– 

A magyarázatok szakmai tartalmát külföldön tanult vagy dolgozó szakértők, többek között Iványi Anna, az Egyesült Államokban végzett szülésznő lektorálta, olyan szakemberek, akik követik a WHO (Egészségügyi Világszervezet), valamint a FIGO (Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Szövetség) jelenleg érvényes, szülésre vonatkozó, kutatási eredményekre alapozott ajánlásait.

1. Rutinszerű hüvelyi vizsgálat, ha elfolyt a magzatvíz, de még nincsenek fájások

Azt mondják a kismamának, hogy ha elfolyik a magzatvíz, tilos a szexuális aktus, mert nagy a fertőzésveszély, 

Magyarországon mégis az első dolog, amit a legtöbb kórházban tesznek, hogy benyúlnak a kismama hüvelyébe 

– hogy megnézzék, tényleg a magzatvíz folyt-e el. Meg hogy kinyílt-e már a méhszáj. Igaz, létezik olyan betét is, ami a rajta lévő folyadék pH-értéke alapján megmutatja, hogy az valóban magzatvíz-e, nálunk inkább azt választják, hogy az igen fertőző kórházi környezetben hüvelyi vizsgálatot végeznek. Igaz, hogy semmit nem vetít előre a szülés további kimenetelére vonatkozóan, hogy a méhszáj ekkor nyitva van-e, vagy zárva. Igaz, hogy a lehetséges felszálló fertőzések komplikációkat okozhatnak. Mi akkor is így csináljuk (tisztelet a kivételnek)!

A jelenlegi bizonyítékalapú nemzetközi ajánlások szerint azt követően, ha elfolyt a magzatvíz, és tiszta volt, de még nincsenek fájások, és semmilyen egyéb komplikáció nem lép fel, egy CTG-vel felmérhető a kisbaba állapota, és ha rendben van, akkor további 24 óráig semmilyen beavatkozás nem szükséges, a hüvelyi vizsgálat pedig kifejezetten káros.

2. Rutinszerű burokrepesztés

Nálunk még 

él az a tévhit, hogy a szülés akkor jó, ha minél gyorsabb. Minek szenvedjen olyan sokáig az a kismama?

Sok szakember azt hiszi, veszélyes, ha a burok magától reped meg, vagy ne adj’ isten a kisbaba burokban születik meg. Pedig nem. Egyszerűen csak az itthoni szakemberek többsége nem nagyon látott még ilyet. Ráadásul, ha túl korán repesztenek (amikor a kisbaba feje még nincs lent annyira, hogy elzárja az utat), előreeshet a köldökzsinór, ami életveszélyes állapotba sodorja a kisbabát. 

Amennyiben a szülés nem reked meg hosszabb időre (vagyis öt cm-es tágulás felett, több mint három-négy órára), vagy nem merül fel egyéb komplikáció, a magzatburok megrepesztése kizárólag azért, hogy a szülést felgyorsítsák, nemcsak szükségtelen, de fertőzésveszélyt teremt, és ezért felesleges korlátot állít a hátralévő lehetséges vajúdási idő elé. 

3. Rutinszerű beöntés

Képzeljétek el, az első szülésemre egy gyógyszertárban vásárolt házi beöntésszettel érkeztem a kórházba. Mert bár abban a kórházban ezt a gyakorlatot addigra kivezették – sok más magyar szülészettel ellentétben –, 

nagyon tartottam tőle, hogy majd nyomás közben a szülőágyon rám köszön egy székletrészlet, és az ciki lesz. 

Pedig a szülésznő egy mozdulattal letakarja, senki nem veszi észre. Végül nem is használtuk. Azok a nők, akik átesnek rajta, gyakran számolnak be arról, hogy miután a steril csövet a végbelükbe vezetve „belőtték” azt az egy-másfél liter vizet, végül nem értek oda az amúgy is undorító, koszos, század előtti kórházi vécére. „Rendszerezi majd a fájásokat, kismama!” – mondják majd a szülészeten, pedig erre nincs bizonyíték. 

A rutinszerűen végzett beöntés feleslegesen kimeríti, gyakran méltatlan helyzetbe kényszeríti a kismamát már a szülés elején, pozitív hozadékát nem tudták bizonyítani. Ha a kismamát mozgásában nem korlátozzák, a bél tartalma a vajúdás alatt a kontrakciók hatására rendszeresen ürül.

4. Az anya ágyhoz kötése a vajúdás alatt

Kifejezetten nem javasolják, hogy a vajúdó nőt fekvő helyzetbe parancsolják. Nálunk ez mégis hobbi: császármetszés utáni hüvelyi szülés? Tessék feküdni! Oxitocin? Tilos felkelni! CTG? Tessék a bal oldalra fordulni és úgy maradni, anyuka! Hogy megint pisilni kell? Azt nem lehet! Ödémás a méhszáj? Anyuka, higgye el, hogy ettől lesz jobb, csak jót akarunk magának! 

Az anyukának súlyos fájdalmai vannak ugyan, ebben az országban mégsem próbálhat meg olyan testhelyzetet felvenni, amitől neki jobban elviselhetővé válik a vajúdás. 

