Ha az emberi hangról gondolkodunk, az első és legmeghatározóbb lépcsőfokot talán ott fogalmazhatjuk meg, amikor a gyerekhangból felnőtthang válik: azaz bekövetkezik a mutálás. Utóbbi természetes, mindenki által ismert jelenség, mégis a legtöbben nem vagyunk tisztában a pontos hátterével.

„A különböző testi és hormonális változások hatására a hangképzőszervek is növekedésnek indulnak, különösképpen igaz ez a gégére, illetve azokra a porcokra, amelyek a gégét alkotják. Mivel az izomzat még ügyetlen ahhoz, hogy könnyedén kövesse a hirtelen változást, gyakorlatot kell szereznie abban, hogy a megváltozott körülmények közepette is megfelelően képezze a hangot” – kezdi dr. Gocsál Ákos, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának habilitált adjunktusa. Főleg a kiskamasz fiúk esetében látványos a jelenség, az énekléssel foglalkozó tinédzserek helyzetét pedig különösen megnehezítheti, hiszen előfordulhat, hogy hosszú időre szüneteltetniük kell a kedvenc hobbijukat.

beszéd hang hangképzés dr. Gocsál Ákos
A kép dr. Gocsál Ákos tulajdonában van

Érdekes tény, hogy a mutálás néhány száz évvel ezelőtt még sokkal később kezdődött: a Bach-idejében feljegyzett információkból, amelyeket a kórista fiúk kapcsán rögzítettek, például egyértelművé válik, hogy az 1700-as évek első felében 18 év körül tapasztalták a hang mélyülését.

Később erre vonatkozó kutatások kimutatták: a fokozatos korábbra tolódás az 1900-as évektől felgyorsult, majd a '60-as évek után ismét lassulni kezdett. Így alakult ki, hogy mára 12-13 éves korra tehető a mutálás kezdete. Ennek hátterében pedig valószínűleg az életmód és az életkörülmények javulásával kéz a kézben járó biológiai változások állnak.

A hangunkban ott az életünk

A beszéddel foglalkozó kutatók a közlések számos fizikai tulajdonságát tudják leírni: az erre alkalmas programokkal például megrajzolják a beszéd dallamát, mintegy „lekottázzák” a beszédet. Ezek alapján megfogalmaznak olyan alapvető törvényszerűségeket, mint például azt, hogy a mély férfihang frekvenciája 80–90 Hz, míg a magas női hang 220–240 Hz körüli. Természetesen nagyon sok változó befolyásolja az egyéni értékeket, de a nagyjából meghúzott határokhoz való viszonyítás segít, hogy sok más információra is következtetni lehessen.

Többek között, hogy milyen módosulások történnek a női hang jellemzőiben a változó korral, hogyan alakul az időskori beszéd minősége, vagy miféle zajt produkálnak a hangszalagok az erős dohányzás következtében.

„A longitudinális vizsgálatok lényege, hogy egy hangot figyelnek hosszú éveken, évtizedeken keresztül. Sokszor ismert emberek rádiófelvételeit veszik alapul, hiszen így rövidebb lehet a kutatás időtartama.

Erzsébet királyné hangja kapcsán például a brit kutatók végeztek hasonló elemzéseket: mára már egyértelműen tudjuk, hogy a kor előrehaladtával az alaphangunk frekvenciája egyre mélyebb értékkel bír, míg a dohányzás a zöngéket teszi szabálytalanná.

Képzett énekesek esetében viszont még beszédjüket hallva is gyakran érezzük, mennyire tisztán, szabályosan képzik a zöngét” – mondja Gocsál Ákos.

Diagnózis hang alapján

Vajon a gyakorlatban milyen módon hasznosíthatók a kutatók által mért beszédtempó, artikulációs tempó, szünettartás vagy hezitálás értékei?

