A keresett kifejezés: "gyerekbántalmazás"
Összesen: 61 db találatMilyen volt gyereknek – kisdobosnak és úttörőnek – lenni a rendszerváltás előtt? Mit jelentett az, ha valakit nem avattak fel? Mit adott a mozgalom a gyerekeknek, és mennyire volt nehéz az ideológiai töltet?
Szakemberek lesújtó véleménye a magyar gyerekvédelemről, amiről mostanra bátran kijelenthető: nem létezik. És ezen még az sem változtathatott, hogy százezrek vonultak az utcára a bicskei ügy miatt.
Vannak fotók, amiket egy horrorfilm plakátján is erős túlzásnak éreznénk. Húsvét idején a legdurvább halloweeni rémálmokat is felülmúló fényképek kezdenek terjedni a közösségi oldalakon, amiken kicsi gyerekek vérfagyasztó, ember nagyságú nyulak társaságában szereznek – szemmel láthatóan – életre szóló traumákat.
Mivel sok támogató szolgáltatás, átmeneti szálláshely nem számol az állatok meglétével, a menekülő, vagy az életén változtatni igyekvő ember kegyetlen dilemmával szembesül: hátrahagyja-e az állatát, hogy a saját biztonságát növelje?
Kutya nehéz dolga van most mindenkinek, aki gyerekekkel dolgozik, velük beszélget. És persze a szülőknek is. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember néhány pontban összefoglalja azokat a tanácsokat, amelyek minden felelős felnőttet segíthetnek ebben a kizökkent világban.
Vajon tényleg muszáj minden magyar gyereket traumatizálni a torokgyíkkal?! Anna Eszter szerint nem.
Hogyan lett az álomanyából, a gondoskodás és önfeláldozó szeretet szimbólumából kegyetlen gyerekbántalmazó? Hogy jutott el a súlyos beteg(nek hazudott) lány odáig, hogy megölesse a saját anyját? Gypsy Rose Blanchard és Dee Dee szörnyű történetét az élet írta.
„Nem azért zaklatták a gyereket, mert túlsúlyos, hanem mert a közösség, amiben van, ezt lehetővé teszi (megengedi, tolerálja, az áldozatot hibáztatja, vagy tehetetlennek és eszköztelennek érzi magát)” – egy önmagában is rettenetes ügyet tovább súlyosbít a felszínes hírek alapján hozott népítélet, írja dr. Gyurkó Szilvia a sümegi eset kapcsán, itt:
Azzal, hogy felteszel online a gyerekedről olyan képet, amihez bárki hozzáférhet, nemcsak azt kockáztatod, hogy valaki ellopja az identitását és ezáltal hivatalos dokumentumokat hamisítson, de könnyen utat találhat magának a fotó a különféle pedofilhálózatokba is.
Szülők, akik csak jót akarnak – vagy mégsem? Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjének jegyzete egy múlt heti hír kapcsán, amely szerint egy nő oly mértékben várt el kitűnő sport- és iskolai teljesítményt a gyerekeitől, hogy azzal már súlyosan veszélyeztette őket.