem tudom, hogy létezik-e szerelem első látásra, vagy létezik-e megérzés. Azt viszont tudom, hogy van állandóság, következetesség, elköteleződés és van az eltelt idő.”

A felesége iránt érzett háláját és megbecsülését Morricone sokféleképpen kifejezte. Az egyetlen verset, amit valaha írt, neki ajánlotta, az elismerései átvételekor pedig hangsúlyozta, mennyi mindent köszönhet Mariának.

Nádudvari Péter filmzene Cinema paradiso Ennio Morricone Maria Travia
Ennio Morricone és Maria Travia, 2016 - Forrás: Getty Images/ Alberto E. Rodriguez / Staff

Amikor például 2007-ben Oscar-életműdíjat kapott, a következőt mondta: „Ebben a díjban a feleségemmel, Mariával szeretnék osztozni, aki nagyon szeret engem, és én is ugyanúgy szeretem őt”.

Kilenc évvel később, amikor Quentin Tarantino Aljas nyolcas című filmjéhez komponált zenéjéért újra megkapta a filmművészet legrangosabb díját, ismét köszönetet mondott Mariának: „Ezt a díjat a feleségemnek és mentoromnak, Maria Traviának ajánlom.”

„Nem könnyű együtt élni velem”

Amikor egyszer megkérdezték tőle, hogy mi a hosszú és boldog házasságának a titka, a következőt válaszolta:

„Ezt a kérdést a feleségemnek kéne feltenni, hiszen nagyon jól elvisel engem. Ugyanis nem könnyű együtt élni valakivel, akinek az a munkája, mint nekem. Katonai fegyelemben élek, feszes időbeosztást követek. [...] Kemény vagyok magammal és a körülöttem lévőkel is. Ez kell ahhoz, hogy jól dolgozzak.”  

A már idősödő zeneszerző többször is hangsúlyozta, nem szeretne imádott Mariája nélkül élni. Úgy alakult, hogy nem is kellett nélküle élnie, ugyanis Morricone 2020 nyarán elesett, combnyaktörést szenvedett, július 6-án bekövetkezett halálát az emiatt fellépő komplikációk okozták. A zeneszerző maga írta meg a gyászjelentését, amelyben ezekkel a szavakkal búcsúzott a még ma is élő feleségétől: „Végül, de nem utolsósorban üdvözlöm Mariát, akit most is szeretnék biztosítani a szerelmünkről, ami egyben tartott minket, és amit szomorúan hagyok itt.”

Nádudvari Péter

Források: Király Levente: A Maestro, Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020.

Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Pier Marco Tacca / Contributor