„A beszédelemzés fő célja, hogy megértsük, hogyan kódoljuk a nyelvi üzeneteket jelekké, majd miként zajlik ezek visszakódolása, azaz a beszédészlelés. Azonban a megszerzett információk, a leírt jelenségek sokat segíthetnek például betegségek diagnosztizálásában vagy adott kór stádiumának meghatározásában is” ‒ magyarázza a kutató.

Ahogy Gocsál Ákos mondja, a beszéd sebességét többféleképp is mérik. A beszédtempó meghatározásakor a beszédesemény teljes időtartamát veszik alapul, és azt állapítják meg, hogy egy másodperc alatt átlagosan hány hangot ejtett ki a beszélő. Az artikulációs tempó kiszámítása hasonló, azonban ekkor a teljes időtartamból kivonják a szünetek időtartamát, így az artikuláció, a tényleges hangképzés sebességét kapják meg, szintén hang/másodpercben. Ezek értékeinek, illetve a szünetek és hezitálások (hétköznapian fogalmazva az őzéseka szerk.) időtartamának eltérése azonban módosul egyes betegségek esetén.

Nemcsak az Alzheimer-kór, a szklerózis multiplex vagy a Parkinson megjelenése mutatkozik meg a beszédben, de például a kevésbé megfogható depresszió is produkál tüneteket ezen a téren. A depresszió esetében az átlagosnál alacsonyabbak az artikulációs tempó értékei, jóval több a szünet, kevesebb a tényleges beszédre szánt idő.

„A vizsgálati protokoll persze sokféle lehet: spontán beszéd, ismétlés, számolás, képleírás, de például a sztrók után gyógyuló, vagy Parkinsonnal küzdő betegek esetében a szótagok ismételtetése is egy jó módszer arra, hogy felmérjék: az alacsonyabb szintű kognitív képességek is károsodtak-e a páciensnél.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy kialakítsák a hang alapján való diagnosztizálás eszköztárát. A Covid megjelenésének idején például azzal kapcsolatban is kezdődtek fonetikai kutatások, hogy hang alapján diagnosztizálják a koronavírus jelenlétét a szervezetben” – teszi hozzá a szakember.

Még vannak titkos összetevők

A beszéd vizsgálatát a kriminalisztikában is alkalmazzák: az igazságügyi fonetika az egyénre jellemző sajátosságokat igyekszik kiszűrni. Vagy egy konkrét gyanúsított kapcsán kell meghatározni, hogy adott közlés tőle származik-e, vagy hang alapján kell leírni a lehetséges paramétereket: mint például a nem, az életkor vagy a nyelvjárás.

Ahogy Gocsál Ákos mondja, hiába áll a hang és a beszéd a vele foglalkozó tudományág középpontjában évtizedek óta, akadnak olyan megfoghatatlan vonásai az egyéni hangszínezetnek, amit a kutatók sem tudnak megfogalmazni – egyelőre.

„Egyéni az egész hangképzőszerv anatómiája, az orrüreg, a garatüreg felépítése, sőt, az a mód is, ahogy adott személy ezek mozgatását végzi.

Azt gondolom, az AI nagy áttörést fog hozni ennek kapcsán, hiszen már most születnek olyan algoritmusok, amelyek a beszédből igyekeznek rekonstruálni a közlő arcát. Ez egyrészt ámulatba ejtő, másrészt nagyon ijesztő is, mindenesetre évek múlva már lehet, hogy bevett módszer lesz” – mondja Gocsál Ákos.

Hozzáteszi: bár a hangunk egyéni, illetve családon belül hasonló lehet, akárcsak a vonásaink; az életmódunk azonban sokat módosíthat a jellegén. Ikrek hangján végzett kutatásokból például kiderül: ha nagyon eltérő az életmód, a különbségek a beszédelemzés során egyértelműen kimutathatók.

Nem gyorsultunk, felületesebbé váltunk

A közbeszédben sokszor hallható, hogy a beszédünk gyorsasága az elmúlt évtizedekben nőtt, ezt azonban a szakember árnyaltabban látja.

