A kék bálnák, az óceánok legnagyobb énekesei kezdenek elnémulni a környezetszennyezés miatt
A magyar bálna kifejezés a latin „balaena” változata, ami szó szerinti fordításban annyit tesz: „a vizek anyja”. Ezt, és még sok más érdekességet ezekről a csodálatos, gigászi lényekről Szabó Anna Eszter kollégám cikkéből tanultam meg pár éve, azóta pedig én magam is jobban odafigyelek ezekre az elképesztő teremtményekre. Ezért is ütött annyira szíven, amikor a minap szembejött velem a National Geographic híre arról, hogy egyre kevesebbet énekelnek éteri hangjukon a bálnák – és ennek az ember által okozott környezetszennyezés az oka. Pszichológiai tanulmányaim során megszoktam, hogy az óceán, a víz alatti világ a tudattalan szimbóluma, ezért különösen úgy érzem, nagyon meg kéne hallanunk a bálnák csendjét: mert arról a sérülésről jelez, ami a természethez való viszonyunk legmélyebb rétegeiben következett be, és amit csak kollektíven állíthatunk helyre. Milanovich Domi szemléje.
–
A kaliforniai partok mentén egy több mint 50 km hosszú kábel húzódik a tengerfenéken, mintegy 914 m mélyen a felszín alatt, a sűrű sötétségben. A kábel végén egy 5 cm széles, 90 cm magas fémhenger található, egy úgynevezett hidrofon, azaz vízi mikrofon, amellyel a tudósok a víz alatti hangokat érzékelik és rögzítik. Ezáltal képesek dekódolni az óceáni élet ritmusait: azt, ahogyan a sósvízi élőlények zajaik, hangadásaik megváltozásával az emberi hatásokra reagálnak, amilyen jelei az óceáni egyensúlyhiánynak, illetve az ökoszisztéma öngyógyító folyamatainak mutatkoznak.
Ide tartozik a bálnák énekének alakulása is, amely sok mindent elárul a világ állapotáról.
Pusztító folt
A John Ryan oceanográfus által vezetett kutatócsoport több mint hat év akusztikai sajátosságait követte nyomon a kaliforniai központi ökoszisztémában, megfigyeléseikből pedig 2025 év elején tanulmányt tettek közzé. Túl azon, hogy évszakok szerint is egyértelmű mintázatokat találtak a bálnák énekében, felfedeztek valamit, ami még ennél is sokkal fontosabb – és szomorúbb.
Akkor kezdték el dokumentálni a bálnák énekét – 2015 nyarán –, amikor javában tartott a Blob névre keresztelt, a régióban példátlanul heves óceáni hőhullám.
Azért hívták Blob-nak, azaz „folt”-nak, mert a vízben hatalmas és kártékony algatenger alakult ki a melegebb hőmérséklet miatt. Egyes helyeken az óceán vize 15°C-kal volt magasabb az átlaghoz képest
a National Geographic által idézett adatok szerint, a Blob pedig mintegy 800 km széles, 91 m mély területre nyújtózkodott. 2016-ra a Csendes-óceán 3200 km-es területét is beborította.
Ez viszont ahhoz vezetett, hogy a krill, az óceánban található apró rákféle száma drasztikusan csökkent. De nemcsak elpusztultak a krillek a hőségben, hanem a mozgásuk is megváltozott: egyre jobban szétszóródtak a vízben.
„Mintha énekelni próbálnál, miközben éhezel”
A krill ugyanakkor, amelynek 82 faja ismert, az óceáni tápláléklánc egyik legfontosabb eleme, és többek között a kék bálnák fő eledele. Mivel a púpos bálnák étrendje változatosabb, ők jobban tudtak alkalmazkodni az extrém viszonyokhoz, és továbbra is énekeltek; ám a kék bálnák hangadása azokban az években mintegy 40%-kal visszaesett a korábban más kutatásokban mértekhez képest.
