A javaslat az „Állampolgárok egészségének védelméről” szóló szövetségi törvény módosítását célozza. A tervezet kimondaná, hogy minden nő önállóan dönthet az anyaságról, és a terhesség művi megszakítása a nő kérésére, önkéntes és tájékozott beleegyezésével történik. Azonban a döntéséről tájékoztatnia kell férjét, vagy ha már elváltak, de kevesebb mint 12 héttel a terhességmegszakítás előtt, akkor az exférjét. A törvényalkotók abból indulnak ki, hogy ebben az időszakban a gyermek apja vélhetően a korábbi házastárs lehet.

A cél az abortuszok számának csökkentése

A javaslat indoklása szerint a rendelkezés hozzájárulhat az abortuszok számának mérsékléséhez Oroszországban. A törvényalkotók arra hivatkoznak, hogy a családi élet fontos kérdéseiről – beleértve a gyermekvállalást és a gyermeknevelést – a házastársaknak közösen kell dönteniük. 

Az indoklás hangsúlyozza, hogy az értesítési kötelezettség „pozitív hatással lehet” arra, milyen döntéseket hoznak a nők a terhesség megszakításáról.

Oroszország demográfiai mutatói 2024-ben és 2025 elején történelmi mélypontot értek el. A Kreml évek óta kétségbeesetten küzd a születések számának növeléséért, nem ritkák az anyagi ösztönzők sem. Tavaly március óta több régióban a középiskolás lányoknak 100 ezer rubeles (kb. 410 ezer forintos) egyszeri támogatást nyújtanak a szülésért.

A javaslat támogatói szerint más országokban is léteznek hasonló szabályok. Egyes államokban a partner beleegyezése is szükséges a terhesség megszakításához vagy a sterilizációhoz. Ilyen gyakorlat működik például Japánban és Törökországban. Világszerte mintegy tizenöt országban írnak elő hasonló feltételeket, ezek jelentős részében az iszlám a többségi vallás. Hogy világszerte hogy alakult az abortusz körüli jogi környezet, arról ebben a cikkben olvashatsz. De arról is írt már Mózes Zsófi, hogy a reproduktív egészségügyi ellátás – szó szerint – az emberiség kezdete óta létezik.

Nehéz helyzetben lévőket hozhat még nehezebb helyzetbe

A nemzetközi egészségügyi és emberi jogi szervezetek azonban hosszú ideje bírálják az ilyen jellegű korlátozásokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a nőknek harmadik fél beavatkozása nélkül kell dönteniük reproduktív kérdésekben. Az ENSZ álláspontja szerint a házastársi beleegyezés előírása diszkriminatív gyakorlatnak minősülhet.

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a családon belüli erőszak gyakran szerepet játszik abban, hogy egy nő a terhességmegszakítás mellett dönt. Egyes országokban – például Japánban – ezért kivételeket vezettek be az ilyen helyzetekre. A kritikusok szerint

az orosz törvénytervezet különösen azokat a nőket hozhatja nehéz helyzetbe, akik bántalmazó kapcsolatban élnek vagy éltek, vagy akik számára eleve nehézséget okoz a válás és a független élet megteremtése.

A javaslatról várhatóan 2026 tavaszán dönt az orosz parlament.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/FabricaCr