Egy kutatásból ugyanis az derült ki, hogy a régi és új tempóeredményeket összehasonlítva az artikulációs tempó nem igazán változott. Különbség mégis adódott: a közlések jellege átalakult abból a szempontból, hogy régen hosszabb néma szüneteket tartottak a beszélők, viszont kevesebb hezitálás volt jellemző.

„Több a megakadás, a tervezési hiba, azaz régebben valószínűleg összeszedetteben, árnyaltabban közölték a mondandójukat az emberek. Ha visszanézünk régi tévéadásokat vagy híradókat, ott is látható, hogy a random megszólított emberek is átgondoltabban, összeszedettebben beszélnek.

Tehát az életmódunkban zajló gyorsulás, mégiscsak kihatott a kommunikációnkra” – mondja Gocsál Ákos.

Vajon mennyire választható szét a személyiségünk és a hangunk, illetve mennyire lényeges tényező az emberi kapcsolataink tekintetében a beszédünk?

Gondoljunk csak az online társkeresésre, amelynek során cseten kommunikálva jó ideig nem hallják egymás hangját és beszédstílusát a felek. A kutató szerint egészen másfajta gondolkodást igényel a társas észlelés a beszédkutatás szempontjából, mint az objektív egyéni mérések. 

„A kommunikáció során nemcsak üzeneteket küldünk egymásnak, hanem benyomást adunk saját magunkról: a beszéddel, sőt már önmagában a hangunkkal pedig nagyon erős holdudvarhatás jár.

Azaz kezdetben van egy kellemes, kellemetlen, vagy épp közömbös akusztikai élmény. Ezután ennek alapján elkezdjük megelőlegezni a személyiséget: a kellemes, bársonyos hanghoz megértő jellemet rendelünk. A mély, higgadt hanghoz megbízható, barátságos embert. Pedig ez egyáltalán nem biztos, hogy így van” – nyomatékosítja a kutató.

Ne ítélkezzünk!

Gocsál Ákos hozzáteszi: az ítélkezés a beszédhibák, kommunikációs nehézségek kapcsán a leggyakoribb (a téma kapcsán Nádudvari Péter kollégánk is írt saját élményeiről ITT).

Egy amerikai kutatás szerint például az egyetemi oktatók nagy része alapvetően rosszabb képességeket rendelt a dadogó diákokhoz, mint a nem dadogókhoz, holott a kettő egyáltalán nincs összefüggésben egymással.

A szakember kiemeli: a hangminőség és a tulajdonságok között nincs olyan erős kapcsolat, mint amit sokszor feltételezünk.

Miközben a pillanatnyi érzelmi állapotunk, szándékunk valóban kihat a beszédünkre: az udvarló férfiak hangja például bizonyíthatóan mélyebb frekvencián szólal meg, míg a nők hasonlóan romantikus helyzetben inkább minél magasabb alaphangot produkálnak, hiszen az észlelésünk valamiért ösztönösen ezekhez párosítja a férfiasabb és a nőiesebb jelzőket. 

„A beszédünkben a verbális csatornákon kívül nagyon sok tényező szerepet játszik, és természetesen ezek adhatnak valid információkat, illetve hagyatkozhatunk a megérzéseinkre, de fontos tudatosítani, hogy indokolatlanul beskatulyázhatjuk a másik embert. Különösen lényeges ezzel tisztában lenni azoknak, akik emberekkel foglalkoznak: ezért szoktam külön felhívni a tanárszakos hallgatóim figyelmét arra, hogy a naiv benyomásokat el kell különíteni a szakmai feladattól. Nemcsak a külsőségekre vonatkozóan, de a beszéd kapcsán is” – foglalja össze dr. Gocsál Ákos beszédkutató.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Olena Koliesnik

Széles-Horváth Anna