Így hat a szklerózis multiplex a gondolkodásra és memóriára – A kognitív funkcióváltozás felismerése és kezelése

–

A szklerózis multiplex „többgócú hegesedést” jelent. Minden idegrendszeri funkciót érinthet, nincs két egyforma betegség. Ám, amikor a szklerózis multiplexről szó esik, legtöbbször a testet cserben hagyó izmok jutnak eszünkbe, pedig az SM elsősorban az agyban, a központi idegrendszerben jelentkezik, és az agyi funkciók romlása az egyik legsúlyosabb következménye ennek a betegségnek. Ennek ellenére az SM-betegek kognitív károsodásainak kezelése még gyerekcipőben jár. 

Kezdjük onnan, hogy korábban maga az SM-diagnózis sem volt egyszerű. Amíg az első MRI-készülék el nem készült, nem lehetett belenézni egy élő ember agyába, tehát addig az SM biztos diagnózisát csak a szövettani lelet adta meg a beteg halála után. Emellett a kogníció (észlelés, érvelés, emlékezés) problémakörének vizsgálata is viszonylag új keletű az SM-betegeknél, a kilencvenes években kezdték el tanulmányozni. 

A szklerózis multiplexben gyakori a hangulatzavar, a szorongás, a depresszió, és a kóros fáradékonyság mellett a gondolkodással, problémamegoldással, koncentrációs készséggel és emlékezéssel kapcsolatos problémák megjelenése.

Létezik egy angolul „brain fog”-nak nevezett jelenség is, amely a lelassult, nehézkes agyműködésre utal, mintha „köd szállna” a beteg agyára. Bencsik doktornő hazai adatot említ a kognitív zavarok gyakoriságával kapcsolatban: „Nálunk, a szegedi csoportban, évek óta a kutatásunk frontvonalába tartozik a kognitív funkciókárosodás vizsgálata, és azt tapasztaltuk, hogy gyakorlatilag minden második beteg érintett.”

Aggodalomra ugyanakkor nincs ok: 

van ugyanis lehetőség a kognitív egészség megőrzésére, mondja Bencsik Krisztina. 

Az információátviteli sebesség, a verbális memória és a vizuális memória a három leggyakrabban sérülő funkció, vizsgálatukra létezik egy nemzetközi ajánlású, magyar nyelven is validált kérdőív, ami akár egy járóbeteg-szakrendelésen is kitölthető, speciális szakembert sem igényel. Ha ezzel az egyszerű módszerrel igazolódik a kognitív állapotromlás, akkor el lehet kezdeni fejleszteni a szükséges területeket. Neuropszichológusok, rehabilitációval foglalkozó szakemberek segítségével részleteiben is kideríthető, milyen mélységű károsodásról van szó, és személyre szabott programok dolgozhatók ki a kognitív rehabilitációra.

A doktornő a szegedi gyakorlatról így mesélt: „Egy szklerózis multiplexes betegnek, hogyha valamilyen betegségmódosító kezelésben részesül, a jelenlegi ajánlások szerint évente kell kontroll-MRI-vizsgálatra mennie. Nálunk, amikor az évenkénti nagykontroll esedékes, akkor nemcsak fizikális vizsgálat, MRI-vizsgálat, járásteszt, kézügyességteszt történik, hanem egyúttal kognitív felmérés is […].” 

Nem szabad összekeverni egy SM-beteg kognitív zavarát a demens, mondjuk, Alzheimer-kóros betegével! 

(Fontos leszögezni, hogy a kognitív zavar nem egyenlő az elbutulással, a demenciával!)

Korábban próbálkoztak azzal, hogy ugyanazokat a gyógyszereket adták az SM-betegek kognitív funkcióváltozásának befolyásolására, amiket Alzheimer-kórnál alkalmaznak, de nem bizonyultak hatékonynak, hiszen nem demenciáról van szó, hanem egy teljesen más patomechanizmus alapján kialakult betegségről. 

Léteznek kognitív tréningek, ám e terápiákat főleg az agysérültekre, illetve a stroke-on átesett betegekre fejlesztették ki, specifikusan SM-betegeknek ilyen tréning még nincs. De ez nem jelenti azt, hogy ne dolgoznának rajta – vannak programok, amikkel végeztek klinikai vizsgálatokat, de ezek ez idáig nem hoztak egyértelmű, áttörő sikert. 

Nagyon fontos szerepe van azonban az öngyógyításnak.

Bencsik Krisztina azt mondja erről: „Mi jelenleg azt látjuk, hogy a probléma felismerése – ha csak egy vagy két funkció károsodott – ad lehetőséget a beteg számára az öngyógyításra. Például a verbális memória javítására az, hogy sokat beszél, sokat olvas valaki. Az információátviteli sebességet javítja a keresztrejtvényfejtés vagy a számítógépes játék. A vizuális memóriát a legnehezebb befolyásolni. Hiszen mit jelent a vizuális memória? A térbeni tájékozódást. A beteg autóvezetési képessége múlik azon, hogy fel tudja-e mérni például a tükrökből a körülötte lévő közlekedő tárgyaknak a távolságát. Nagyon sok beteg azért hagyja abba az autóvezetést, mert nem érzi magát biztonságban.”

Gyógyszeresen a kognitív funkcióromlást különböző patikában kapható, vény nélkül vagy vényre kapható gyógyszerekkel nem lehet befolyásolni. Viszont testmozgással lehet indirekt pozitív módon hatni az állapotromlásra. Pedig korábban az volt a vélekedés, hogy akkor tesz jót magának a beteg, hogyha a maximális terhelhetőség 70 százalékánál jobban nem terheli magát. Ez a szemléletmód nagyon sokat változott az elmúlt évtizedben.

„Ma már tudjuk, hogy nem az a lényeg, hogy milyen sokat sportol valaki, hanem hogy a rendszeres, folyamatos testedzéssel a testét, a lelkét, sőt a kognícióját is karban tudja tartani” – mondja a doktornő. 

Kurucz Adrienn

További nagyon hasznos információkért hallgassátok meg a szklerózis multiplexről szóló podcast harmadik részét!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Westend61