A gyengéd császármetszés számos élettani előnnyel jár az anyára és a babára nézve is

–

Mit jelent pontosan a gyengéd császármetszés?

Bár egy-egy magyarországi szülészeten alkalmazzák bizonyos elemeit, a gyengéd császármetszés a legtöbbször csak részlegesen vagy nyomokban jelenik meg a mai magyar szülészeti ellátásban. Átfogó nemzetközi vagy hazai irányelv ugyan még nincs rá, de egy 

olyan bizonyítékalapú módszerről van szó, amelynek célja, hogy a természetes szülés minél több elemét mentse át a császármetszés folyamatába annak minden előnyével együtt.

 A papírforma szerint akkor nevezhetjük gyengéd császármetszésnek a szülés folyamatát, ha az összes lépést követik a szakemberek, és ezeket Kása Dániel szülész-nőgyógyász a beszélgetésünk során részletesen össze is foglalta. 

Az első és egyik legfontosabb szempont a családközpontúság: vagyis anya-, apa-, babaközpontú – és nem csak azért, mert az édesapa is végig jelen lehet a műtőben. Mielőtt a has felnyitása után kiemelik a babát, megvárnak egy-két méhösszehúzódást, ugyanis 

kontrakciók a császármetszés alatt is vannak, amelyeket a méhfal érintése automatikusan kivált. 

Ha szükséges, kicsit irányba helyezik a babát, aki a méhösszehúzódás hatására a hüvelyi szüléshez hasonlóan kifelé mozdul az anyaméhből. A kiemelés pillanatát az anya és az apa az anya domború hasa felől látja, ugyanis a műtét első felében nem választják le az úgynevezett „lírával” a műtéti területet. Ezt követően pedig a kisbaba nem a műtőn kívülre, hanem közvetlenül az édesanyja hasára/mellkasára kerül. Ha nem áll fenn komplikáció a kisbaba vagy az édesanya állapotában, és nincs olyan erősségű vérzés, ami ezt meggátolná, akkor várnak, amíg a köldökzsinór pulzál, és csak ez után vágják el. Vagyis 

késleltetett köldökzsinór-ellátás történik, hiszen ez idő alatt a köldökzsinórból a kisbaba testébe áramló vér óriási tartalékot jelent számára a későbbiekben, és az adaptációját is segíti. 

A következő lehetséges lépés az úgynevezett „seeding”, amikor az édesanya hüvelyflórájából vett mintával bekenik az újszülöttet (beleértve a száját is), ezzel pótolva azt a flórát számára, amit nem kap meg, ha nem hüvelyi úton születik. A kisbaba végül az anyukája mellkasán maradhat egészen a műtét végéig. A műtét végeztével pedig az anyát a kisbabájával együtt a bőr–bőr kontaktust nem megszakítva emelik át arra az ágyra, ahol majd lábadozik.

„Nagyon fontos azt elmondani, hogy 

az egész többletidő, amivel a gyengéd császármetszés jár, nem több öt percnél összesen, 

illetve egy plusz ember, általában egy csecsemős nővér kell hozzá, aki a megszületésnél fogadja a babát, és utána segíti, hogy az anya mellkasán maradhasson. Több feltételnek is teljesülnie kell, de a legtöbb esetben megoldható, vagy éppen az adott helyzetre optimalizálható a folyamat. Ha csak bizonyos elemeit valósítjuk is meg, már akkor is sokkal-sokkal családbarátabbá tehetjük magát a szülést” – hangsúlyozza a szülész-nőgyógyász, és azt is elmondja, hogy az érintett családdal mindig előre megbeszélték, mi az, amit szeretnének, és mi az, amit esetleg nem. Bár az ajánlás szerint a gyengéd császármetszés a magzat fejvégű elhelyezkedésére szól, ők faros, és ikerterhesség esetén, illetve akut (nem programozott) császármetszések esetén is megvalósították már.

