Frakk, Vízipók-csodapók és társaik… a magyar mesefilmek aranykorának sztárjai
Ha azt mondom (ugatom), „Frakk”, mindenki tudja, miről van szó. És ha valaki rosszul választ társat magának, biztos, hogy eszébe jut Mézga Géza feleségének, Paulának sokszor hallott sóhaja: „Bárcsak a Hufnágel Pistihez mentem volna feleségül!”. Sokunk gyerekkorát aranyozták be ezek a vicces, szívmelengető, mégis valóságszagú figurák. A hetvenes-nyolcvanas évek rajzfilmjei ma is bennünk élnek, és szerencsére még a gyerekeink is értékelik ezt a humort. A Vízipók-Csodapók olyannyira aktuális, hogy épp most digitalizálták újra. Haiser Olga nosztalgiázik egy kicsit.
–
„A legnagyobb ellenségekből is lehetnek jó barátok”
Lelógó fülek, morcos tekintet, és ellenállhatatlan macskaüldözési vágy: ki ne emlékezne Frakkra, a szeleburdi magyar vizslára, no meg örök ellenfeleire, a két kövér „pákosztos” macskára, Szerénkére és Lukréciára? A mesefilm ötlete Bálint Ágnes fejéből pattant ki, (akinek regényes életéről Kurucz Adrienn írt nemrégiben), aki akkoriban a Magyar Televízió Gyermek-, Ifjúsági- és Oktatási Főszerkesztőségének egyik tagja volt. Az írónőhöz közel állt az inspiráció:
a Frakkot ihlető kutya a valóságban is létezett. Egyrészt Bálint édesanyja mesélt egy Frakk nevű vizsláról, aki a szomszédban lakott, és mindenféle csínytevéseket követett el, másrészt, amikor az írónő veje odaköltözött a családhoz, hozott magával egy vizslát, aki csakúgy, mint mesebeli verziója, gyakran felkergette Bálint Ágnes két macskáját a padlásra.
A televízió rábólintott a mókás kutyáról szóló sorozat ötletére, így megkezdődhetett a mese gyártása. Bálint Ágnes írta a forgatókönyvet, Várnai György tervezte a figurákat, és mint annyi más magyar rajzfilmnél is, Pethő Zsolt szerezte a műsor zenéjét.
Egy különleges technika
A sorozat érdekessége, hogy papírkivágásos technikával készült, amely nagyban gyorsította a gyártás folyamatát. Cseh András, a technika hazai mestere otthoni kísérletezgetés alkalmával jött rá erre az egyszerűsítő munkafolyamatra, amelynek segítségével két hét alatt sikerült felvenni az első epizódot.
„Egy normál, celluloidon kifestett, kihúzott figurákkal készülő film készítése rengeteg ideig eltart. Egy csomó ember megrajzolja a fázisokat, egy másik csomó ember kihúzza, kifesti, ez nagyon sok munka és sok idő. A papírkivágásos technikával viszont megvan a figura, bármikor előszedem, és újra és újra használom. Új háttereket kell ugyan csinálni, de magukat a figurákat nem kell újra és újra megrajzolni” – mesélte Cseh András.
A Frakk, a macskák réme című mesesorozat négy szériát élt meg, az első évad 1972-ben került adásba, az utolsót pedig 1984 és 1985 között sugározták szombat esténként. A mesének színpadi változata is készült, illetve 1973-ban Bálint Ágnes könyvet írt a történetből.
„Ahol gyerekek vannak, ott megbújik a mese is”
A bőröndből kikandikáló hosszú fülek is elengedhetetlen részei voltak a szombat esti matinénak: a kockásfülű nyúl ott segített, ahol tudott, míg a hét perces epizódok végére az összes bonyodalom elsimult Kriszta, Menyus, Kistöfi és Mozdony között. Marék Veronika forgatókönyvíró, és az ekkor éppen dramaturg Bálint Ágnes együttműködésével született meg 1974-ben a kétévados sorozat, amelyet csaknem kilencven országban sugároztak. A harmadik évadot negyven évvel később, 2018-ban mutatták be Bakos Barbara rendezésében.
