Nő, férfi, lány, fiú

Az abortusz kapcsán a nő önrendelkezési jogáról és a magzat élethez való jogáról sokat beszélünk, de gyakran elfelejtjük, hogy van még egy szereplője a történetnek: az apa.

Az elmúlt hónapokban két olyan esettel is találkoztunk a Hintalovon Alapítványban, ami miatt végig kellett gondolnunk, hogy milyen jogai vannak az apának az abortusszal kapcsolatban..

Az első esetben egy 16 éves, négyhetes terhes lány keresett meg minket, és arra volt kíváncsi, hogy mit tehet ebben a helyzetben:

„...több mint fél éve járunk a barátommal, és nagyon szeretjük egymást. Általában védekezünk, gumit használunk, de van úgy, hogy nincs nálunk, és nem is tudunk venni, és akkor az van, hogy nagyon vigyázunk. Eddig nem volt semmi baj, de most úgy tűnik, terhes vagyok. Amikor a terhességi teszt pozitív lett, megüzentem a barátomnak, aki azt írta vissza, hogy nem lesz semmi baj, és elvesz. Neki eszébe sem jutott, hogy esetleg én nem akarom megtartani a gyereket. (...) Be akarom fejezni az iskolát, de terhesen biztosan kirúgnának. Szeretem a barátomat, de nem akarom, hogy 16 évesen véget érjen az életem.  (...) A barátom teljesen kiakadt, amikor megtudta, hogy el akarom vetetni a gyereket. Azzal fenyegetőzött, hogy feljelent, mert ez gyilkosság.” 

A másik esetben egy fiú vette fel a kapcsolatot velünk az alábbi történettel:

A barátnőm terhes lett. Én nem akartam a gyereket, de ha már így alakult, akkor vállalom, amit csináltam. Amikor otthon elmondtam, anyám teljesen kiakadt, és azt ordította, hogy csapdába csaltak, és a barátnőm az elejétől erre hajtott, hogy engem „megfogjon”. Most arra akarja rávenni a barátnőmet, hogy vetesse el a gyereket. Fogalmam sincs, hogy ezt megteheti-e?

2016-ban több mint 10.000, 18 éven aluli lány esett teherbe. Közülük 4.000 az abortusz mellett döntött.

Hatalmas számok, amelyek fel kellene, hogy hívják a felnőtt társadalom figyelmét arra, hogy nagyon komoly gond van a szexuális edukációval Magyarországon. A családok jó részében a szex még mindig tabu, az iskolai szexuális felvilágosítás minősége pedig gyakran megkérdőjelezhető. Ahogy azt is számos esetben tapasztaljuk, hogy a gyerekek egy jó része már túl van az első szexuális élményén, mire „felvilágosítják” őket.

Ha azonban a megelőzés nem működik, akkor marad a (gyakran egész életre kiható) döntés: abortusz vagy szülés.

Kinek a felelőssége?

Ahogy a tinédzserterhességről, úgy az abortuszról is nagyon nehéz higgadtan véleményt mondani. Meggyőződésből vagy hitből (esetleg saját tapasztalatok, megélések mentén) formálunk – gyakran sztereotip véleményt. Ebben pedig különösen sarkított (és sablonos) a fiú szerepének megítélése.

Ma a fogamzásgátlás elsősorban a lány felelőssége, és kimondva-kimondatlanul a lányt teszik felelőssé azért is, ha az együttlét vége terhesség lesz.

De ez a megközelítés nemcsak a lányoknak, nőknek árt, hanem a fiúknak, férfiaknak is, akik így teljesen „parkolópályára” kerülnek, és gyakran akkor sincs lehetőségük a terhességről szóló döntésben részt venni, ha egyébként szeretnének.

Tovább bonyolítja a képletet ezekben az esetekben, hogy mivel az Alapítványunkhoz érkező megkeresésekben 18 éven aluliakról (gyerekekről) van szó, a szülők igen komoly befolyást gyakorolnak arra, hogy milyen döntés születik. Ez a befolyás lehet pozitív, megerősítő, az érintett gyerekek érdekeit, jogait, szükségleteit mérlegelő, de lehet felülről jövő, kényszerítő is, ami adott esetben teljesen tönkre tudja tenni a szülő-gyerek közötti bizalmi kapcsolatot.

Egy terhesség, három érintett – és mind gyerek

Egy tinédzserterhesség esetén (ha az apa is 18 éven aluli), igazából három gyerek érintett: a lány, a fiú és a magzat. Mivel a Gyermekjogi egyezmény nem határozza meg a gyermekkor kezdetét (csak azt írja, hogy mindenki gyerek, aki 18 éven aluli), ezért gyermekjogi szempontból a művi terhességmegszakítás is lehetséges válasz. Ezzel összhangban Magyarországon a terhesség csupán veszélyeztetettség (egészségügyi ok), súlyos válsághelyzet (élethelyzetből eredő ok) esetén szakítható meg.

