Ezek játszódtak le bennem, amikor megkaptam a rákdiagnózist (kétszer is)
Vajon mi játszódik le annak az embernek a fejében, akinek orvosai a szemébe mondják, hogy rosszindulatú daganata van? Egy ilyen hír befogadásának ugyanúgy stádiumai vannak, mint bármilyen más traumának. Szentesi Éva új sorozatában mindannyiunkat szembenézésre kényszerít testünk-lelkünk törékenységével, az öngondoskodás és felelősségtudat fontosságával. A rák nem mindig csak mások sztorija, bárkivel megtörténhet – írta a múlt héten. Ezen a héten pedig azoknak segít, akik barátként, ismerősként, ne adj' isten hozzátartozóként állnak egy beteg ember mellett. Mert sokkal könnyebb úgy segíteni, ha legalább sejted, hogy mi játszódik le a másikban. Szentesi Éva írása.
Beleestem egy nagyon mély és sötét szakadékba, ahol nem láttam semmit. Aztán a becsapódás után hirtelen minden kitisztult, és onnantól fogva olyan volt, mintha az egész nem is velem történne. Az ember ebben a helyzetben nem sokáig tapogatózhat a sötétben. Nekem sem volt időm arra, hogy üljek, és sajnáljam magam, amiért mindez velem történik.
Az átmenet villámgyors volt. Egy pillanat alatt belecsöppentem az addigi életemből a legdurvább drámába, amelyben én játszottam a főszerepet. Az ítélet kimondatott: én lettem a rákos lány, aki körül fenekestül felfordult az élet, és akinek gyorsan kell cselekednie.
Miután megkaptam a diagnózist, felültem a világ legfélelmetesebb hullámvasútjára, amelyen keserves emelkedők, és lélegzetelállító zuhanások váltogatták egymást. Ráadásul a sötétben. Ezért soha nem tudod, mit hoz a következő kanyar.
Tisztában vagyok vele, hogy a rákos beteg emberek ugyanolyan sokfélék, mint bármely más embercsoport. De biztos vagyok benne, hogy az utazás különböző szakaszait is mindenkit átéli... így vagy úgy.
Íme, az én hullámvasutam:
1. fázis
Az érzés: Sokk
A gondolat: „Ez úgysem velem történik.”
2. fázis
Az érzés: Zuhanás az ismeretlenbe
A gondolat: „Atyaúristen, mi lesz velem?!”
3. fázis
Az érzés: Hitetlenkedés
A gondolat: „Biztosan áll valaki a hátam mögött, és neki mondják ezt. Vagy összekeverték a leleteket?”
4. fázis
Az érzés: Némaság
A gondolat: „Hiába beszéltek hozzám, nem bírok egy mukkot se kinyögni...”
5. fázis
Az érzés: Düh, harag
A gondolat: „Mindenki elmehet a büdös picsába!”
6. fázis
Az érzés: Hiszti
A gondolat: „Miért pont én!?”
7. fázis
Az érzés: Bosszúvágy
A gondolat: „Esküszöm, levadászom az orvost, aki elcseszte a diagnózisomat!”
8. fázis
Az érzés: Lehiggadás
A gondolat: „Nyugszik a beteg – pont, ahogy apám mondta. Nagyon vicces...”
9. fázis
Az érzés: Önsajnálat (Vigyázat! Óriási a kísértés, hogy beleragadj.)
A gondolat: „Jaj, én szegény, de rossz lesz...!”
10. fázis
Az érzés: Észbekapás
A gondolat: „Na, jó, ebből elég, így nem lehet meggyógyulni. Hagyjuk a múltat, előre nézzünk!
11. fázis
Az érzés: Elszántság
A gondolat: „Nézzük, mi a feladat, és hogyan lehet végrehajtani. Meg kell csinálni!”
...hát, nagyjából ennyi.
Jó, ha tudod, min megy keresztül egy ember, akivel közlik, hogy rákos. De tudjátok, mit mondok nektek? Hullámvasút hasonlat ide, pontokba szedett érzések és gondolatok oda, azt az állapotot valójában képtelenség megfelelően szavakba önteni.
Azzal teszitek a legjobbat, ha az ösztöneitekre hallgattok, és hagyjátok, hogy a „dráma főszereplője” irányítson. Érezze, amit érez, és gondolja, amit gondol.
Szentesi Éva
-
A daganatos betegségekkel kapcsolatos cikkeink megjelenését az NN támogatja.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/B-D-S Piotr Marcinski
