-

Mi valahogy már beletörődtünk abba a ténybe, hogy fáradtak vagyunk, és a gyerekeink is azok. Noha könyvtárnyi irodalma van annak, hogy milyen káros következményei lehetnek a kevés alvásnak. Hogy csak néhány példát említsünk:

aki hat órát vagy annál kevesebbet alszik éjszakánként, annak négyszer nagyobb az esélye arra, hogy megbetegedjen, mint azoknak, akik hét órát vagy annál többet töltenek ágyban.

De az ágyban (alvással) töltött idő nemcsak az egészségünkre, hanem a hangulatunkra is kihat. A Harvard egyetem kutatói szerint például sokkal ingerlékenyebbek, agresszívebbek vagyunk, ha nem aludtunk eleget, mi több, a stresszt is nehezebben kezeljük. Ezen túl kutatások bizonyítják, hogy a kialvatlanság hízlal, csökkenti a munkaképességet, elcsúfít (karikás szem, puffadt arc, stb.), gyilkolja a szexuális étvágyat és – mondjuk nem meglepő módon – álmossá tesz.

Az alvás minden szülő életében alapvető fontosságú. És itt nemcsak a saját alvásáról, hanem a gyerekéről is beszélünk. Sőt, a közös családi élet egy jelentős részében a saját alvásunk és annak minősége elsősorban magától a gyerektől függ. Az alvásra vonatkozó főbb kérdésekkel pedig a teljes gyermekkor leírható, mert, ugye: hányszor alszik, alszik-e éjszaka, alszik-e délután, mennyit alszik, felébred-e, mikor fekszik, hánykor kell kelni, hogy beérjen suliba, hétvégén kibújik-e a pizsamájából... És máris leírtunk egy komplett életutat nulla és tizenöt éves kor között.

Az orvostársadalom sem egységes azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek pubertáskorban vajon miért álmosak folyamatosan, miért vannak permanens fáziskésésben; nehezen alszanak el éjszaka, reggel viszont olyan sokáig maradnának ágyban, amennyire csak lehetséges. A legtöbb orvos a hormonális változásokkal magyarázza a jelenséget.

Nyolckor iskolakezdés? Ugyan már! Kilencnél hamarabb el sem tud kezdeni gondolkodni egy tinédzser!

Ezt felismerve az Amerikai Gyermekorvosok Tudományos Társasága 2014-ben elkezdett nyomást gyakorolni a középiskolákra, hogy kezdjék később a tanítást. Minél később, annál jobb, de semmiképp ne kezdődjön 8.30-nál hamarabb az első óra. Ezzel párhuzamosan ajánlást tettek az ideális alvási időre is: ez tinédzserek esetén nyolc-tíz óra.

A kutatások szerint ugyanis a tinik biológiai órája általában úgy ketyeg, hogy tizenegy előtt nehezen tudnak elaludni, viszont reggel nyolc után volna számukra reális az ébredés. Ehhez képest az amerikai gyerekek 87 százaléka küzd alváshiánnyal – jellemzően a korai ébredések miatt. Ami nyilván Magyarországon  sincs másképp, ahol a nulladik óra még mindig bevett gyakorlat az ország középiskoláinak döntő többségében.

Pedig, ha a gyerek eleget alszik éjszaka, és reggel olyankor kelhet fel, ami a biológiai órájának megfelel, akkor sokkal jobban teljesít. Minden vizsgálat megerősíti, hogy javulnak a képességei, az önkifejezése, kevésbé lesz agresszív, viszont könnyebb aktivizálni – az általános jóllétéről és egészségéről nem is beszélve.

Akár már fél órával későbbi  iskolakezdés is hatalmas előrelépést jelenthetne a gyerekek életminőségére nézve.

De nem csak a gyerekek profitálhatnának a későbbi kezdésből.

A legfrissebb kutatások szerint a felnőtteknek is jót tenne, ha kilencre járhatnánk dolgozni, ötkor mindenki hazamehetne, és egy héten csak négy munkanap lenne. A CEPR 2013-mas jelentése szerint egy ilyen döntés nemcsak boldogabbá tenné az embereket és növelné a munkahatékonyságot, hanem környezetvédelmi szempontból is pozitív volna. Vagyis a kényelmesebb reggelekkel jobbat tennénk az egész világnak.

dr. Gyurkó Szilvia