5 sportág, amiről nem gondolnád, hogy létezik

–

Az elmúlt évtizedekben számos új sport született: ezek jelentős része egy már régóta népszerű mozgásformából nőtte ki magát, mások több sport szerelemgyerekeként nyertek teret, és olyan is akad, amely egyenesen a popkultúrából repült a csúcsra. Mindez nem meglepő, hiszen a sportokat az emberek igényei formálják. Míg korábban a fizikai erőnlét és a versengés dominált, addig ma egyre nagyobb szerepet kapnak a kreatív, közösségi és könnyen hozzáférhető mozgásformák. Ezért születhetnek olyan sportok, mint a teqball vagy a drónfoci, amelyek a klasszikus sportok hagyományaira építenek, de egyben reagálnak a mai szokásainkra, életmódunkra, társadalmi berendezkedésünkre is. Persze joggal vonjuk fel a szemöldökünket a békatalpas hokizók vagy a seprűnyélen lovaglók láttán, de mielőtt ítélkeznénk, véssük eszünkbe, hogy minden testmozgás jobb, mint a semmittevés. 

Teqball: egy valódi hungarikum

Ha a teqball hallatán felkapod a fejed, nem véletlen, hiszen egy magyar találmányról beszélünk. A 2012-ben életre hívott játékot leginkább az asztalitenisz és a futball szerelemgyerekeként kezelhetjük. A kettő vagy négy játékos – ők a teqerek – egy pingpongasztalhoz hasonlító, ívelt asztal körül játszanak egy klasszikus focilabdával. A játék lényege, hogy a versenyzők bármely testrészükkel – kivéve a kezükkel – érinthetik a labdát, a cél pedig, hogy a labda az ellenfél térfelére pattintva játékon belül maradjon.

A sportág ötletgazdája, Borsányi Gábor fiatalként gyakran játszott focit pingpongasztalon.

A hagyományos asztal sík felülete miatt azonban a labda kiszámíthatatlanul pattant, ezért Borsányi úgy gondolta, hogy egy ívelt asztal jobban segítené a játék folyamatosságát. Az első prototípust Huszár Viktor mérnökkel közösen fejlesztette ki.

A sport hivatalosan 2016-ban, Budapesten debütált, 2017 óta – 2020 kivételével – pedig évente rendeznek világbajnokságot. A sport népszerűsége gyorsan növekszik, és ma már több mint 100 országban játsszák, köztük olyan futball-nagyhatalmakban, mint Franciaország, Brazília vagy Portugália. 

Hogy mennyire nem kispályás sportról van szó, jól szemlélteti, hogy a teqball egyik nagykövete a brazil futball-legenda, Ronaldinho lett, ráadásul a teqball 2022-ben hungarikummá is vált.

Drónfoci – robotikus ketrecharc

Ha már foci, akkor beszéljünk is rögtön a drónfociról, amelynek a neve mindent elmond: drónokkal fociznak. Ez az alapvetően technológiai játék 2016-ban Dél-Koreából indult világhódító útjára. A drónfoci alapjait olyannyira a futball adja, hogy a szabályok egy részét, de még bizonyos fogalmakat is a klasszikus európai fociból vettek át. Például itt is van védő, középpályás, csatár és a fő cél a gólszerzés. A játékot egy hálóval körülvett ketrecben, több háromperces sorozatban játsszák, a maximális játékidő pedig 30 perc. Minden csapatnak ki kell dolgoznia egy stratégiát, amellyel meghiúsítja a szemben lévő csapat taktikáját, miközben a cél a lehető legtöbb gól megszerzése. Labda azonban nincs, gólt ugyanis úgy lehet szerezni, ha maga a csatár (drón) áthalad az ellenfél kapuján, azaz fánkján. 

A klasszikus európai futballal ellentétben a drónfociban nem történik valódi fizikai aktivitás, hiszen valójában a robotika csap össze a robotikával. Ha tehát kalóriát égetni, megizzadni vagy izmosodni szeretnénk, semmiképpen se válasszuk a drónfocit. A taktika kitalálása viszont jó kis agytorna lehet, és különben is:

aki rajong az elektronikáért, robotikáért, technikai újításokért, az imádni fogja, hogy a pálya széléről figyelheti, ahogy a drónja egy másik – szintén pálya szélén álló ellenfelének – a drónjával küzd. 

Azt azért bevallhatjuk, hogy egy zárt ketrecben egymást püfölő drónokról minden eszünkbe jut, csak nem a sport, amit viszont mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy ezt a játékot nemtől, kortól és fizikai állapottól függetlenül bárki játszhatja, ez pedig sok klasszikus értelemben vett sportról nem mondható el.

