Tóth Krisztina cikkei

Egy nagymamájával élő tízéves kislány szemével látjuk a lakótelepi mindennapokat: a hétköznapi történések mögött pedig lassan kirajzolódik egy olyan gyerek élete, aki rettenetes titkokat hordoz.

Egy anya története, aki mindig önmagával volt elfoglalva, a gyereke pedig végignézi, ahogy a hiúság és a magány lassan felemészti, miközben próbálja összerakni, ki is ő valójában.

A falu főútján reggel még a munkába sietők surrannak, de később másféle várakozás tölti meg a teret. A bolt előtt emberek gyülekeznek, nejlonszatyorral a kezükben, türelmesen figyelve a kanyart, ahonnan nemsokára feltűnik a teherautó. Aki ma idejön, nem piacolni jön.

Egy orvosi vizsgálat baljós jeleitől a hosszú kezeléseken át a gyógyulásig: egy nő története. Novella a félelemről, az újrakezdésről és arról, hogyan segíthet át egy állat a legnehezebb időszakokon.

„Én nem hittem benne, hogy létezik igazi. Beértem volna egy átlagos, normális férfival, fáradt voltam a szenvedélyhez. Munka után főztem, éjszaka kimutatásokat meg táblázatokat készítettem, a konyha és a nappali közötti útvonalon játékokat és apró szemeteket szedegettem fel a földről, szülői értekezleteken gubbasztottam, beteg gyerekekkel ültem otthon, és hetekig nem szőrtelenítettem a lábamat. Nem láttam magam előtt az igazit, amint belép ebbe a káoszba, férfiasan körbe hordozza a tekintetét, és hirtelen helyükre kattannak a dolgok."