Hogyan válasszunk jó nőgyógyászt?
Szempontok, amiket érdemes végiggondolni
„Tudtok ajánlani egy jó nőgyógyászt?” – merül fel gyakran a kérdés különféle Facebook-csoportokban, a kommentszekcióban pedig csak úgy záporoznak a nevek, olyan szubjektív információkkal kiegészítve, mint hogy „nagyon alapos, jó szakember”, vagy „soha nem mennék máshoz”. Az ajánlás és mások személyes élménye hasznos kiindulópont lehet, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy nem vagyunk egyformák, a szükségleteink sem azok, és attól még, hogy az egyik szakember valakinek bevált, egyáltalán nem biztos, hogy a másik is elégedett lesz vele. Óvári Johanna szülésznő segítségével összegyűjtöttük azokat a szempontokat és kérdéseket, amelyeket érdemes végiggondolni, mielőtt szülész-nőgyógyászt választunk. Kőrizs Kata írása.
–
Nemcsak nőgyógyász és nőgyógyász, de a szükségleteink között is nagy különbségek lehetnek
Bár ügyeleti szülésnél jogi értelemben nem tiltott a szabad orvosválasztás (a jelenlévő orvosokból), megvalósíthatóságát erősen korlátozza a tény, hogy a szüléssel kapcsolatban bizony nehéz előre tervezni. Az ambuláns rendeléseken azonban eldönthetjük, hogy kihez jelentkezünk be – függetlenül attól, hogy állami vagy magánintézménybe megyünk.
Nem csak nőgyógyász és nőgyógyász, de a mi aktuális egészségi szükségletünk és a személyes preferenciáink között is nagy különbségek lehetnek.
Sokak számára fajsúlyos kérdés, hogy mekkora költséggel jár az adott egészségügyi szolgáltatás (társadalombiztosítás által finanszírozott vagy magánellátást veszünk igénybe), és mennyire van távol a lakóhelyünktől (különösen akkor, ha valami miatt gyakran kell ellátogatnunk az orvoshoz, vagy kisebb településen élünk). Az sem mindegy, hogy milyen hosszú a várakozási idő egy átlagos rendelésen (van, ahol két-három óra is lehet!), ugyanis ebben is nagyon változatos a kép függetlenül attól, hogy állami szférában dolgozó vagy magánorvoshoz megyünk.
A szakmai felkészültség mellett az emberi hozzáállás, viselkedés, kommunikációs stílus is fontos
Ha az orvos nem kezel partnerként bennünket – például utasításokat ad, nem kér engedélyt a vizsgálathoz, nem vázol többféle lehetőséget, esetleg rossz néven veszi, ha az általa javasolt módszerektől eltérő megoldásokról is érdeklődünk – valószínűleg nem fogjuk jól érezni magunkat. Ugyanakkor van olyan páciens is, akit éppen az zavar össze, ha nem kap konkrét iránymutatást. Ezért jó, ha végiggondoljuk, mi magunk hogyan szocializálódtunk ilyen téren, és most mire vágyunk.
Van, akinek fontos, hogy a rendelésen jusson idő a bizalmi viszony építésére, de olyan is akad, akit éppen a felesleges beszélgetés zavar. Az sem mindegy, hogy az orvos ránk mosolyog-e, a szemünkbe néz-e, vagy szinte mindig csak a monitorra szegezi a tekintetét, és foghegyről válaszol.
Tudjuk meg, szán-e külön időt arra, hogy feltegyük a kérdéseinket, vagy éppen minimális a kommunikáció és még sürgetve is érezzük majd magunkat (függetlenül attól, hogy milyen a finanszírozás formája). Van olyan szakember, aki szívesen humorizál, az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen témában teszi. Érdemes tehát azt is végiggondolni, mi magunk hogyan viszonyulnánk ehhez.
És az sem mindegy, az orvos hogyan használja a szuggesztiókat: figyeljük meg, hogy a lehetséges veszélyekre és azok elkerülésére hívja-e fel a figyelmet, vagy inkább azt hangsúlyozza, mennyi mindenre képes a testünk, és mi mindennel támogathatjuk a jóllétünket.
