Daganatokról őszintén: egy rosszindulatú rákos sejt olyan, mint egy világutazó túlélőművész

–

Az étkezésünk hatással lehet a daganatok kialakulására?

A molekuláris biológus, genetikus segítségével a vodcastban igyekeztek tisztázni a leggyakoribb, daganatos betegségekkel kapcsolatos tévhiteket – ilyen volt az étkezés is. Pintér Lajos szerint azt, hogy egy étel fogyasztása vagy egy adott étrend követése daganatot okoz-e, egyértelműen kijelenteni nem lehet. „Nagyon sokféle külső és belső tényező befolyásolja, hogy kialakul-e daganat valakiben. A tejtermékek, illetve a vörös húsok fogyasztását gyakran szokták kapcsolatba hozni az emésztőszervrendszeri daganatokkal, de nem egyértelmű az összefüggés” – mondja a szakember.

Az alkohollal azonban már „tisztább” a helyzet. Ahogy arra Pintér Lajos is felhívja a műsorban a figyelmet: a rákos folyamatok egyik kiindulási pontja a sejtek vagy a szövetek gyulladásos állapota. A túlzott alkoholfogyasztás pedig fenntartja a gyulladásos állapotot az emésztőszervrendszerben.

„Emellett az alkoholnak olyan hatásai vannak, amik akár közvetlenül a sejteket érve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy sejt elinduljon a daganatos sejtté alakulás útján (...) Azt például tudjuk, hogy a hasnyálmirigyrák kialakulását az alkoholfogyasztás erősen indikálja – épp a már említett gyulladásos állapot fenntartása miatt. És hát a hasnyálmirigydaganat sajnos az egyik legkomiszabb daganatfajta, amelynek kapcsán nagyon alacsony a betegek túlélési esélye.”

Azzal kapcsolatban, hogy milyen mennyiségű alkoholfogyasztás számít ez esetben meghatározónak, Pintér Lajos azt mondja: a tömény szeszek, illetve a magas alkoholtartalmú italok napi szintű fogyasztása nemcsak a daganatos megbetegedések kialakulásának szempontjából számít rizikófaktornak, hanem egyéb betegségek megjelenését és már jelenlévő állapotok súlyosbodását illetően is.

Mindenkiben van rákos sejt?

A daganatos sejtek megjelenése nem egyetlen pillanathoz kötődik, sokszor hosszú évek, akár évtizedek alatt alalkulnak ki.

„Ez egy többlépcsős folyamat, amelyben el kell különíteni a malignus (rosszindulatú) állapotot a premalignus (daganatmegelőző stádiumban lévő) sejtektől. Elképzelhető, hogy benned is vannak olyan sejtek, amik már ráléptek erre az útra, de simán van arra esély, hogy a következő évtizedekben ezeket a premalignus stádiumban lévő sejteket a szervezeted kordában tartja.”

Ahogy természetesen az is előfordulhat a szakember szerint, hogy az érintett életében bekövetkező valamilyen változás miatt ezeket a sejteket a szervezet végül mégsem tudja egy idő után kordában tartani, és végül eljuthatnak odáig, hogy daganatot képezzenek.

Többek közt épp ezért lenne elengedhetetlen a korai stádiumban való felismerés. E tekintetben azonban a magyarok nem állnak jól: Európa-szerte élen járunk a daganatok késői stádiumban való diagnosztizálásában, amiben döntő szerepe van annak is, hogy az emberek jó része már eleve későn fordul orvoshoz. „Azt szokták mondani, hogy a magyar ember akkor hív orvost, amikor már inkább papot kéne. Hogy ez mentalitás kérdése, vagy az egészségügyi rendszerbe fektetett bizalom hiánya, esetleg az időhiány miatt van-e, vagy mert egyszerűen csak úgy gondoljuk, hogy mi mindent képesek vagyunk túlélni, nem tudom.”

Akár 50 százalékkal is lehetne növelni a túlélési esélyt, ha időben fordulnánk orvoshoz

A szakember azonban kiemeli:

a WHO vizsgálatai szerint gyakorlatilag 30-50%-kal lehetne javítani a daganatok túlélési arányán, ha az emberek időben elmennének a szűrővizsgálatokra. „A korai stádiumban felfedezett emlődaganat például közel 100 százalékosan gyógyítható – ez az utóbbi 10-15 év eredménye, ami egy hihetetlen nagy előrelépés” – mondja Pintér Lajos. 

Az idő előrehaladtával azonban, amikor már akár a nyirokcsomókban is megjelenik a daganat, vagy akár távoli áttéteket képez, ez a túlélési esély rohamosan, egészen 30 vagy akár 20% alá csökken. „Amíg lokalizáltan van egy daganat, addig van esély arra, hogy azt lokálisan kezeljék, akár sebészeti úton. Utána minden más kezelés sokkal nehézkesebb, sokkal megterhelőbb tud lenni a beteg számára” – teszi hozzá.

Ugyanaz a fajta daganat két különböző embernél teljesen eltérően viselkedhet

Van különbség például tüdődaganat és tüdődaganat között a molekuláris biológus, genetikus szerint.

A daganat viselkedése attól függ, hogy milyen genetikai háttérrel rendelkezik, hogyan jutott el a daganatos sejt a daganatképzés állapotába. Emiatt elképzelhető bizonyos esetekben olyan agresszív daganat, ami nagyon gyors lefolyáshoz vezet, és nagyon gyorsan ugorja meg a stádiumokat.

