–

Hogy mi mindent adhat a jó rajzfilm a gyerekeknek?

Talán úgy tűnhet, hogy nagy szavakat használok, mégis azt mondom: kinyitja és megmutatja nekik a világot. Bennem zsigeri érzéseket ébreszt mind a mai napig, ha meglátok egy gyerekkoromból ismerős és szeretett rajzfilmfigurát. Ilyen például a Gusztáv című rajzfilmsorozat is, ami úgy, ahogy van, a szocialista kisember megtestesítője. Persze mit tudtam én akkoriban, mi az a szocializmus, csak élveztem az ismerős helyzeteket, és azt, hogy nem gügyögve mesélték el a zseniális alkotók (Nepp József, Jankovics Marcell és Dargay Attila) az örök lúzer, Gusztáv történeteit, mert már gyerekkoromban is irtóztam attól, ha a szájamba rágják a tanulságot.

(Csak egyetlen ilyet hadd idézzek föl, ez pedig a Tévé-ovi volt, amiben Éva óvó néni (Marsek Gabi) és Zsófi óvó néni (Pártos Erzsi) fehér köpenyben „nevelte” a gyerekeket, és az animációs betétek is egészen rémesek voltak. Fájdalom, hogy az általam igen nagyra becsült Bálint Ágnes írta a tízrészes sorozatot, de nyilván voltak olyan musszok, amik alól ő sem bújhatott ki.)

Szerencsére nem gügyögött minden kicsiknek készült sorozat, én például imádtam a Zsebtévét: Móka Mikit, Hakapeszi Makit, Hiszékeny urat és a Versmondó lányt is.

Levente Péter volt Móka Miki az én gyerekkoromban, később pedig Gyabronka József. A Versmondó lányok pedig Hűvösvölgyi Ildikó és Szerencsi Éva, majd Simorjai Emese. Furfangos Frigyest egyenesen Kemény Henrik mozgatta és szólaltatta meg.

Világszínvonalú rajzfilmgyártás

A Magyar Animáció 110. születésnapjáról Széles Horváth Anna is megemlékezett nálunk korábban, érdemes felidézni az írását, a Filmio oldalán pedig azt is láthatjátok, milyen elképesztően sok animációs film készült régebben nálunk.

A magyar animáció az ötvenes évek elején indult, főként Macskássy Gyula nevéhez köthetők a szakmai alapok, róla Filákovity Radojka írt portrét. A Pannnónia Rajzfilmsúdió Macskássy vezetésével nevelte ki azokat kivételes szakembereket, akiknek oly sok derűs percet köszönhetünk.

A hatvanas-hetvenes években elképesztően gazdag volt a magyar rajzfilmfelhozatal, és amikor Mikulás Ferenc vezetésével 1971-ben megalakult a Kecskeméti Rajzfilmstúdió, még több elhivatott szakember kezdte meg a munkát. Közéjük tartozik Horváth Mária, aki a kezdetektől ott dolgozik, és aki végigkísérte a zseniális Magyar népmesék-sorozatot, vele is beszélgetett Széles-Horváth Anna pár éve. 

Az animáció igazi összművészet

A jó animációhoz elengedhetetlen egy pompás történet vagy irodalmi alapanyag – ebben Romhányi József különösen jeleskedett. A 100. születésnapjára is írtam egy cikket korábban, és nemrégiben a Frédi és Béni bemutatásának évfordulóján is felidéztem örök érvényű poénjait. De Marék Veronika vagy a fent már említett Bálint Ágnes neve is megkerülhetetlen, ha a jó történetekről van szó.

Elképesztő sziszifuszi munka szükségeltetik az alkotók részéről, amíg elkészül egy néhány perces rajzfilm: ez tényleg az a műfaj, aminek minden tizedmásodperce komoly tervezést igényel.

A zene, a fázisok, a párbeszédek, a viseletek, a színek, a technika… szerintem igazi összművész minden rajzfilmes alkotó. Richly Zsolt is közéjük tartozott, róla is írtam nemrégiben, ő Marék Veronikával is előszeretettel dolgozott. Nepp József szintén megszállottként dolgozott íróként, tervezőként és rendezőként, persze róla is írtam már korábban. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból Dargay Attilát, aki többek között a Vuk és a Lúdas Matyi rendezőjeként írta be magát örökre a szívünkbe és a magyar rajzfilmgyártás történetébe. Személyes emlékeimet is megírtam róla egy portréban néhány évvel ezelőtt. Dargay hatalmas rajongója volt Disney-nek, sokáig úgy is nevezték, hogy ő „a magyar Walt Disney”.  

