Keresés

Pedofil, efebofil… a gyereknek teljesen mindegy, minek nevezi magát az, aki visszaél a bizalmával, testével, érzéseivel, a közöttük lévő kapcsolattal. A felnőtt megy tovább, a gyerek meg ott marad az élménnyel. Dr. Gyurkó Szilvia írása sokkal többről szól, mint az óbudai pedagógiai asszisztensről, aki egy 15 éves diákkal létesített kapcsolatot.

Egy uniós előírás miatt augusztustól a bíróságok értesítést küldenek minden olyan gyereknek, akinek a szülei válnak (vagy más olyan perben állnak, ami a szülői felügyeletet érinti). A valódi odafigyelés azonban nem pipálható ki sablonlevelekkel. Szülők, válás, vita, bíróság, gyerekek bevonása – mi van az új szabály mögött?

Megváltozhat-e egy bántalmazó? Mit tehet az egyén egy bántalmazó kapcsolatban ma Magyarországon? Milyen állapotban van a magyar áldozatsegítő rendszer? Szakemberek és túlélők közösen keresték a választ a kérdésekre, a megoldást a hiányosságokra.

Egy magyar felmérés szerint az LMBTQ-gyerekek több mint 80 százalékát éri verbális zaklatás az iskolákban, de a szekálás és akár erőszakba torkolló bántalmazás más csoportokat sem kerül el az oktatási intézményekben. De kinek a védelmére számíthatnak a gyerekek: a túlterhelt tanárokéra vagy a szellemként felbukkanó, szintén túlterhelt iskolapszichológusokéra, akiknek sokszor csak az önszorgalmukon múlik a szakmai tudásuk tágítása?

Egy bántalmazás történetének megítélése gyakran az „elhiszem vagy nem hiszem el” kérdéskörre korlátozódik, ami viszont attól is függ, nekünk milyen személyes tapasztalataink vagy tudásunk van a problémáról, illetve mennyire vagyunk képesek elfogadni, hogy a világban olyan dolgok is megtörténhetnek, amelyek ellentétesek a mi élményeinkkel. Ezt járta körül jogász szakértőnk, dr. Gyurkó Szilvi.