Még sosem tesztelték vérrel a menstruációs termékeket – ennek az árát pedig mi fizettük meg
Egészen idén augusztusig nem jelent meg olyan tanulmány, amely a menstruációs termékeket – tamponokat, betéteket, lemezeket, kelyheket és alsóneműket – emberi vérrel tesztelte volna. És bár egy négy nőből álló csapat most változtatott ezen, felmerül a kérdés: miért tartott ilyen sokáig, hogy emberi vérrel teszteljenek egy olyan terméket, aminek a funkciója az emberi vér tárolása? Mózes Zsófi írása.
–
A menstruációs termékeket már nagyon-nagyon régóta használják, az elérhető információk szerint 1854 és 1915 között húsz szabadalmat adtak ki rájuk. Érdekes módon azonban a sokat reklámozott felszívódási képességük nem emberi vérrel végzett tényleges vizsgálatokon alapult. Az első olyan tanulmányt, amely emberi vért használt a menstruációs termékek hatékonyságának tesztelésére, éppen ebben a hónapban publikálták a British Medical Journal Sexual and Reproductive Health című folyóiratban.
„Nem létezik olyan tanulmány, amely a jelenleg kapható menstruációs higiéniai termékek kapacitását vér felhasználásával hasonlította volna össze. A valódi menstruációs vér alkalmazása a higiéniai termékek gyűjtőkapacitásának tesztelésére kihívást jelentene, de a vérkészítmények használata mindenképp pontosabb adatokat szolgáltatna, mint a víz vagy a sóoldat” – jegyezték meg a friss tanulmány szerzői.
A menstruációs vér helyettesítője a sóoldatos vagy a sima víz volt
Sajnos azonban ezek nem voltak túl hasznosak a termékek felszívódási képességének meghatározásában, mivel egyik sem olyan viszkózus (sűrű, nyúlós), mint a menstruációs vér, amely nemcsak vérsejteket, hanem a levált méhnyálkahártya váladékát és szöveteit is tartalmazza.
Az így keletkezett hiányosságok kiküszöbölése érdekében a most megjelent kutatás középpontjában az állt, hogy milyen hatékonyak a különböző menstruációs termékek, amennyiben valódi vér tárolása a cél.
A megfelelő módon tárolt vér 42 napig használható fel az egészségügyben. A minél életszerűbb körülmények elérése érdekében a kutatók kétféle módszert is alkalmaztak, hogy a vérminta minél jobban hasonlítson a menstruációs vérre (magát a menstruációs vért túlságosan körülményes lett volna ekkora mennyiségben beszerezni a vizsgálathoz). Az első kísérlet során 33 nappal korábban lejárt 0+ vért használtak, a másodikban pedig újra felhasználták ugyanazt a vért, ami addigra már 58 napja járt le.
Az eredmény: a menstruációs lemez a betétekkel, tamponokkal és menstruációs bugyikkal összehasonlítva hatékonyabbnak bizonyult erős vérzés esetén. (A menstruációs lemez olyasmi, mint a kehely, de általában még kicsit tovább, mintegy 12 órát lehet bent a hüvelyben, és könnyebben el is távolítható onnan, mivel nem hoz létre vákuumot.)
Az új tanulmány azért is rendkívül fontos, mert „gyakorlatias, klinikailag releváns információkat nyújt, amelyek segítenek az érintetteknek abban, hogy a terméket a saját menstruációs igényeikhez igazítsák, és pontosabb tervet készítsenek a kiadásaikról” – mondta dr. Paul Blumenthal, a Stanford Egyetem professzora, aki hangsúlyozta: „a menstruációs termékek kapacitására vonatkozó vizsgálatok elvégzése még fontosabb volt, ha figyelembe vesszük, hogy a menstruáló emberek (cisz nők, transz férfiak, nonbináris személyek – a szerk.) viselik a higiéniai termékekhez, fájdalomcsillapítási módokhoz és egyéb menstruációs cikkekhez való hozzáférés és vásárlás terheit.”
2017-ig a márkák világszerte tartózkodtak attól is, hogy reklámjaikban a menstruációs vért vörösként ábrázolják
És tették mindezt annak ellenére, hogy a termékek vérfelszívó képességét hirdették. Eközben Indiában egészen 2020-ig kellett várni az első olyan reklámra, amely nem úgy tesz, mintha az emberek halványkéket véreznének a menstruációjuk alatt.
„Egy nő méhe nem kémcső, és nem, nem vérzünk kéket. Nagyon fontos, hogy normalizáljuk a vérzést”
– mondta Afshan Shaikh, az indiai reklám rendezője a Times of Indiának.
Ez azt mutatja, hogy a menstruációs termékekkel kapcsolatos kutatások jelentősen és túl sokáig maradtak el. Az például csak egy tavalyi jelentésből derült ki, hogy India legnépszerűbb egészségügyi betétei közül sok olyan mérgező vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek súlyos egészségi problémákat okozhatnak a használóknál. Ez különösen riasztó felfedezés, mivel a hüvely a nyálkahártya révén rendkívül könnyen átereszt anyagokat, és sokkal nagyobb mértékben képes felszívni a toxinokat, mint, mondjuk, pusztán a bőr. Mégis, annak ellenére, hogy az indiai egészségügyibetét-piac 2021-ben mintegy 618,4 millió dolláros értékkel bírt, ez a lényeges információ elkerülte a figyelmünket.
Nőügyekkel nem foglalkozunk
Tekintettel azonban arra, hogy a menstruációt nagyrészt „női problémának” tekintik, és az orvostudomány hajlamos rutinszerűen figyelmen kívül hagyni a nők egészségét (erről többek között ITT írtunk korábban), aligha meglepő, hogy a menstruációs termékekkel kapcsolatos hasznos kutatások nehezen fellelhetők. A világjárvány során is több ezer nőnek kellett megtapasztalnia a menstruációs zavarokat, és az adathiányt megkérdőjelező és mélyebb vizsgálatokat szorgalmazó szakembereknek keményen kellett dolgozniuk azon, hogy a tudósok tanulmányozzák a koronavírus elleni vakcinák – és a fertőzés – hatását az emberek menstruációs egészségére.
Remélhetőleg azonban a kutatások a jelenlegi ütemben folytatódnak, és biztosítják az emberek számára a szükséges információkat ahhoz, hogy meghozzák a számukra megfelelő döntést. „Ha elmegyünk a boltba, és salsát vagy csípős szószt szeretnénk vásárolni, vannak szabványosított megközelítések a termékek csípősségének mérésére” – jegyezte meg Blumenthal, kifejtve, hogy ehhez hasonlóan
„a menstruáló emberek is más döntéseket hozhatnának, ha előre tájékoztatnák őket egy adott menstruációs termék kapacitását illetően”.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Westend61