„Bárcsak a Hufnágel Pistihez mentem volna feleségül!”
A Mézga család, amely a magyar rajzfilmsorozatok egyik legsikeresebbje lett, szintén az 1970-es, ’80-as évek aranykorszakának terméke. Romhányi József és Nepp József írók, továbbá Ternovszky Béla rendező klasszikus karaktereket alkotott meg a szétszórt, szerethető család minden egyes tagjával. Bár a Pannónia Filmstúdió a sorozat gyártása során anyagi problémákba ütközött, Mézga Géza kalandjai a világsikerig jutottak, és három teljes évadon keresztül szórakoztatták a nézőket.
A szemtelen Krisztával, a tudálékos Aladárral, a teszetosza Gézával és a házsártos Paulával minden család azonosulni tudott, a sorozat nem csak gyerekeknek szólt.
A készítők tudatos célja volt ugyanis, hogy megcáfolják a sztereotípiát, miszerint a rajzfilm csakis gyerekműfaj. Utólag visszanézve teljesült a gyártók kívánsága, hiszen valószínűleg nem találnánk olyan felnőttet Magyarországon, aki ne tudná elénekelni a főcímdalnak legalább egy kis részletét.
„Hát, ez a Vízipók… ez egy Csodapók!”
Az apró vízi élőlényeket bemutató Vízipók-Csodapók mesesorozat dr. Kertész György biológus nevéhez kötődik. A biológusként végzett televíziós alkotó, Rockenbauer Pál ötlete volt, hogy dr. Kertész György szellemi vezetésével hozzák létre a csodás pókról szóló rajzfilmet. Ebben a hatalmas munkában Bálint Ágnes dramaturgként is részt vett az első tizenhárom epizódban. Az alkotók nem titkolt célja volt ugyanis, hogy megszerettessék a gyerekekkel ezeket a furcsa kis élőlényeket. A rajzfilm a szórakoztató ismeretterjesztés mellett a barátságról is szól, hiszen Vízipók és Keresztespók számos segítőkész társra lelt a történetek folyamán.
Az első sorozatot Szabó Szabolcs rendezte, a meséket, a forgatókönyvet és a szaktudást dr. Kertész György biológus adta hozzá, így az apró vízi állatok pontos jellegzetességeit figyelembe véve készült el a legendás magyar sorozat a Pannónia Filmstúdióban – majd a gyártás átkerült a kecskeméti stúdióba, ahol Haui József, illetve Szombathy-Szabó Csaba volt a két rendező.
Klasszikus született
A Vízipók-Csodapókhoz hatalmas sikere ellenére eleinte nem fűztek nagy reményeket: mikor 1973-ban elkészült az első epizód, egy német forgalmazó úgy ítélte meg, hogy a sorozat eladhatatlan lesz csúnyácska szereplői miatt. Ennek ellenére Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatója úgy döntött, folytatják a gyártást, bízva abban, hogy a szereplők belső értékeikkel megragadják a nézők figyelmét.
A baljós előrejelzések egyáltalán nem igazolódtak be: a sorozat óriási sikert aratott nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is.
A különleges színvilág, a kedves történetek és a remek szinkronhangok mellé egy új technika is társult: az apró mesefigurák hangját Bársony Péter hangmérnök segítségével felgyorsították, így vált még egyedibbé a szinkron.
Vízipók-Csodapók újratöltve
A mese már két epizód után cáfolta a kételyeket, és több mint negyven ország vásárolta meg a jogokat. Mikulás Ferenc 1983-ban elhatározta, hogy egész estés filmváltozatot készít a sorozatból, amelyet az első két évadból összeállítva gyártott.
Idén, április 18-án a Mozinet forgalmazásában jelenik meg a Vízipók-Csodapók film digitálisan felújított változata, hogy a szülők és gyerekek újabb generációi is felfedezhessék maguknak a magyar rajzfilmgyártás egyik feledhetetlen klasszikusát.
Emlékeztek még a kedvenc részekre, a legkedvesebb mondatokra? Ha igen, osszátok meg velünk kommentben!
Haiser Olga