A gyengéd császármetszés nem működik támogató aneszteziológus nélkül

„A műtét második felében mi, aneszteziológusok eggyel hátrébb lépünk a klasszikus császármetszéshez képest, ami gyakorlatilag alig fél métert jelent, de ettől még ugyanúgy folyamatosan monitorozzuk, figyeljük az édesanyát. A műtétnek ebben a szakaszában már elhatároljuk a műtéti területet az édesanya mellkasától. Az édesanya hasától felfelé azonban, ahogy megtörténik a találkozás a kisbabával, egy külön kis intim szférát alakítunk ki a megszülető család, a baba, az apa, és az anya számára. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy kis sátrat, a tetején egy melegítőlámpával, ami egy nagyon meghitt állapotot teremt a család számára” – magyarázza Valler Krisztián aneszteziológus. Elmondja azonban azt is, hogy ez jóval több a meghittségnél, hiszen számos pozitív élettani hatása van mind az anyára, mind a babára nézve.

Mivel az anya figyelmét teljesen elvonja a kisbaba, a folyamat szedatív (nyugtató) hatása következtében nem jelentkezik a császármetszéskor igen gyakori remegés,

az anya nem szorong, nem aggódik, kérdezgeti, hogy mikor lesz már vége a műtétnek,

és szinte észre sem veszi, hogy eltelik a maradék idő. A bőr–bőr kontaktus és szoptatás hatására az anya testében saját oxitocin is termelődik, ami a méh összehúzódása által csillapítja a vérzést. A módszer a központi idegrendszerre is hat, aktiválja az agyban a dopamin-, szerotonintermelést, aminek hatására ugyanaz az euforikus állapot következik be, mint amilyen a hüvelyi szülés után.

Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, az aneszteziológus felszabadítja az édesanya kezeit, hiszen így tudja átölelni, megtartani a kisbabáját. Mivel 

fontos, hogy a műtéti terület steril maradjon, ezért mind az édesanyát, mind az édesapát felkészítik arra is, hogy melyek azok a részek, amelyekhez hozzáérhetnek, és melyek azok, amelyekhez nem, 

és ezt a műtőbeli személyzet is felügyeli. Még mindig nagyon sok szakember körében él az a ma már téves javaslat, hogy az anya nem emelheti a fejét spinális érzéstelenítés esetén, mivel az erős fejfájást okozhat. A korábbiakhoz képest ez ma már egészen más, mivel sokkal vékonyabb tűket használnak, a technika is modernebb, és a gerincközeli érzéstelenítés kivitelezése is finomodott. A fej emelése így ritka kivételektől eltekintve jóval kevésbé okoz fejfájást. Ezért erre hivatkozva nem érdemes megfosztani az édesanyát és kisbabáját a kettejük közötti kontaktustól, és az édesanya enyhe megdöntése, felsőtestének megemelése sem probléma. Valler Krisztián azt is elmondja, hogy az édesapa jelenléte (beöltözve) infektológiai szempontból nem jelent többletkockázatot, mint bármelyik másik egészségügyi dolgozó, aki a műtőben van.

„Időnként előfordul, hogy a baba vagy az édesanya állapota miatt előbb kell megszakítani a bőr–bőr kontaktust és az is gyakori, hogy ugyanezt az édesanya kéri, például, ha fizikailag bizonytalanul érzi magát. De onnantól, hogy láthatta, ahogy megszületik a kisbabája, és nem vitték el tőle azonnal, magára vehette, együtt maradhattak, már egészen más élményt jelent számára az egész szülés-születés” – hívja fel a figyelmet az élmény fontosságára is az aneszteziológus. 

A gyengéd császármetszés a kisbaba számára is számos előnnyel jár

Sokszor hivatkoznak arra, hogy a kisbabát azért kell azonnal kivinni a műtőből, mert ott túl hideg van neki. Valójában azonban az édesanya teste képes a kisbaba hőjét megtartani. „Nagyon sok olyan kutatást végeztek, amelynek során mérték mind a babának, mind az anyának a testhőjét, és megfigyelték az újszülött életfunkcióit. Megvizsgálták, hogy mi történik, ha például csak az inkubátorban fekszik, és mi történik abban a pillanatban, amikor rákerül az édesanya mellkasára. Mondanunk sem kell, azok az esetek nyertek, ahol az anyuka mellkasán volt a baba, és nagyon sokszor számoltak be olyanról, hogy 

az anyai test akár perceken belül hőemelkedést vagy akár lázat is produkált azért, hogy a babának többlet hőt tudjon biztosítani”

 – részletezi Varga-Szabó Barbara csecsemő- és gyermekápoló.

