Nem tud mit kezdeni a középkorú nőkkel a magyar társadalom

–

Milyen a nő, ha elmúlt negyven?

Ami azt illeti, fogalmam sincs arról (még), milyen negyven, pláne ötven feletti nőnek lenni. Arra viszont pontosan emlékszem, hogy tizennyolc évesen azt hittem, mindenki, aki elmúlt negyven, fél lábbal a sírgödrében próbál úgy tenni, mintha nem lenne rettentő öreg, az élete meg kilátástalanul reménytelen. 

Jelentem, jócskán elmúltam már kétszer tizennyolc is, és még sosem éreztem magam ennyire teljesnek, lendületesnek, élettelinek. Úgy érzem, még előttem az egész élet… És bár vitán felül áll, hogy a gyerekeimet azért még illene méltó körülmények között felnevelni, alapvetően az idő nekem, nem pedig ellenem dolgozik.

Hogy mi változott? Elsősorban én magam. És talán egy kicsit a közgondolkodás is, hiszen alig harminc éve annak, hogy az orvostudomány és a gyógyszeripar a kutatásokban elkezdte a nőket a férfiaktól elkülönített betegcsoportnak kezelni.

Ma már lehet és kell beszélni arról, hogy miközben – ahogy egy brit kutatásból kiderül – a negyven feletti nők a legerősebb, legstabilabb vásárlói réteg és ők felelősek a nemzeti vagyon közel nyolcvan százalékáért, mégis elhanyagolja őket a reklámipar. 

Teszi mindezt annak ellenére, hogy a háztartások 93 százalékában a negyven és hatvan év közötti nők azok, akik a vásárlási szokásokról és befektetésekről döntenek a családban. (És igen, a nők saját bevallása szerint a férfiak közel harmada hiszi, hogy mindennek ellenére valójában ők hordják a nadrágot.) 

Szóval ha az a kérdés, hogy milyen a nő, ha elmúlt negyven, a válasz egyszerű: erős, okos, gyönyörű és benne van a potenciál. Talán épp ez az oka annak, hogy míg az ötven év felettieknek csupán hét százaléka dönt úgy, hogy hátrahagyva karrierjét és valami újba kezd, addig a statisztikák szerint a nők minden korcsoportban 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel döntenek ugyanígy.

És hogy miért teszik mindezt? Mert elegük van abból, hogy láthatatlanok, hogy nem tudják áttörni az üvegplafont, hogy nem hallgatják meg, nem veszik komolyan őket. Mellébeszélés helyett a nagyok asztalánál akarnak ülni, mert úgy érzik, már kiérdemelték maguknak a helyet.

A társadalom azonban nem tud mit kezdeni a középkorú nőkkel

Sokat elmond egy társadalomról, hogyan viselkedik a közép- és időskorú tagjaival. Míg tőlünk nyugatabbra a „túl öreg” egyszerűen nem létezik, hiszen tanulni mindig lehet, tőlünk keletebbre a kor gyakran automatikusan hozza magával a tiszteletet és a megbecsültséget. Nálunk ugyanakkor a fertilitását vesztett nő egyenesen feleslegesnek számít, és mint ilyen, szinte szóra sem érdemes.

„A magyar társadalom egyszerűen nem tud mit kezdeni a középkorú nőkkel” – mondja Iványi Orsolya menopauza-aktivista.

„A negyvenes-ötvenes nők a társadalom alappillérei és a család mozgatórugói egy személyben. Mégis el vagyunk rejtve: nem szerepelünk sehol. Nem vagyunk ott a filmekben, nem vagyunk ott a reklámokban, és ha mégis osztottak nekünk lapot, akkor bár ne tették volna!

A középkorú nő ugyanis vagy olyan, mint JLo – nem öregszik és harminc éve teljesen ugyanúgy néz ki –, vagy ősz, garantáltan fehér bőrű nő, aki folyton izzad, fáj a feje, görcsöl a hasa, és első ránézésre is bárki megállapíthatja róla, hogy egy rakás szerencsétlenség.