„Ez a daganat szempontjából kicsit olyan, mintha nyert volna az ötös lottón: képes iszonyúan agresszívnek lenni, nagyon jól el tud bújni az ember immunrendszere elől, és gyakorlatilag úgy tud nőni, mintha az evolúcióban egy sikeres faj lenne.”

A daganatokra hajlamosító génekről

Ahogy azt a szakember is kiemeli: vannak olyan örökletes gének, amelyeket magunkban hordozva valóban nagyobb esélyünk lehet arra, hogy bizonyos fajta daganatok kialakuljanak nálunk (ez természetesen nem 100%-os esély).

A daganatokra hajlamosító génekről a világ széles körben Angelina Jolie példáján keresztül hallott először, akinek a családjában az emlő- és petefészekrákok vannak halmozottan jelen. Emiatt a színésznő meg is vizsgáltatta azt a két gént (BRCA1 és BRCA2), amiket a legtöbbször kapcsolatba hoznak az emlő- és petefészekrákkal.

„Ez a két gén benne is elváltozást mutatott, ami által neki is nagyobb (70-80%) esélye volt arra, hogy emlő- vagy petefészek-daganat alakuljon ki nála. Ez nem azt jelentette, hogy őbenne biztosan kialakult volna a daganat, de nagyon nagy volt az esély rá” – mondja a szakember, aki szerint kicsit úgy kell gondolkodni erről, mint amikor a szerencsejátékról gondolkodunk.

„Ha veszünk egy kaparós sorsjegyet, akkor azért tudjuk, hogy nagy valószínűséggel nem fogunk nyerni, de picit mindig ott mozog bennünk, hogy mi van, ha mégis. Vannak olyan gének, amiket már azonosított a tudomány, mint hajlamosító tényezőket, de vannak olyanok is, amelyeket csak most hoz kapcsolatba a daganatokkal. Sok-sok gén lehet érintett egyébként egy daganat kialakulásában.” 

Ez alapján dől el, hogy a bennünk lévő daganat jó- vagy rosszindulatú lesz-e

A molekuláris biológus, genetikus szerint a rosszindulatú és a jóindulatú daganatok között markáns különbségek vannak: az egyik ilyen, hogy a jóindulatú daganat esetében bár sejtburjánzás történik, azonban ezek a sejtek nagyon sok esetben megőrzik az eredeti szövetre jellemző tulajdonságaikat. „Még nem bújnak ki teljes mértékben a bőrükből” – magyarázza – „Sok esetben a jóindulatú daganatokat például egy-egy tok határolja, tehát el is vannak választva a szervezetünk többi részétől. Esetükben tehát hiányzik az a tulajdonság, hogy más szöveti környezetbe belépjenek, behatoljanak.”

A rosszindulatú daganatsejtek ezzel szemben képessé válnak arra, hogy egy másmilyen szövettípusba is belépjenek, és ott megmaradjanak. Sőt, akár a véráramon, a nyirokkeringésen keresztül a test teljesen más szöveteibe is eljussanak. „Ők azáltal válnak rosszindulatúvá, hogy olyan helyeken is elkezdenek nőni, ahol ténylegesen semmi keresnivalójuk nincsen.

Ebben az esetben általában nem maga a növekedés öli meg a daganatos beteget, hanem az, hogy előbb-utóbb egy olyan szervrendszerét nem hagyja működni az áttét, ami az élettel összeegyeztethetetlen állapotot idéz elő.

Kicsit úgy kell elképzelni, hogy egy rosszindulatú daganatos sejt úgy működik, mint egy világutazó, egy túlélőművész: ha ledobják Szibériában, akkor is megél, sőt nemcsak, hogy megél, hanem egy komplett családot hoz létre, az a család szaporodik, és egy egész falu lesz belőle a végén.”

A daganat képes a környezetéhez alkalmazkodni

„Azok a mechanizmusok, amik a daganatok kialakulásában szerepet játszanak, ugyanazok a mechanizmusok, amik képessé tették a fajokat arra, hogy alkalmazkodjanak a környezeti tényezőkhöz” – kezdi Pintér Lajos – „Amikor egy faj evolúciója zajlik, az egyes egyedekben olyan változások is történhetnek, amik miatt a környezeti tényezőkhöz jobban tudnak majd alkalmazkodni, jobban túl tudnak élni a megváltozott feltételek mellett is. Ez a DNS-ükben történő apróbb változásoknak köszönhető. Gyakorlatilag a daganatoknak az alakulása, a sejtjeink daganatos irányban történő elváltozása ugyanez az evolúciós lépés.”

Eljuthatunk oda, hogy a sok különböző vizsgálat helyett akár már egy vérvétel is elég legyen?

Pintér Lajos szerint összességében errefelé halad a tudomány. „A vér kicsit úgy működik, mint egy teljes CT: átjárja az egész szervezetünket, ezért nagyon sok helyről össze tudja gyűjteni a szükséges információt. Ma már vannak olyan új tesztek, amikkel detektálni és vizsgálni lehet a daganatos sejtekből eredő örökítőanyagot – a rákos sejtek örökítőanyaga ugyanis különbözik a normál testi sejtjeink örökítőanyagától. A Szent Grál még nincs meg, de például már elérhetőek olyan vizsgálatok, amik már egy ismert daganatos betegnél le tudják követni vérből a daganatának az alakulását. Illetve mi is dolgozunk olyan vizsgálaton, ami vizeletből lesz képes szűrni a prosztatadaganat jelenlétét.”

A European Life Technologies Daganatokról őszintén vodcastjának adását itt tudjátok megnézni:

Filákovity Radojka