Túl a kockás fülű nyúlon – Richly Zsolt öt éve már csak az égre rajzol

–

Félárva kisfiú

Richly Zsoltnak már az édesapja, Richly Emil is a Képzőművészeti Főiskolára járt, majd pár évig az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban tanított rajzot és ábrázoló geometriát. „A fiatal művész a magyar akvarellfestészet történetének egyik legfényesebb ígéreteként, nagyméretű akvarellképek alkotásával is felhívta magára a figyelmet” – írták róla egy visszaemlékezésben

Zsolt, aki 1941. március 23-án, Sopronban született, még csak hároméves volt, amikor hadisérült édesapját agyonlőtték az oroszok a kórházban. Édesanyja, a tanítónő Bedy Mária, miután elvesztette a férjét, és az aszódi házukat is lebombázták, hazaköltözött a szüleihez Sopronba, így Richly Zsolt ott cseperedett fel.

A kisfiú főként a nagyapja cukrászüzletében lebzselt, de már akkor is rengeteget rajzolt. A nagypapa Bécsben élő testvére festőművészként járta Európát, tehát a kis Zsolt vérében volt a képzőművészeti tehetség. 

Édesanyja tíz évig gyászolta háborúban elesett férjét, majd hozzáment a román megszállás elől áttelepülő Gáspárdy Sándor festőművészhez. 

Richly Zsolt már fiatal korában eldöntötte, hogy rajzfilmes lesz, ezért érettségi után elküldte a munkáit a Disney-filmstúdiónak, válaszként pedig megkapta a The Art of animation című albumot.

Eleve elrendelt út, kis kanyarokkal

Az első felvételije nem sikerült a Képzőművészeti Főiskolára, de fontos szakképzést jelentett akkoriban a kirakatrendezői iskola, először itt végzett Richly Zsolt. Majd 1961-ben elkezdte az Iparművészeti Főiskolát díszítőfestő szakon, ahol épp akkor, egyszeri alkalommal indítottak animációs osztályt is: diplomamunkája egy József Attila-versadaptációból készült, ez volt az Indiában című filmje.

Diploma után a Pannónia Filmstúdióban helyezkedett el, eleinte háttereket készített Macskássy Gyula sorozataihoz, később pedig már önálló filmeket is alkotott.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja című, 1981-ben készült diafilm is az ő alkotása. Ez a film gyerekkoromban szinte belém égett, annyira szerettem, hogy a saját gyerekeimmel is számtalanszor láttam, és mindannyiszor végigizgultam/-bőgtem.

Az állóképekbe is olyan sok érzelmet sűrített Richly Zsolt, amit sokszor a színes-szagos agyoneffektelt mozgóképek sem tudnak utánozni.

Megszállottan dolgozott, több mint ötven éven át alkotott rövidfilmeket, mint például a Medvetáncot, ami József Attila versének és Bartók Béla zongoradarabjának animációs feldolgozása, az Árgyélus királyfit vagy A hétpöttyös autót. 

1984-ben született a Kíváncsi Fáncsi (szintén imádtam, és a gyerekeim is nagyon élvezték), és Heltai Gáspár állatmeséiből is rendezett Fabulák címmel egy kiváló szériát.

Sajnos csak egyetlen egész estés filmje volt, 1983-ban mutatták be a Háry Jánost, ami Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára készült, a Kodály-daljáték részleteinek zenei felvételeit pedig Ferencsik János vezényelte.

Számára elengedhetetlen volt a zene, mindig a Bartók Rádiót hallgatta munka közben, és filmjeinek ritmusát is mindig a dallamok határozták meg.

Ha jót akartok látni, mindenképp kattintsatok ERRE a linkre, mert a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban készült Kormos-mesék mind a hat része látható, köztük az abszolút favoritom: A hetvenkedő sün is. (Érdemes elolvasni Széles-Horváth Annának a rajzfilmstúdióról készült RIPORTJÁT is.) 

Talán a Kőműves Kelemen című hétperces filmjére volt a legbüszkébb Richly Zsolt, ami szintén Kecskeméten készült. ITT megnézhetitek ezt is.

A művész hamarosan nagy szaktekintélynek számított, és élete végéig tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán, később pedig az ebből alakult MOME-n címzetes egyetemi tanár lett. A legnevesebb animációs szakembereket oktatta, köztük Rofusz Kingát is.

Később Balázs Béla-díjjal, Károli Gáspár-díjjal és Érdemes Művész-díjjal is elismerték kivételes munkásságát.

A kockásfülű nyúl tíz évig türelmesen várakozott az ágyneműtartóban

Marék Veronika írta A kockásfülű nyúl történeteit, amelyek először képregényes formában jelentek meg. Mindketten a Kisdobos című gyermekújságnál dolgoztak akkoriban, Richly Zsolt még főiskolás volt.