Csakhogy ez a sztereotipikus kép hamis, a diverzitás pedig a menopauza tüneteiben, megélésében is jelen van.”

Iványi Orsolya hangsúlyozza, hogy nőnek lenni bizonyos értelemben kivédhetetlen támadásokkal jár, hiszen ha egy nő valamilyen szépészeti beavatkozással él, akkor azt mondják, „képtelen elfogadni az öregedést”. Ugyanakkor ha tudomásul veszi az idő múlását és a számára kényelmes módon, különösebb igyekezet nélkül van jelen a saját életében, akkor „elhagyja magát”. Mintha nem lenne középút, a társadalom mindenképp ítéletet hirdet, pedig öregedni nem csak kétféleképpen lehet.

„A női testnek, az öregedésnek és magának a menopauzának is számtalan formája, tünete megmutatkozik. És nem csupán a test fontos, sokszor mégis hajlamosak vagyunk csak erre fókuszálni” – mondja a szakember. „A média felelőssége vitathatatlan, hiszen az illúziók erősítése helyett meg kellene mutatni a középkorú nők valódi dilemmáit.”

Holisztikus szemléletre van szükség

Az a legtöbb nő számára ismeretes, hogy a menopauza együtt jár olyan tünetekkel, mint a hőhullámok megjelenése vagy a hangulatingadozás. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ezek mellett hidegrázás, szorongás, égő-száraz száj, megváltozott orgazmuskészség, meggyengült medencefenék, változó térérzékelés, fogászati problémák, hajhullás és hajszerkezet-változás, törékeny körmök és ízérzékelés-változás, inszomnia, szív- és érrendszeri panaszok, pánikrohamok, depresszió, libidócsökkenés is előfordulhat.

Gyakran még maguk az orvosok sem sejtik, mi áll a beteg által jelzett tünetek hátterében. Iványi Orsolya menopauza-aktivista szerint ezt részben a holisztikus szemlélet hiánya, részben az orvosi szakképzésben fellelhető hézagok okozzák.

„Nálam a menopauza első tünete a düh volt. Legszívesebben folyton kiabáltam volna és nem értettem, mi történik velem. De szerencsémre Gwyneth Paltrow is akkoriban kezdett nyilatkozni a perimenopauzás tüneteiről. Minden, amit mondott, olyan volt, mintha rólam beszélne” – mondja Iványi Orsolya. „Akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni a menopauzával. Először külföldi könyveket kezdtem rendelni, aztán olvastam, még több kérdésem lett, még többet olvastam… Később rákaptam a kutatásokra és az érdeklődésem a mai napig töretlen. Nem véletlen, hogy van olyan nőgyógyász, aki azt mondja, hiába nem vagyok orvos, a menopauza kérdéseiben »meg tudnám fogni« őt.”

Ami azt illeti, meg is teszi, hiszen bár az aktivista minden körülmények között betartja a kompetenciahatárait, nem diagnosztizál és nem kezel, gyakran küld személyre szabott olvasmánylistát a nála érdeklődő nőknek – vagy szakirodalmi tudástárat a szakorvosoknak.

„A menopauza kapcsán sokkal több mindennel kell foglalkozni, mint azt a legtöbben gondolnák, hiszen ez egy összetett hormonális, neurológiai, fiziológiai folyamat. Sokan nem tudják, hogy vannak mentális tünetei, felléphetnek kognitív zavarok, mert a menopauza-kommunikáció nagyon petefészek központú. Ezzel szemben a változókor hatására számos életterületen állhat be változás” – mondja a szakember. „Ráadásul

kevés orvos specializálódik a menopauzára. Állítólag azért, mert a változókorban lévő nő problémás, komplex, sok energiát igényel.

A dolog persze a beteg oldalán sem egyszerű, hiszen rá kell jönni arra, hogy vajon életközepi válság, depresszió, menopauza vagy esetleg más betegség áll-e a háttérben.”