Amire szükség van ahhoz, hogy a kisbaba bent maradhasson, az valójában a szakszemélyzetnek egy olyan tagja, aki képes felügyelni és monitorozni a kisbaba állapotát. Magyarországon elsősorban ebben a csecsemő- és gyermekápolók tudnak segíteni, de sok más országban van átfedés a szülésznő és a csecsemős nővér tevékenysége között. Ezen kívül sok múlik a támogató neonatológiai háttéren, és a műtősnő/műtős segítsége és együttműködése is fontos, hiszen ő felügyeli többek között a sterilitás szabályainak betartását.

„Nagyon sok félelem ébred egy kismamában, ha császármetszéssel szül. Aggódik, hogy nem fog menni a szoptatás, vagy nem lesz olyan a kötődés, de ez nem igaz. A műtőben azokat a hátrányokat, amelyeket egy császármetszés jelent az újszülött számára a gyengéd császármetszéssel mérsékelni lehet, illetve egy részüket el is lehet kerülni. 

Olyan császármetszésen is voltam, ahol az édesanya steril kesztyűt kapott, és maga húzta a hasára a kisbabát, és olyanon is, ahol a kisbaba magától kúszott fel az anyamellig, miután az anya hasára tették”

 – meséli a szakember.

Varga-Szabó Barbara azt is elmondja, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a kisbaba éppen alszik a hasüreg megnyitásakor, és erre eltérő módon reagálhatnak. Az újszülöttek nagyon sok gyógyszert is kapnak az anyai véráramon keresztül, ami az élénkségüket jelentősen csökkenti, és ez hatással lehet a szopási készségre. A hatóanyagok az anya állapotára is hatnak, az infúzió általi többletfolyadék például fokozhatja a mellödémát, ami szintén nehezítheti a szoptatást az első huszonnégy órában. Ezzel szemben a gyengéd császármetszés során egy kicsit a babák is „dolgozhatnak”, és a hüvelyi szüléshez hasonlóan, éberebb állapotba kerülnek, így sokszor a megszületés utáni percekben már nyalogatják a mellbimbót, kicsivel később pedig akár mellre is tapadnak. A bőr–bőr kontaktus ráadásul a kolonizáció folyamatát is támogatja, vagyis a kisbaba flórája is jobb állapotba kerül. 

„Már a megszületés pillanatában figyeljük a csecsemőt, egyeztetünk a nőgyógyásszal, és utána folyamatosan nyomon követjük a kisbaba állapotát. Segítünk abban is, hogy stabilan, biztonságosan maradjon az édesanya mellkasán. Ha látjuk a babán az elsődleges éhségjeleket, és még nem találja meg a mellbimbót, akkor nagyon finoman a jó irányba segítjük a fejét, hogy szopni kezdhessen. Vannak persze olyan esetek, amikor nincs jól a baba, vagy nincs jól az anya, és akkor elképzelhető, hogy nem tud megvalósulni a gyengéd császármetszés minden eleme (például a lassú kiemelés vagy az azonnali bőrkontaktus). De az összes többi esetben miért ne lehetne megvalósítani, hisz mindenki, és minden szakmacsoport csak nyer vele” – vonja le a következtetést a csecsemőápoló, és kiemeli azt is, hogy ennek elengedhetetlen része, hogy teamben gondolkodjanak.

A három szakember tapasztalatai szerint a gyengéd császármetszés nemcsak jó szülésélményt ad, de gyakran korábbi traumatikus császármetszéseket is felülír, hiszen az édesanyát mindenről előre tájékoztatják, így tudja, mi mi után és hogyan fog történni. Emellett a kisbabája közelségéről sem kell lemondania, ami nagyban kompenzálja azt is, ha végül egy tervezett hüvelyi szülés mégsem jöhet létre.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / ruizluquepaz

Kőrizs Kata