Hollandiában nem árt, Németországban nem árt, Spanyolországban nem árt, az Egyesült Királyságban sem árt. Csak Magyarországon árt (szerencsére már nem mindenhol, de még mindig nagyon sok helyen vallják ezt). Lehet, hogy Magyarországon néhol másképp működik a gravitáció?

A vajúdás teljes ideje alatt a pozíció szabad megválasztása az ajánlott. Folyamatos CTG (amely egyébként önmagában nem zárja ki a fekvő helyzet megszüntetését) kizárólag magas kockázatú szülésnél szükséges, például mekóniumos magzatvíz, koraszülés, oxitocinos szülésindítás, vagy epidurális érzéstelenítés esetén.

5. Az evés és ivás korlátozása a vajúdás alatt

Nálunk még mindig rettegnek attól a szülészeteken, hogy az anyuka majd belefullad a saját hányásába. Még akkor is, ha a WHO kikutatta, és évekkel ezelőtt publikálta, hogy több országban ezerszámra nem fullad bele senki. Pedig azt is kimutatták, hogy a kismama, ha a vajúdás idején azt fogyasztja, ami jólesik neki (és általában a könnyű ételek esnek jól neki), akkor ez is hozzásegíti ahhoz, hogy legyen ereje a 10-12 vagy akár 24 órán át tartó vajúdáshoz és a kitoláshoz. 

Nálunk sok helyen előbb kötik be az infúziót, mint hogy adjanak egy pohár vizet. 

Egyébként is majdnem mindenkinek branült szúrnak, ami az ajánlások szerint rutinból szintén teljesen felesleges és indokolatlan.

A WHO minden alacsony kockázatú terhesség esetén kifejezetten javasolja az étel és ital fogyasztását a kismama számára a vajúdás alatt. Az alacsony kockázat a WHO szempontrendszere, és nem a magyar besorolás szerint értelmezendő.

Képünk illusztráció – A fotó a szerző tulajdonában van

6. Gyakori hüvelyi vizsgálat a vajúdás során

„Kukucs! Én vagyok az ügyeletes szülésznő. Benézek egy kicsit.”

„Kukucs! Én meg az ügyeletes orvos. Én is megnézem, jó?”

„Aki bújt, aki nem! Itt a rezidens, hadd gyakoroljon.”

„Anyuka, ne legyen szívtelen!” Na, ez már a saját szülésznő, ez lightosabb lesz. Ő nem tágít kézzel. Na most meg vita van. Akkor most benéz egy kicsit az ügyeletvezető is, jó? „Anyuka! Ne jajgasson! Nem tudta, hogy a szülés ilyen?”

Nem. A szülés nem ilyen. Csak ott, ahol a szülés középpontjában nem az édesanya és a kisbaba áll, hanem az egész kórházi hierarchia. Szépen sorban. Persze van, aki a sok vizsgálgatástól és a különböző vizsgáló személyek mindenféle flórájától magzatburok-gyulladást kap a végén. Meg a gyerek is egy kis fertőzést. Ne aggódjunk, antibiotikummal ki lehet kezelni! Többnyire.

A manuális hüvelyi vizsgálat a vajúdás aktív szakaszától (négy-öt cm-es tágulás) kezdve ajánlott, körülbelül négyóránként, lehetőleg úgy, hogy a vizsgáló személy mindig ugyanaz legyen.

7. A kitolási szakaszban csak feküdni vagy félig ülő helyzetben lehet lenni, mégpedig a szülőágyon

A reklámokban, a filmekben, minden egyes szülést ábrázoló képen a szülő nő fekszik. Nem csak ránk, laikusokra hat ez zsigeri szinten: a szülésen jelenlévő szakszemélyzet többsége is rettenetesen fél attól, hogy ha nem a megszokott szögben van előtte a kismama, akkor nem ugyanolyan irányból látja, ahogy kibújik, és nem tudja, hogyan fog ráállni a keze arra, amikor meg kell fognia az érkező újszülöttet. Pedig most már Magyarországon is vannak orvosok, szülésznők, akik mellett gyakorolhatnák ezt, külföldön pedig végképp. Tény, hogy senkinek nem könnyű kimozdulnia a komfortzónájából, pedig megérné. Mert 

sok nőnek (nem mindegyiknek, de soknak) könnyebb szülnie állva, négykézláb, térdelve, guggolva, szülőszéken ülve. Fekve ugyanis, a szülőcsatorna alakja miatt, gyakorlatilag kissé felfelé kell szülni. 

A gravitáció ereje sem segít így. Próbáltatok már gyertyában túlesni a napi székleten, két-három tábla étcsokoládé elfogyasztása után? Ajánlom! Vagy inkább nem. 

 

A szabad pozíció választása a kitolási szakban, a nő segítése abban, hogy több helyzetet próbáljon ki, lerövidítheti a kitolási szakaszt, csökkenti a gátsérülések valószínűségét, nincs szükség a nő hasára helyezett, potenciális szövődményeket okozó nyomásra (Kristeller-manőver), kevesebb az elakadás, kisebb valószínűséggel kell fogót vagy vákuumot alkalmazni.