Ott mesélt először a füleivel röpködő nyúlról Marék Veronika Richly Zsoltnak, aki eközben egy kockás papírra készített vázlatokat a nyúlról. Így lett kockásfülű nyúl a neve.

Tíz évvel később, 1975-ben azonban világsikert arató huszonhat részes animációs film készült belőle. 2018-ban újabb részei születtek a sorozatnak. Épp amiatt lett ennyire sikeres, mert egyáltalán nincsenek benne párbeszédek, tehát nem voltak nyelvi korlátai a forgalmazásnak; viszont miután Marék Veronika mindig pont olyan történeteket talál ki, amelyek a gyerekek (és sokszor a felnőttek) elevenébe vágnak, és abszolút univerzálisak, kiállták az idő próbáját.

Ma is sokszor találkozhatunk a toronyház tetején látcsővel kémlelő, bőröndből kibújó (miután felébredt, persze mindig visszacsukódik az a fránya bőrönd), segítőkész zöld nyuszi figurájával, akinek rózsaszín-fehér kockás fülei különböző dizájnos tárgyakon és ruhadarabokon is feltűnnek, és még mindig nagyon menők. Kockás fülei pedig mindenre jók, hiszen nemcsak repülni tud velük, hanem a mesék végén, a sok kalandtól elfáradva akár takaróként is használhatja őket. 

Szerencsére látható az a csodás felvétel is, amikor Alindával beszélgetett 2017-ben Richly Zsolt,

amelyből az is kiderült, hogy sokáig az ágyneműtartóban őrizgette a kockásfülű vázlatait, mert nem volt máshol hely a lakásban, majd apránként elajándékozgatta az összeset.

Túl a kockásfülűn

A magyar folklór kiemelt szerepet játszott Richly Zsolt életművében, ahogyan az irodalom és a zene is. Az animációban képes volt összművészetté sűríteni minden tudását. 

Grafikusművészként is jelentős életművet hagyott hátra, nagyon sok lapba, magazinba készített illusztrációkat a hatvanas–hetvenes években, később pedig a Harcsabajusz kapitány és a Harcsabajusz és a matrózmajom című diafilmek alkotójaként is sok elismerést kapott. 

Élete utolsó munkája a tíz éven át dédelgetett Luther című nagyszabású sorozat volt, amelynek forgatókönyvét Lackfi János írta. Dr. Fabinyi Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökének felkérésére született a Luther Márton életét bemutató, tízrészes, egyenként tizenhárom perces csodálatos sorozat a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából.

ITT megnézhetitek mind a tíz epizódot, érdemes, mert Richly Zsolt minden tudását, emberségét és hitét belerendezte ebbe a több mint kétórás folyamba.

Richly Zsolt özvegye azt mondta pár éve egy interjúban, hogy nagybeteg férjét a végén már csak a Luther-filmsorozat tartotta életben. „2012-ben volt az első jel férjem betegségéről, de ő nem foglalkozott vele, csak a film elkészítésének élt.”  

„A legnagyobb animátor”

Ezt írta halála után Richly Zsoltról a Kecskeméti Rajzfilmstúdió ügyvezető igazgatója, Mikulás Ferenc:

„A filmszalag elszakad, és emlékeinkben egy állókép marad. Visszapörgetve a képeket, jeleneteket láthatjuk, hogy mekkora munkát végzett. Közel száz film került ki kezei közül. Az animációs filmet iparművészetnek tekintette. Úgy gondolta, hogy olyan filmeket kell alkotni, amelyek mindenki számára érthetők. Ezért készített – a Disney-hagyományokat elhagyva – kisgyerekek számára dialógus nélküli filmeket plakátszerű figurákkal. […]

Volt szerencsém látni gyerekcsoport közepén rajzolni nemcsak Magyarországon, hanem Japánban, Finnországban és Portugáliában is. Partnernek tekintette őket az alkotásban.
Ahogy Lechner az építészetbe, Kodály a zenébe, ő az animációs filmbe emelte be a népművészetet. Talán kevesen tudják, hogy 1968-ban, Szvit című filmjében ő formálta először képzőművészeti jelekké a népművészeti motívumokat.
Kísérletező művész volt, a színek szakértője. ”  […]
Zsolt kedvelte a vizuális metaforákat. Ahogyan ő fogalmazott, az átalakulás csodáját művelte. 
Most a legnagyobb animátor – a Teremtő – művelte az átalakulás csodáját Richly Zsolttal.”  

Richly Zsolt 2020. január 23-án találkozott a Teremtővel. De a generációkat összekötő, mindig szívmelengető rajzfilmjei örökké velünk maradnak. Ha fölnéztek az égre, szerintem most is láthatjátok Richly Zsolt keze nyomát.

Both Gabi