Rögtön az eléjén fontos kiemelni, hogy a menstruációs szegénység témájában rendkívül kevés felmérés készült, itthon pedig hivatalos tanulmány semmilyen formában sem született még, így nagyon nehéz átlátni, mennyire súlyos problémával állunk szemben valójában. Ennek oka abban is rejlik, hogy a menstruációt önmagában is rengeteg tabu övezi, de ha ez anyagi nehézségekkel párosul, a szégyenérzet még inkább felerősödik az érintettekben, ezért nehezen beszélnek a nehézségeikről, és még ritkábban kérnek segítséget.

A fellelhető adatok alapján Magyarországon tíz és harminc százalék közé tehető azoknak a nőknek az aránya, akiknek nehézséget okoz az alapvető női intim higiénés termékek beszerzése. Ez a financiális lehetőségek és az edukáció hiányából is fakad.

A hátrányos helyzetű társadalmi rétegekben gyakori jelenség, hogy a fiatal lányok egyáltalán nincsenek felkészítve a családjuk által a menstruációra, fogalmuk sincs, hogy ilyenkor mi zajlik a testükben, sok esetben megrémülnek és/vagy szégyellik a vérzésüket, és azzal sincsenek tisztában, hogy milyen eszközöket kell használniuk a menstruációjuk alatt – de még ha tudják is, nincs rá lehetőségük. Ennek a felvilágosításnak a terhe gyakran a tanárokra és a védőnőkre hárul. Csak úgy, mint a higiéniai eszközök előteremtése.

Azok, akiknek nincs pénzük betétre vagy tamponra, kénytelenek kényszermegoldásokhoz folyamodni, így fordulhat elő, hogy akár papír zsebkendővel, vécépapírral, koszos ruhákkal, zoknikkal, rongyokkal, pisis pelenkákkal vagy több alkalommal felhasznált, és kimosott, egyszer használatos betétekkel kénytelenek átvészelni ezeket a napokat, ha pedig folyó víz sem áll rendelkezésükre otthon, a helyzet még szörnyűbb.

Rengeteg lánynak még tisztálkodásra sincs lehetősége a menstruációja alatt, nemhogy a szükséges eszközök megfelelő tisztítására, fertőtlenítésére, mosására.

Éppen ezért a súlyosan elmaradott helyen élőkön nem segítenek az újrafelhasználható termékek, mint például a mosható menstruációs bugyi vagy az intimkehely adományozása. De a tampon sem preferált, hiszen annak felhelyezése is megköveteli, hogy legyen előtte lehetőségünk szappanos vízzel kezet mosni. A leírtak nagyon súlyos egészségi következményekhez, különféle fertőzésekhez, akár meddőséghez is vezethetnek.

Az sem egyedi eset, ha valaki azért marad ki az iskolából vagy a munkából, mert semmilyen módon nincs lehetősége intim higiéniés eszközöket használni. Az ebből fakadó frusztrációk, az önbizalomhiány, a kirekesztettség- és szégyenérzet, továbbá az esetleges iskolai lemaradás csak tovább súlyosbítja a lányok helyzetét.

Áfában bajnokok vagyunk

A probléma megoldását bizonyára nem segíti, hogy Magyarországon – európai viszonylatban rendhagyó módon – huszonhét százalék áfa van minden higiéniai terméken. Noha volt arra irányuló törvénymódosítási javaslat, hogy tegyék áfamentessé az egészségügyi betéteket és tamponokat, az indítványt egyhangúlag leszavazták a parlamentben. Ezzel szemben Skóciában, a világon elsőként, ingyenessé tették a menstruációs termékeket, Írországban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Kenyában, Ausztráliában, Indiában és Tanzániában például áfamentesek, de a legtöbb európai országban tíz százalék alatti áfakulcs van ezeken a termékeken. Mi ettől sajnos még nagyon messze vagyunk. 