Kis szeletek a kedvenc sorozataimból

Nem tudtam, mire vállalkozom, amikor rászántam magamat, hogy az animáció világnapjára próbálok írni egy cikket. Minél inkább belemerültem a témába, annál világosabbá vált számomra, hogyha egy százas listát készítenék, abban sem férnének el a kedvenceim. Bízom benne, hogy majd ti is kiegészítitek a saját kedvenceitekkel az én szubjektív és pillanatnyi listámat, amin hat, szívemhez nagyon közelálló alkotás szerepel.

Most csak a magyar alkotókra fókuszálok, úgyhogy legnagyobb sajnálatomra, sem a Moha és Páfárány, sem a Varázsceruza, sem a Rumcájsz nincs benne a listámban, ahogy a Tom és Jarry vagy a Na megállj csak! sem. A Menő manóról nem is beszélve…

Esti mesék

Mekk Elek, az ezermester

A buhera nagymesterét, furfangosnak tűnő kétbalkezes szakiját testesítette meg Mekk Elek. Sajnos még ma is túlságosan ismerős a semmihez sem értő, mégis nagymellényű, kivételes tudását fitogtató, pénzéhes fusizó figurája, akit oly élethűen megfogalmazott az antropomorfizált környezetben Romhányi József. „Mekk Elek, neves, egyetemes ezermester e helyen telepedett meg. Remek eme Mekk mester, gyere erre, keresd fel! Eke, veke, eresz kell? Gyere, keresd fel, s teremt neked Mekk Mester!” A szellemes szövegek mellett Ránki György plasztikus, szinte „beszélő” zenéje is fokozta a hangulatot, Koós Ivánnak pedig a bábokat és díszleteket köszönhetjük.

Akárhányszor újranézhető sorozat. Bőven kiállta az ötven évvel ezelőtt készült, tizenhárom epizódból álló széria az idő próbáját.

Bálint Ágnes itt dramaturgként szerepel a stáblistán, Imre István pedig rendezőként alkotott maradandót, és ne feledjük a kiváló szinkront! Balázs Péter emlékezetes Mekk Elek volt, de a többiek is kitettek magukért.

Frakk, a macskák réme

Az elképesztően sztereotipikus, unalmas kisnyugdíjasok mindennapjaiba egy túlmozgásos, macskagyűlölő vizsla, és két elhízott, elkényeztetett macska állandó harca visz igazi életet.

Lukrécia, az alattomos fekete dög folyamatosan borsot tör Frakk orra alá, Szerénke pedig látszólagos naivitásával keveri összevissza a szálakat.

Károly bácsi és Irma néni is folyamatos harcban állnak egymással, de nem vállalják a nyílt konfliktust, inkább a háziállataikra kenik azt, hogy valójában képtelenek egymást elviselni. Ismét Bálint Ágnes zsenialitásának köszönhetjük az életszagú párbeszédeket és komikus történeteket. Frakk „ars poeticája” így hangzik: „A macskák elől elenni az ételt, ez olyan gyönyörűség, aminél nagyobbat a kutyák nem ismernek.”

Bálint Ágnes lányait megkérdeztem néhány éve az igazi Frakkról is. A magyar hangok pedig páratlanok: milyen csodálatos szinkronmunka volt ez is, emlékeztek? Frakk: Szabó Gyula, Lukrécia: Schubert Éva, Szerénke: Váradi Hédi, Károly bácsi: Rajz János (az első két évadban) / később Suka Sándor, Irma néni: Pártos Erzsi. Pethő Zsolt zenéje is kiváló. 1971 és 1985 között ötvenhárom epizód készült, egyik jobb, mint a másik!

Kérem a következőt! – Doktor Bubó

Már megint Romhányi József keze van a dologban, pontosabban tőle származik a történet és a feledhetetlen párbeszédek, a nevetségességükben is élethű figurák. Eleve roppant humoros az alaphelyzet, hiszen a tudálékos, bölcselkedő, folyton félrediagnosztizáló baglyot, Doktor Bubót üldözi a nála tízszer nagyobb Ursula nővér lángoló szerelmével. Hatalmas termeténél csak a szíve nagyobb. Csala Zsuzsa pedig olyan karaktert adott a figurának, hogy képtelenség más hangon elképzelni.

A mindig nagy előszeretettel pszichologizáló doktor Bubó egyik káprázatos aranyköpése a sokból: 

„Az elmegyógyász csak akkor tévedhet nagyot, ha nem állapít meg semmit.”