Iványi Orsolya azt is hangsúlyozza, hogy a testnek elsősorban megfelelő stresszkezelésre és kiegyensúlyozott életmódra van szüksége ahhoz, hogy egészséges legyen. Mint mondja, a stressz öregíti az arcot és a petefészket is, az alvás- és mozgáshiány, a helytelen táplálkozás, a mentális egészség támogatásának vagy a közösségi kapcsolatok megőrzésének hiánya pedig további problémákat okozhat.

„A menopauzáról beszélni egyébként egyáltalán nem új keletű dolog, a nyolcvanas években ugyanis komplett menopauza-ambulancia hálózat működött Magyarországon. Akkoriban a nők klubokban jártak össze, informális keretek között beszélgethettek az orvosokkal, és sokkal többen szedtek hormont a tünetek minimalizálása érdekében. A Társaság egyik célja, hogy ezt visszahozzuk, ezen már dolgozunk is” – meséli Iványi Orsolya. 

A tesztoszteron nem a férfiak privilégiuma

Iványi Orsolya szerint beszédes az a tény, hogy a férfiak hormonvesztésének pótlására, vagy a libidó, illetve az erektilis diszfunkciók kezelésére számtalan készítmény létezik, a nők azonban szinte el vannak zárva a tesztoszterontól. Pedig nagyon fontos lenne, hogy azok a nők, akiknek szükségük van rá, hozzájuthassanak. 

„Bár itthon kevesen hallottak róla, egyes szakorvosok már elismerik jelentőségét, a Nemzetközi Menopauza Társaság pedig még állásfoglalást is adott ki arról, hogy a tesztoszteron hasznos lehet a változókorban lévő nők libidójának emelésében” – mondja Iványi Orsolya, aki magát félig viccesen tesztoszteron-nagykövetnek is hívja. „Jó lenne, ha az orvosok továbbképeznék magukat, tanulnának a menopauzáról, és követnék az aktuális kutatásokat, hiszen a tesztoszteron sok nő számára jelenthetne megoldást.”

Mint arra a szakember is felhívja a figyelmet, a tesztoszteronnak nincsenek durva mellékhatásai, amennyiben betartják az orvos által felírt adagolást, és nem találtak összefüggést az alkalmazása, valamint a mellrákos megbetegedések kialakulása között sem. Nem okoz szőrösödést vagy más kellemetlen változásokat, kedvező hatással van azonban a kognitív képességekre, izomenergiákra, fizikai erőnlétre.

„A nemzetközi és a magyarországi protokoll szerint azok a nők kaphatnak tesztoszteront, akiknél alacsony libidót diagnosztizálnak. Amennyiben nem történik változás hat hónapon belül, máshol kell keresni a probléma okát. Számos nő érzékel azonban változást, például lendületesebbnek, energikusabbnak, összeszedettebbnek érzi magát a tesztoszteron hatására” –mondja Iványi Orsolya, és rámutat, hogy Ausztráliában jelenleg is kutatások folynak az egyéni megfigyelések tudományos vizsgálatára.

Dr. Susan Davis, a kutatócsoport vezetője így ír erről: „Eredményeink azt sugallják, hogy ideje a posztmenopauzális nőkre szabott tesztoszteronkezelést kifejleszteni, ahelyett, hogy a férfiak számára kifejlesztett magasabb koncentrációval kezelnénk őket.

A nők életük egyharmadát a menopauza után élik le, de egyetlen országban sem létezik számukra engedélyezett tesztoszteron-készítmény vagy termék, ami elszalasztott lehetőség, figyelembe véve a szexuális életükre és személyes jóllétükre gyakorolt előnyöket, amelyeket találtunk.”

Iványi Orsolya hangsúlyozza, hogy a tesztoszteron alkalmazását megelőzően teljes körű kivizsgálásra van szükség, ezt követően azonban akár hazánkban is hozzáférhető a szükséges készítmény, persze csak off-label, mert nők számára kifejlesztett tesztoszteronkészítmény Magyarországon nem elérhető (a világon csak egy helyen van erre lehetőség, Ausztráliában.) Mint mondja, a férfiak átlagos havi adagja a legtöbb nőnek egy évre elegendő, nehezen adagolható, és alkalmazása körültekintést kíván. Viszont sok nőnek beválik. 

