4-5 óra alvás után vezetni olyan, mintha ittas lennél – a kezeletlen apnoé balesetveszélyes!

–

Az elalvásos balesetek során a sofőrök teljesen elveszítik az irányításukat a jármű felett. Ezek gyakran hosszabb egyenes útszakaszokon, éjszakai órákban vagy monoton környezetben következnek be, ahol nehezebb fenntartani a figyelmet huzamosabb ideig.

Az ilyen balesetek jellemzője, hogy a sofőr fékezés nélkül tér le az útról, vagy ütközik az előtte haladó járművel, mert a reakcióideje jelentősen megnyúlik, illetve teljesen elmarad.

Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus főorvos elmondása szerint az alvászavarok, mint például az alvási apnoé, fokozzák a baleseti kockázatot. Jelentős mértékben rontják az alvás minőségét és napközbeni álmosságot okoznak. Az alvási apnoé egyike a legelterjedtebb alvászavaroknak: az ebben szenvedő sofőrök többszörösére növelik a baleset esélyét, mert állapotuk nemcsak álmossággal, hanem figyelemzavarral és kimerültséggel is jár. 

„Ez az állapot különösen gyakori a túlsúlyos, középkorú férfiaknál, ami azt jelenti, hogy a hivatásos sofőrök nagyon nagy százalékban érintettek. A mozgásszegény életmód és rendszertelen étkezés ugyanis túlsúlyhoz vezethet, az pedig alvási nehézségeket, akár alvási apnoét is előidézhet, és ezzel kezdetét veszi az ördögi kör” – világosít fel a szakértő, kiemelve, hogy az alvási apnoé nemcsak a közlekedésbiztonságot veszélyezteti, hanem súlyos egészségi problémákat is előidézhet, mint például a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a stroke.

A közlekedési szabályozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az alvási apnoé szűrésére

A biztonságos közúti járművezetés érdekében a jogszabályok szigorú előírásokat tartalmaznak a vezetői engedélyek megszerzésére és megújítására vonatkozóan. A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet, amely a járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról rendelkezik, részletesen szabályozza, milyen egészségi állapotok – például a szívbetegségek, az idegrendszeri zavarok vagy az alvási apnoé – befolyásolhatják a járművezetést, és milyen orvosi felülvizsgálatok szükségesek azok számára, akik ezek valamelyikétől szenvednek. 

A rendelet 6.2.1. pontjában szabályozott obstruktív alvási apnoé szindróma (OSA) például olyan állapot, amelyben a légzés során időszakos légúti elzáródások jelentkeznek, és ez gyakran nappali aluszékonysághoz vezethet. Az alvási apnoé két típusát különböztethetjük meg: a mérsékelt és a súlyos formát. 

„A mérsékelt OSA akkor fordul elő, amikor a páciens alvás közben óránként 15–29 légzésszünetet (apnoét) vagy légzéscsökkenést (hypopnoét) tapasztal, míg a súlyos OSA esetén óránként 30 vagy annál több apnoé vagy hypopnoé fordul elő. Mindkét típus nappali álmossággal, aluszékonysággal jár, ami jelentősen befolyásolhatja a beteg életminőségét, különösen a közlekedésben” – hangsúlyozza a szakember.

Mint mondja, a rendelet értelmében az OSA diagnózisa és annak súlyossága fontos szerepet játszik abban, hogy a beteg alkalmas-e gépjármű vezetésére. Amennyiben a kérelmezőnél felmerül a mérsékelt vagy súlyos OSA gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar-szűrővizsgálatra kell beutalni. Ugyanakkor a jogosítványt kérelmezők számára javasolt, hogy a szakorvosi vizsgálat elvégzése előtt tartózkodjanak a gépjárművezetéstől, mivel állapotuk veszélyeztetheti a közlekedésbiztonságot.

Hozzáteszi, „a mérsékelt vagy súlyos alvási apnoéban szenvedők számára a vezetői engedély csak akkor adható ki, ha az alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi vélemény alátámasztja, hogy az állapotuk megfelelően ellenőrzött, és hogy a kezelés alatt sikerült csökkenteniük az aluszékonyságukat. Az érintetteknek ugyanakkor évente orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük, hogy az állapotukat folyamatosan megfigyeljék”. 

Az alvási apnoéval élő személyek tüneteit először a hálótársak észlelik: az erős horkolás és légzéskimaradás, hánykolódás, bizonyos időközönkénti felébredés mind tünete ennek az állapotnak, így ha ezek valamelyike fennáll, tanácsos szakemberhez fordulni. A szakember a súlyosabb esetek gyanújával alváslaboratóriumi vizsgálatra küldi a pácienst, de sokszor egy ennél egyszerűbb vizsgálat is elegendő a diagnózis felállításához és a tünetek kezeléséhez. 