8. A baba-mama bőrkontaktus megszakítása a szülést követő első órában

A szülésznők nálunk sok helyen (mit sok helyen, tömegével) tartanak tőle, hogy az újszülött kihűl. Ezért Magyarországon a legtöbb helyen pár perc után rutinszerűen elveszik az édesanyja hasáról, van, ahol le is mossák, majd becsomagolva odaadják az édesapának, rosszabb esetben el is viszik. Bizonyított tény, hogy amennyiben a baba legalább egy órán át megszakítás nélküli bőr-bőr kontaktusban marad az édesanyával (természetesen ezt úgy kell elképzelni, hogy rátesznek egy takarót is), úgy az édesanya testhőmérséklete szabályozza a babáét. Nem csak a testhőmérsékletét: a vércukorszintjét, a keringését és a légzését is. Ez alatt az egy óra alatt az anya bőrflórájában lévő baktériumok védőpajzsként vonják be a kisbaba testét, védve őt a külvilágban található egyéb baktériumoktól (kolonizáció). Ráadásul a bőrkontaktus megteremtése császármetszés után sem lehetetlen, ha valaki veszi a fáradságot, és folyamatosan segít benne. Ezt az órát nevezik egyébként arany órának.

Ha nem alakult ki a szülésnél komplikáció sem a kisbabánál, sem az édesanyjánál, akkor legalább egy órán át, a megszakítás nélkül megvalósuló baba-mama bőrkontaktus megelőzi a kisbaba kihűlését, és elősegíti a hosszan tartó szoptatás megvalósulását.

9. Rutinszerű gátmetszés

Még az egyetemi kórházak között is van olyan, ahol minden kismamánál, aki először szül, KÖTELEZŐ a gátmetszés. Ilyen persze jogilag nem létezik, de ennek az először szülő megszeppent kismamák általában nincsenek tudatában. Nálunk egyébként sem ismerjük jól a jogainkat, főleg nem ilyen helyzetben. Az pedig végképp nem hisszük, hogy érvényesíthetjük őket. Biztosan én vagyok naiv, de én azt hittem, hogy az egyetem egy szellemi műhely, ami arra van, hogy folyamatosan kövessék az orvostudomány jelenlegi nemzetközi állását, eredményeit, és a frissen képzett szakembereknek ezt a tudást adják tovább.

A tudomány jelenlegi állása szerint a kitolási szakasznak nem kell tizenöt-húsz perc alatt lezajlania, a két óra is belefér.

(Bár a szakemberek nálunk ettől is nagyon félnek.) Ha az édesanya a saját érzete szerint nyomhat, akkor, amikor ő akar (nem vezénylésre), és segítenek neki abban, hogy több pozíciót próbáljon meg, a gátsérülés esélye még akkor is minimális, ha az újszülött súlya meghaladja a négy kilót. Igen, kifér! Ha a gát sérül is valamennyire, ott fog repedni, ahol gyengébb a kötőszövet, vagyis ahol az „anyag” enged. Természetesen van olyan helyzet, ahol a gátmetszés indokolható, szükségszerű. De rutinszerűen nem az.

Spontán hüvelyi szülés esetén a rutinszerű vagy automatikus gátmetszés ellenjavallt. Az édesanya számára a feleslegesen, túlzott óvatosságból elvégzett gátmetszés a következő hetekben számtalan súlyos fájdalmat okoz, és a későbbi szüléseknél is növeli a gátsérülések esélyét.

10. A köldökzsinór azonnali elvágása optimális köldökzsinór-ellátás helyett

„Apuka! Vágjuk el gyorsan azt a köldökzsinórt! Nem elég hosszú, hogy odaérjen a mérlegig. Ajjaj, a mosdókagylóhoz sem ér oda. Sietni kell! Sietni kell! Nyissz.”

Jól értitek, sok helyen az elavult szokások miatt vágják el azonnal a köldökzsinórt. A szülésznő már szalad is a babával. Nem akar rosszat. De szalad. Pedig a megszületés pillanatában az anya és a kisbaba vére közösen kering. Vagyis amíg a köldökzsinór pulzál, addig a vér egy része a méhlepényben és a köldökzsinórban van. Ha túl hamar elvágják a zsinórt, ezt a vért a kisbaba nem kapja meg. 

Készültek mérések. Az ebben érintett babáknak még a szülés után fél évvel is alacsonyabb volt a vasszintjük, mint azoknak, akiknél késleltetve vágták el. Legalább egy perccel. 

Legalább, amíg pulzál. De most kapaszkodjatok meg, valami nagyon meredeket írok! Nem lesz tőle baja sem a babának, sem a mamának, ha a köldökzsinórt csak a lepény megszülése (nem kirángatása és nem is kipréselése) után vágják el.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

A késleltetett köldökzsinór-ellátás (ami legalább egy perc várakozási időt jelent a születés után) jótékony hatással van mind a mama, mind a baba egészségi állapotára, és a baba későbbi táplálására is.

Sajnos nincs vége. De a többi nem fér bele a cikkbe. Majd írunk másikat. Több másikat. Amíg csak szükség van rá.

Kőrizs Kata

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Jokic