Menopauza a munkahelyeken

A már korábban is említett agyköd – vagyis, amikor minden kiesik az ember már nem is annyira fiatal lányának fejéből, a magas érzelmi amplitúdó, a dührohamok, a kognitív képességek átmeneti romlása oda vezetnek, hogy minden tizedik menopauzában lévő nő kilép a munkaerőpiacról.

Ezzel szemben a negyvenes-ötvenes nők kiváló munkaerőnek számítanak, hiszen nagy tudással és gyakorlattal rendelkeznek, már nincsenek kicsi gyerekeik, jellemzően jól kommunikálnak és többnyire átlátják a munkahelyek működésének informális rendszerét is. Épp ezért egyre több munkáltató ismeri fel a változókorban lévő nőkben rejlő hatalmas potenciált. Ilyenkor hívják Iványi Orsolyát, aki edukációs tevékenységgel, előadásokkal, a menopauza policy kidolgozásában segíti a vezetőséget.

„Sokszor akkor hívnak, ha a felső vezetők egyike, vagy a férfi vezető felesége maga is változókorba lép. Mert személyesen is van már tapasztalat. Ilyenkor válik hangsúlyossá a kiállás, az egyéni felelősségvállalás és a transzparencia, hiszen amiről beszélünk, azt kezelni is tudjuk” – mondja a szakember.

Mivel a változókor valóban rengeteg változással jár, a munkavállalók sokszor bizonytalanok abban, hogy elmondhatják-e kollégáiknak, vezetőiknek, mi történik velük. A munkahelyi jóllétnek azonban fontos része, hogy a nők számára rendelkezésre álljanak jól járható szervezeten belüli kommunikációs utak, és tudják, milyen esetben, milyen okokból, kihez kell fordulniuk.

Mint meséli, az első lépés általában a HR-vezetők és a vezetőség edukációja, ezután következnek a férfi és a női kollégák. Az oktatások után pedig kezdődhet az igazi munka.

„Az egyik hazai ügyfelem a velem való munka során felismerte, hogy dolgozóinak több mint fele érintett a változókor kérdéseiben. Ennek nyomán az előadásokat követően zárt Facebook-csoportot hoztunk létre, ahol a nők – beleértve a vezetőséget is! – nyíltan kérdezhetnek és jelezhetik problémáikat, kérhetnek segítséget”

– mondja Iványi Orsolya.

„Van, hogy a munkahelyi jólléthez csak annyi kell, hogy egy pénztárosnak engedélyezzék, hogy bevigyen egy ventilátort a kasszába. Előfordul, hogy valaki szeretne közelebb ülni a mosdóhoz vagy a pihenőszobához, esetleg az állandó izzadás miatt a szabványosan két munkaruha nem elég. Ezek valójában nem megoldhatatlan, felvállalhatatlan dolgok. Csak odafigyelés és őszinteség kell hozzá.”

A dolog nehézsége az aktivista szerint az, hogy a menopauza policy nem tartalmazhat általános megoldásokat, hiszen mindenkinek másra van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát a bőrében. Azt azonban bármelyik cég megteheti, hogy kidolgoz egy egyértelmű, átlátható rendszert annak egyértelműsítésére, hogy a dolgozó mit kaphat, illetve kérhet a munkáltatójától. Rögzíteni kell, hogy a munkavállaló kihez fordulhat, milyen ügymenetben érhető el a változás és mit kell biztosítani ahhoz, hogy a dolgozók megfelelően tudják ellátni a munkájukat – a munkáltató pedig ne veszítsen értékes csapattagokat a tünetek következtében.  

„Soha nem gondoltam volna, hogy a PR helyett egyszer majd a segítő szakmában találom meg magam. Ma azonban azt látom és élem, hogy a női összetartozás, szolidaritás létezik. Igenis tudjuk egymást emelni, vinni. Bármilyen őrült ötletből lehet karrier – és én megtaláltam a hivatásomat” – mondja Iványi Orsolya.

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ fizkes

Z. Kocsis Blanka