A kék bálnák, a Föld legnagyobb állatai, hatalmas állkapcsuk és redős torkuk segítségével egyszerre több ezer liter vizet nyelnek le, de ez az energiabefektetés csak akkor éri meg nekik, ha elég sűrűn tarálható krill az adott víztömegben.
Mivel kevés maradt az apró rákból, és az is szétszóródott, a bálnák nagyon stresszessé váltak, és szinte folyamatosan élelmet kerestek, így alig maradt kapacitásuk a hangadásra. „Ha igazán leegyszerűsítjük, olyan ez, mintha úgy próbálnál énekelni, hogy közben éhezel” – magyarázza a szívszorító helyzetet John Ryan.
Egyre sebezhetőbbek az óceánok, és a bennük élők is
Tudtad, hogy a klímaváltozásból származó hőfelesleg több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el? Ahogy azonban még tovább fokozódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, szakértők szerint az óceánok még inkább ki lesznek téve a hőhullámok, és más szélsőséges éghajlati események veszélyének.
Gondoljunk csak az El Niño-jelenségre, amely, mivel karácsony táján tetőzik, Jézus születésére utalva spanyolul „a fiú” nevet kapta. A 9-12 hónapig tartó El Niño során – ahogy arról a EuroNews is beszámolt – többek között gyengülnek vagy megfordulnak a csendes-óceáni passzátszelek, aminek hatására a meleg és hideg víz áramlása is átalakul. Ennek következtében pedig drasztikusan megváltozik az időjárás, nemcsak helyileg, hanem globálisan is; az El Niño egyes térségekben aszályhoz és bozóttüzekhez, másutt erős esőzésekhez és árvizekhez vezet.
Arról is van adatunk, hogy az 1940-es évek óta az óceáni hőhullámok időtartama megháromszorozódott. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül továbbá, hogy
ezek a hőhullámok napjainkban átlagosan mintegy 1°C-kal melegebbek, egyes régiókban pedig akár 5°C-os hőmérséklet-emelkedés is előfordul. Mindez persze az egész ökoszisztéma egyensúlyára kihat: így a bálnák jóllétére, énekére is.
„A kék bálnák őrszemek”
Sajnos Új-Zéland szigetvilágában sem jobb a helyzet, mint Kaliforniában: a Blob éveiben az ottani kutatók is azt tapasztalták, hogy a bálnák csendesebbé váltak. Dawn Barlow ökológus és csapata méréseiket a South Taranaki Bight nevű öbölben végezték, és azt találták, hogy a meleg vizű évek tavaszán és nyarán a bálnák kevesebb, a táplálkozási erőfeszítéseket jelző D hangot adtak ki, a rá következő ősszel pedig az énekük intenzitása mutatott alacsonyabb értéket, ami a szaporodási aktivitásuk visszaesésére utalt.
„A kék bálnák őrszemek” – nyilatkozta a National Geographic-nek Barlow. – „Számos óceáni folyamatot egyesítenek magukban. Az, hogy honnan jönnek és mit tesznek, sokat elárul az ökoszisztéma egészségi állapotáról.”
Persze nem ők az egyetlenek, akik jeleznek. Egy 2022-es tanulmány tanulmány kimutatta, hogy a garnélarákok, az óceán egyik legzajosabb élőlényei a víz hőmérsékletének emelkedésével hangosabban és gyakrabban csattognak, ami az izgatottság, a stressz miatt lehet.
Bár nem úgy szoktunk gondolni az óceánra, mint ahol emberként jelen vagyunk, de ez közben nagyon is így van: a környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatása a vizek akusztikai jellemzőin is lecsapódik.
A jövőnk szempontjából pedig elengedhetetlen, hogy megtanuljuk meghallani az óceánok üzeneteit, akár a csendjüket is.
Mert a National Geographic-ben megszólaltatott szakemberek attól tartanak: a hőhullámok által sújtott területeken egy idő után visszafordíthatatlan károk következhetnek be, amelyek még inkább rombolják a bolygó és a mi túlélésünk szempontjából is létfontosságú tengeri élővilágot.
Kiemelt kép forrása: Getty Images/ eco2drew