Egészségügyi oknak számít, ha a terhesség súlyosan veszélyezteti az anya egészségét, illetve, ha valószínűsíthető orvosilag, hogy a magzat súlyos fogyatékosságban szenved.

A súlyos válsághelyet azt jelenti, hogy a terhesség testileg vagy lelkileg nehéz helyzetet (válságot idéz elő), vagy ellehetetleníti a várandós fiatalt (például azzal, hogy állapota miatt kiközösítik, megbélyegzik). Minden terhes maga dönti el, illetve indokolja meg, hogy számára a terhesség mennyiben jelent válsághelyzetet.

18 éven aluli (tehát gyermek) esetén általában nem kérdés, hogy a terhesség válságot idéz elő, amiben – mivel a törvényes képviselőnek (szülő, gyám, gondviselő) is alá kell írnia az abortuszra vonatkozó írásbeli kérelmet – a gyermek szülei is érintettek.

Ezért nagyon gyakran „családi történetté” válik a lánygyermek terhessége. Ebben a történetben azonban igen ritkán osztanak lapot az apának. 

A hozzánk került esetekben azt látjuk, hogy komoly családi krízis alakul ki, amelyben a szülők gyakran a másik gyereket (és szüleit) hibáztatják a kialakult helyzetért – ez pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy együttműködjenek. 

Mivel Magyarországon nem létezik a „jogi abortusz” intézménye, ezért az apának a jog szerint nincs beleszólása abba, hogy az anya hogyan dönt (jelenleg a jogi abortusz Európában egyedül Svédországban merült fel), így adott esetben akár akarata ellenére is apa lehet, és viselnie kell ennek következményeit (például: gyerektartás), illetve hiába akarja, hogy a magzat megmaradjon, a nő dönthet ezzel ellentétesen. Nincs jogi eljárás, amivel ezt meg lehet változtatni.

Persze válsághelyzetben nem is a jogi megoldásokban hiszünk elsődlegesen.

Ilyen ügyekben (főleg az idő rövidsége miatt, hiszen az abortusz lehetősége időben is korlátozott), javasoljuk a közvetítést, mediációt, egyeztetést, és minden olyan (általában jogon kívüli) eszközt, ami segít az érintetteknek abban, hogy a magzat-, a saját- és a partner szükségletét, érdekét és helyzetét is megláthassák, megérthessék.

Egy tinédzserkori terhesség elképesztően nehéz élethelyzet. Bárhogyan is alakul a történet, nagyon fontosnak tartjuk, hogy az apa is aktív részese lehessen a folyamatoknak.

Akkor is, ha jogilag erre nem volna sem lehetősége, sem kötelessége.

Ez történt a fönti esetekben

A cikk elején leírt esetekben ennek megfelelően arra törekedtünk, hogy párbeszéd alakuljon ki az érintett gyerekek és szüleik között, annak érdekében, hogy megérthessék egymás álláspontjait. Illetve hogy végig tudják gondolni ki, mit és miért érez „csapdának” ebben a helyzetben.

Persze minden ilyen párbeszéd torzó, hiszen a magzat nem vesz részt benne. Ezért fontos elmondanunk ilyenkor, hogy milyen támogatási, segítési lehetőségek vannak – bár sajnos azt is nagyon gyakran látjuk, hogy reális félelem a lányok részéről, hogy terhesen kirúghatják őket az iskolából. Művi terhességmegszakítás esetén pedig a megbélyegzésről, illetve az indokolatlanul megalázó módon végrehajtott egészségügyi beavatkozással kapcsolatos tapasztalatokról is beszélni kell.

A hozzánk forduló 16 éves lány végül az abortusz mellett döntött, míg a másik ügyben (úgy tudjuk, bár itt csak részleges információink vannak), hogy a gyerek meg fog születni.

Látszólag nem mások ezek a döntések, mint a lány döntései. Valójában azonban azt sikerült elérni, hogy az apa is részese maradjon a történetnek, ez pedig a jövőbeni párkapcsolatok (és abban hozott, gyermekvállalással kapcsolatos döntések) szempontjából elképesztően fontos. Felelősségvállalást, párbeszédet, együttműködést, egymás jogainak és szükségleteinek tiszteletét tanulhatjuk meg – akár a legsúlyosabb krízishelyzetben is.

Ezért sem mindegy, hogy mi- és hogyan történik ezekben az esetekben – valamennyi érintett gyerekkel. 

Dr. Gyurkó Szilvia