Vízihoki – csendes küzdelem a víz alatt

A vízihokiról az embernek elsőre leginkább a káosz jut eszébe. Hiszen egy csomó búvárszemüveges, csutorás, békatalpas ember küzd a víz alatt, látszólag teljesen reménytelenül. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A felszín alatt ugyanis egy komoly szabályrendszerre épülő kőkemény fizikai aktivitást – és nem mellesleg tüdőkapacitást – követelő sportot találunk. 

Noha a vízihoki az elmúlt évtizedekben jutott a csúcsra, már az 1950-es évek óta gyakorolják. A játék ötlete Alan Blaketől származik, aki az 1940-es évek végén a helyi könyvtárban rátalált az amerikai természetbúvár és felfedező William Beebe könyvére. A kötetben volt egy illusztráció, melyen az ólomcsizmát és légtömlőre kötött sisakot viselő szerző színes halak közt sétál a tenger fenekén. Ez az illusztráció ihlette meg Blaket, aki a barátaival közösen álmodta meg aztán a vízihokit, amelynek a szabályrendszere a mai napig az eredetihez hasonló. 

A játék lényege, hogy a két csapat megpróbálja az ólommagos korongot az ellenfél kapujába juttatni, amely a medence alján található.

Ehhez a játékosok rövid ütőt használnak, miközben folyamatosan merülnek és emelkednek a víz felszínére levegőért. 

A vízihoki egy rendkívül csendes sport, hiszen a játékosok és a bíró is csak kézjelekkel kommunikálhat. Így ideális lehet a hozzám hasonlóknak, akik nem bírják a hangzavart és a felfokozott indulatokat akár a pályán, akár azon kívül. 

Kviddics – seprűnyélen lovaglás mugli módra

Ha már a könyvek ihlette sportok szóba kerültek, akkor a kviddics túl magas labda ahhoz, hogy le ne üssük. 

A Harry Potter-regények inspirálta játékot 2005-ben Alexander Manshel, amerikai Harry Potter-rajongó alakította át a muglik világára szabva, a kézilabda és rugby elemeit ötvözve. Ha a muglikviddics alapszabályaira vagyunk kíváncsiak, elég csak fellapoznunk a Harry Potter és a Bölcsek kövét. Mielőtt azzal jönnétek, hogy oké, de hol a seprű, mindenkit megnyugtatok: az is van. Bár a játékosok nem repülnek, folyamatosan egy seprűt (vagy annak megfelelő, műanyag csövet) tartanak a lábuk között futás közben, ezzel imitálva a seprűn lovaglás élményét. 

Oké, elsőre elég bizarrnak tűnhet, de az vesse a kviddics szerelmeseire az első követ, aki nem várja még ma is, hogy az a fránya bagoly végre elhozza neki a roxforti behívóját. Ráadásul a kvidics kemény fizikai sport, hiszen sok futást és testkontaktust igényel, főleg, hogy a játékidő 20-30 perc, viszont addig sosem ér véget, amíg a fogó el nem kapja az aranycikeszt (aki egy teniszlabdával az övén futó ember.)

Egyébként az elmúlt húsz évben nem csak a Harry Potter-rajongók közt tarolt ez a szabadidős elfoglaltság: mára több mint háromszáz csapat csatlakozott a Nemzetközi Kviddicsszövetséghez, és számos országban alakultak hivatalos ligák is. Ha szeretnéd megnézni, hogy milyen a muglikviddics, ma már quadballként érdemes rákeresni.

2022-ben a sportág nevét ugyanis megváltoztatták. 

Bossaball – a játék sportos partiarcoknak

A bossaball elsőre kicsit olyan, mint a konyhai maradékmentés: mindenből pakolunk bele, ami van, aztán általában egész ehető dolog sül ki belőle. Ha a bossaballt elemeire szedjük, találunk benne a röplabdából, a fociból, a capoeiraból is, mindezt látványos trambulinos akrobatikával megspékelve. 

A bossaballt egy felfújható pályán játsszák, amelynek közepén egy trambulin található. A cél, hogy a labda az ellenfél térfelén található pontozási területre jusson, hasonlóan a röplabdához, ám itt sokkal akrobatikusabb mozdulatokkal lehet pontot szerezni. A játék hangulatát fokozza, hogy a mérkőzéseket gyakran élő DJ vagy dobosok kísérik, így egy-egy mérkőzésnek igazi partihangulata lehet.

A sport Spanyolországból indult, de mára Brazíliában, Hollandiában, Portugáliában és az Egyesült Államokban is egyre népszerűbb. Különösen a strandokon és fesztiválokon hatalmas sikert arat.

Én a kviddicsre esküszöm

Ha a fenti sportok közül valamelyiket ki kellene próbálnom, tuti a kviddics lenne és nem csak a Harry Potter-rajongásom miatt. Hanem mert a többi sporthoz teljesen alkalmatlan vagyok. Egyelőre viszont maradok a fittboksznál – szintén egy hibrid sport, a boksz és a fitness keverékéből született –, ami kimozdított engem a kanapén ücsörgésből.

Kaiser Vivien