Szintén a szocialista viszonyokat tükrözi, hogy a leglassabb lény, Teknőc Ernő hozza-viszi az üzeneteket, akinek nemcsak a mozgása csigalassú, de a gondolkodása is. Állandóan kiborítja főnökét, az energikus, mégis nevetséges, a hatóságot megtestesítő, „Erdőrségnél” dolgozó Sólyom őrmestert.

Nagyon jó így utólag is ráébredni a humorba bújtatott rendszerkritikába; annyira jól csinálták ezt a rajzfilmesek, hogy a hatalomban lévők észre sem vették: magukon röhögnek.

Nepp József a rendezés mellett a forgatókönyv megírásában is részt vett, de Ternovszky Béla is rendezett néhány epizódot, és Haui József, valamint Hernádi Oszkár is. A csodálatos főcímzenét Deák Tamásnak köszönhetjük.

Egész estés filmek

Fehérlófia

Jankovics Marcell nagyszabású klasszikusa a nemzetközi színtéren is bizonyított: az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián beválasztották minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. Számtalanszor láttam a fiam társaságában, akit szinte megbabonázott ez a film, hasonlóan a János vitézhez, amit szintén Jankovics rendezett. Ha létezik tökéletes egész estés rajzfilm, akkor ez a két munka mindenképp közéjük tartozik. Gazdag szimbólumvilága már a legkisebbeket is megérinti. 

Hófehér

Nepp József rendezte a magyar Hófehért, ami alapos fricskát ad a Disney-féle rózsaszínű verziónak. A tenyeres-talpas teremtés körül mindig történik valami. (Már-már természetes, hogy Romhányi József neve is ott van a stáblistán az alkotók között). Csak néhány szereplő nevét szeretném felidézni: Hófehér nem más, mint Utolsó, avagy Oroszlánszagú Leó és Lady Konstans Fridzsider gyermeke, aki nem egészen az, akinek látszik, hiszen az udvari professzor-kuruzslónak köszönheti a létét! Az udvarhölgy neve pedig Arrogancia, aki hatalomvágyból simán megmérgezte Lady Fridzsidert. Oroszlánszagú Leó egész egyszerűen egy tökkelütött vénség, akit halálra etet Arrogancia, hogy övé legyen a királyság, de ehhez Hófehérnek is van pár szava.

Nem tudom, hányszor láttam már, és még akárhányszor szívesen újranézném. Tényleg szenzációs, és elképesztően magyar. Az öreg király például azt mondja Arroganciának: „Jaj, megkérhetem a kezed? Hogy ne szorítsa olyan erősen az enyémet.”

Macskafogó

Ternovszky Béla rendezte a Nepp József által írt felülmúlhatatlan klasszikust: H. Fekete Bernadett korábban alaposan kielemezte a rajzfilmet, ezért én most nem sokat tennék hozzá, csupán két kedvenc idézetemet osztom meg veletek:

Mr. Teufel: – „Mehet, Safranek, és üdvözlöm a kedves feleségét!

Safranek: – Köszönöm, uram, de már egy éve önnel él.”

Poljakov: – „Tudja, mit mondott Julius Caesar?

Edlington: – Az a fickó, aki a műlábában csempészte a heroint?

Poljakov: – Az.”

A mai gyerekek másfajta meséket kapnak

A mai gyerekek már például a KEDD Stúdió filmjein nőnek föl: M. Tóth Géza és kitűnő csapata Bartos Erika Bogyó és Babóca-sorozatából készített sok-sok epizódot. Igazán kreatív gondolat, hogy mindegyik szereplőt Pogány Judit szólaltatja meg, természetesen más-más hangon. Dániel András Kuflik-szériája is az ő nevükhöz köthető, ebben pedig Scherer Péter beszélteti az összes szereplőt. Felnőttként is nagy élmény ez utóbbi. Berg Judit Lengemesék-sorozatából pedig a Cinemon Entertainment készített több epizódot is, amellyel nagyon sok rangos fesztiválról hoztak haza díjakat.

Számtalan film, alkotó és műhely kimaradt ebből a cikkből, pedig szívesen írnék még róluk. Szerencsére hihetetlenül gazdag és színvonalas a magyar animációs világ, ha tehetitek, ma mutassátok meg a gyerekeiteknek a ti egykori kedvenceiteket. Az animációs filmek tényleg összekötik a generációkat.

Both Gabi

Kiemelt kép forrása: Youtube, Unsplash/ Scott Evans