Ma már nem elvárható, hogy egy szakember mindenhez értsen, még akkor sem, ha rangidős
Vagyis az adott problémánktól, ellátási szükségletünktől is függ az, hogy milyen tapasztalattal felvértezett szülész-nőgyógyász lesz számunkra az ideális választás. „Más-más területen érdemes nézelődni, ha endometriózis, meddőség, vagy éppen valamilyen nőgyógyászati (esetleg onkológiai) műtét miatt fordulunk orvoshoz. Van, amikor ultrahang-specialistára (és ezáltal megfelelő felszereltségű rendelőre) van szükségünk, és a várandósság során is többféle speciális igény merülhet fel” – mondja a szülésznő.
Van, akinek fontos, hogy az orvos neve mellett „professzor” vagy egyéb tudományos fokozat, beosztás álljon, és van, akinek számít az életkor is. Érdemes azonban szem előtt tartani:
az adott szakember szakmai hozzáállása nagyban múlhat azon, hogy melyik kórházban, és milyen orvosok mellett szocializálódott, esetleg járt-e külföldön, gyűjtött-e több helyről tapasztalatot.
A szülészet-nőgyógyászat terén sok nőnek teljesen érthető és nem utolsó szempontja az sem, hogy férfi vagy női orvos vizsgálja.
Nagy kérdés mostanában, hogy mennyire holisztikus szemléletű az orvos: míg van, aki a testet és a lelket egységként kezeli és fontosnak tartja a természetes, nonfarmakológiai módszereket is, más elsősorban a medikalizált megoldásokat ajánlja majd.
Külön terület a szülés és a várandósgondozás
Magyarországon az anyák visszajelzései szerint jelenleg kifejezetten inhomogén az ellátás ezen a területen. Ráadásul nagyon nehéz egy várandósság elején (különösen, ha első) felmérni azt, hogy mire lesz szükségünk, hiszen ekkor még mi magunk sem tudjuk, hogy az egyes helyzetekben hogyan érzünk majd. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanságok, és annak az esélye, hogy mellélövünk, jelentősen csökkenthetők, ha alaposan, és több forrásból is felkészülünk. Szerezzünk minél több információt a várandóssággal és a szüléssel járó testi és lelki folyamatokról: ehhez egyaránt érdemes konzultálni szülésznővel, perinatális szaktanácsadóval, pszichológussal, védőnővel, és más szülés körüli, képzett segítővel.
Későbbi csalódáshoz vezethet az is, ha nem derül ki egyértelműen, az adott orvos mennyire támogatja a szülés élettani folyamatait, vagy éppen hogyan kezeli azt, ha egy nő valamilyen beavatkozást szeretne. Előfordulhat, hogy a várandósság elején ezt nem sikerül jól felmérni.
„Ha egy orvos elsősorban tájékoztat, a lehetőségeket vázolja fel egy várandósgondozás vagy a szülés során, nem pedig megmondóként van jelen, abból már sejthető, hogy támogatni fogja az anyát abban, amit ő szeretne.
Például nem mindegy, hogy azt mondja: túl nagy a baba, ezért inkább a császármetszést javasolja, vagy azt, hogy jelenleg nagynak tűnik, de az ultrahang 10-15 százalékot is tévedhet, és ettől még nyugodtan megszülethet hüvelyi úton a kisbaba” – magyarázza Óvári Johanna.
Bár sajnos Magyarországon egyelőre nem teljesül az az egyébként jogos igény, hogy részletes statisztikákat láthassunk a szülésekről, szerencsére már vannak olyan orvosok, akik rögzítik az arra vonatkozó adatokat, hogy milyen százalékban végeznek császármetszést (az állami intézmények esetében ezek a számok elérhetők) és milyen indokkal végeznek gátmetszést, burokrepesztést, szülésindítást, és hogy milyen pozícióban történik a kitolás (ezek az információk már nem publikusak). Ha ezek az adatok rendelkezésre állnak, az már önmagában sejteti, hogy mennyire törekszik az adott szakember vagy intézmény a minőségbiztosításra. Az is sokatmondó, ha a szakember saját oldalán, vagy a kórház hivatalos felületén nagy mennyiségű és részletes tájékoztató, edukációs anyagot találunk.
Ne féljünk váltani, ha úgy érezzük, nem vagyunk jó helyen
Előfordulhat, hogy elkezdünk járni egy orvoshoz, de mégsem érezzük magunkat komfortosan – talán meg sem tudjuk pontosan fogalmazni, mi miatt. Ilyenkor érdemes váltani, vagy másodvéleményt kérni még akkor is, ha már egy folyamat közepén vagyunk, ugyanis mind a bizalom megléte, mind pedig a megélésünk jelentős hatással lehet a klinikai eredményességre.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / YakobchukOlena