A sofőröknek különösen kell figyelniük az alvási szokásaikra

Dr. Vida Zsuzsanna szomnológus főorvos úgy véli, a fáradtság elleni legjobb védelem a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. A szakértők napi 7-9 óra alvást javasolnak, és hangsúlyozzák, hogy a sofőröknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az alvási szokásaikra, különösen hosszú utazások előtt. A kávé vagy energiaitalok rövid távon ugyan segíthetnek az ébren maradásban, azonban hosszabb távon rontják az alvásminőséget, ami még súlyosabb fáradtsághoz vezethet. A túlzott koffeinfogyasztás pedig elindíthatja a lavinát: nemcsak az alvás minőségét, hanem az egészséget is károsíthatja, ami újabb betegségeket idézhet elő.

Tény, hogy a fáradtság elleni küzdelem a járműgyártók technológiai fejlesztéseiben is megjelenik. Egyre több autómodell van felszerelve olyan rendszerekkel, amelyek figyelik a sofőr viselkedését, és figyelmeztetnek, ha a fáradtság jeleit érzékelik. Ezek az intelligens rendszerek rögzítik például a kormánykerék mozgását vagy a vezető fejmozgását, és jelzést adnak, ha a sofőr veszélyesen álmosnak tűnik. De sokszor ez sem elegendő.

„A közlekedésbiztonság érdekében elengedhetetlen, hogy a sofőrök tisztában legyenek a fáradtság veszélyeivel. Amennyiben napközbeni álmosságot, koncentrációhiányt vagy állandó fáradtságot tapasztalnak, érdemes orvoshoz fordulniuk.

A megfelelő alvásminőség és a rendszeres pihenők beiktatása nemcsak az egyéni biztonságot, hanem a közutakon közlekedők védelmét is szolgálja. A balesetek megelőzése közös felelősség, amely a sofőrök tudatosságán és az egészségügyi szabályozások betartásán múlik” – mondja dr. Vida Zsuzsanna.

Az AAA Foundation for Traffic Safety kutatása szerint azok a sofőrök, akik 24 órán belül egy-két órával kevesebbet alszanak a javasolt napi 7 óránál, közel kétszeres baleseti kockázattal közlekednek. Akik ennél is kevesebbet, mondjuk, 4-5 órát alszanak, ugyanolyan veszélyt jelentenek, mint azok, akik az alkoholszint határértékét meghaladó állapotban vezetnek. 

A kutatás emellett arra is figyelmeztet, hogy az álmos állapotban való vezetés az Egyesült Államokban sokkal többször okoz balesetet, mint amennyi esetet dokumentálnak róla. Ez azzal is magyarázható, hogy az álmosságot egy baleset után nehéz vizsgálatokkal észlelni. 

De ez nem csak amerikai probléma, Magyarországot ugyanúgy érinti, mint bármely más országot. A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis piackutató 2020 óta évente végez felméréseket, ezekből kiderül, hogy a magyarok alvási szokásai az elmúlt években egyre rosszabbá váltak. A legfrissebb, 2024-es adatok szerint nőtt azok aránya, akik kevesebbet alszanak (2023-hoz képest 3 százalékkal), ők a válaszadók 22 százalékát teszik ki. Az alvásminőség is romlott: a zavartalan mélyalvók és kipihenten ébredők aránya 2023-hoz képest 4 százalékról 2-re csökkent. A kisebb zavarokkal néha kipihenten, néha fáradtan ébredők aránya is folyamatosan csökkent az elmúlt négy évben: 40 százalékról 29 százalékra, náluk ugyanakkor már felmerül az egészségi következmények kockázata.

Az alvásproblémák még szélesebb körben jelennek meg: a felmérés szerint 46 százalékra nőtt azok aránya, akik nehezen alszanak el, és az alvási apnoéval (légzéskimaradással) küzdők száma is emelkedett. A fáradt ébredés, a rémálmok és a munkastressz mind befolyásolják a pihenést. 

Bár az alvásidő átlagosan nem csökkent (heti 6-7 óra hétköznap; 7-9 óra hétvégén), a probléma kezelése érdekében egyre többen fordulnak alvásspecialistához, és használnak különböző alvást segítő készítményeket, például homeopátiás szereket vagy gyógynövényeket. Az alvás a magyarok egészségi prioritásai között a táplálkozás után a második helyen áll – mondja dr. Vida Zsuzsanna, majd hozzáteszi, ezért is fontos, hogy járművezetés közben is figyeljünk a szükségleteinkre.

Azaz hosszabb utak esetén kétóránként vagy 100 mérföldenként (160 kilométerenként) tartsunk szünetet, fogyasszunk könnyű ételeket, és lehetőleg ne utazzunk egyedül, legyen mellettünk egy éber utastárs is. Emellett a rövid pihenők, például 20-30 perces szundikálások is segíthetnek a koncentráció megőrzésében.

Bereczki Szilvia