Egyre több civil szervezet nyújt segítséget, de messze még az átfogó megoldás

Számos hazai szervezet tesz a probléma ellen. A Magyar Vöröskereszt 2018-ban indította útjára a Lányból nővé programot, amely azóta országos szintűvé vált. A kezdeményezés fókuszában a kamaszkori felvilágosítás, valamint a higiénés termékek előteremtése áll az arra rászorulók számára, a legfőbb cél az iskolai hiányzások csökkentése. Az edukáció révén lehetőség nyílik arra, hogy az érintett lányok a gyakran tabunak tűnő témáról beszélgethessenek, megfelelő tanácsokat kapjanak, és így oldhassák a szorongást. A fizikai szükségletek mellett az is célja a programnak, hogy a nővé válás büszkén vállalható legyen a kamaszoknak, ami a pszichés fejlődésük szempontjából is elengedhetetlen, a fiatalok ráadásul kérdéseket is feltehetnek anonim módon, így bátorítják őket a tájékozódásra. 

 

A #nemluxustáska elnevezésű kezdeményezés is azzal a céllal indult, hogy tisztálkodószereket és higiénés eszközöket gyűjtsenek a rászoruló nők számára. 2020-ban nagyjából tizenhétezer táskát töltöttek meg az adományozók. A járványhelyzet miatt azonban egyelőre bizonytalan, hogy 2021-ben milyen formában kerül sor a gyűjtésre.

A Food Not Bombs Budapest nevű civil szervezet is indított már jótékonysági akciót, felhívásukban kiemelték, hogy a probléma nemcsak a fiatalkorú lányokat érinti, hanem az utcán élő nőket is:

„Magyarországon a hajléktalan nőket a menstruációs szegénység célcsoportjának vehetjük. Mivel a megfelelő higiéniai termékek nem állnak rendelkezésükre, így következik, hogy zsebkendőkkel, rongyokkal, újságpapírral oldják meg a helyzetüket. Kiemelkedően fontos, hogy így sokkal nagyobb a fertőzésveszély kockázata számukra.”

A csapat jelenleg a kampány újraindításán dolgozik, és azon, hogy a gyűjtés folyamatossá válhasson. Érdemes tehát figyelni, hol és mikor lehet a munkájukat segíteni.

Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, L. Ritók Nóra régóta elkötelezett szószólója a kérdésnek. Munkájuk kapcsán folyamatosan szembesülnek a menstruációs szegénység okozta nehézségekkel. L. Ritók Nóra egy korábbi interjúban kiemelte, hogy sok esetben még a pedagógusok elől is rejtve marad a probléma, csak a tömeges hiányzásokból következtethetnek arra, hogy a lányok inkább otthon maradnak ezeken a napokon, mert félnek, hogy gúny tárgyává válnak, hiszen nincsenek megfelelő intim higiénés eszközeik.

Bár egyre több civil szervezet áll ki az ügy mellett, sokak számára még mindig távoli és ismeretlen probléma mindez, és még ha adományoznának is, nem tudják, hol, hogyan és kinek tehetnék meg ezt a legegyszerűbben, hiszen a jelenség viszonylag rövid ideje került be a közbeszédbe, és statisztikai adatok sem állnak a rendelkezésünkre. Segíteni azonban ezek nélkül is lehet. Ha összeállítunk egy higiéniai csomagot, amit elviszünk a legközelebbi civil szervezetnek, alapítványnak, amely kapcsolatban áll hajléktalanokkal vagy hátrányos helyzetű családokkal, már sokkal többet tettünk az ügy érdekében, mint azt elsőre gondolnánk. Hosszú távon pedig kiemelten fontos a menstruációt övező tabuk ledöntése, a társadalom edukálása, és nemcsak a lányoké, hanem a fiúké is. Az optimizmus jegyében pedig bízzunk abban, hogy hamarosan rendszerszintű megoldások is születnek.

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT.

Krajnyik Cintia

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Masanyanka