–

A jelenlegi bírósági, hatósági gyakorlatban általában nem térnek ki a kapcsolattartásra vonatkozó döntések a vészhelyzetekre. (Egészen konkrétan az elmúlt tizenöt évben egyetlen olyan határozatot sem láttam, amiben ez benne lett volna, de miért is lenne, az extrém helyzetekről nem kell rendelkezniük). Ezért az alábbiakban összeszedtem, hogy a hatályos jogszabályok alapján, gyermekjogi szempontból mi az irányadó ezekre az esetekre:

1.
A legfontosabb, hogy a szülőtársak kommunikáljanak egymással. Próbálják megbeszélni, és a gyerek biztonsága érdekében rugalmasan alakítani a kapcsolattartás rendjét az előttünk álló időszakban. Ez a gyerek elsődleges érdeke.

A szülőknek közös megegyezéssel mindig joguk van eltérni attól a kapcsolattartási rendtől, amit korábban ők maguk, a bíróság vagy más hatóság elrendelt.

Érdemes a kapcsolattartást kiterjesztően értelmezni, és ha a személyes találkozásokra a gyerek érdekében a szülők úgy ítélik meg, hogy inkább ne kerüljön sor, telefonos vagy netes kapcsolattartási lehetőségeket akkor is ki lehet alakítani.

2.
Mutassatok példát! Minden gyereknek joga van felnézni a szüleire!

Gyermekjogi szempontból (is) súlyosan elítélendő az, ha valaki ezt a közegészségügyi válsághelyzetet használja ki arra, hogy a gyerek és a különélő szülő közötti kapcsolatot akadályozza.

Vagy a gyereket a kapcsolattartás után önkényesen nem viszi vissza a másik szülőhöz.

3.
Főszabály szerint, ha a gyerek nincs karanténban, és járványügyi szempontból nem hordoz kockázatot (nem utazott külföldre, nem találkozott fertőzött személlyel, stb.), és ugyanez igaz a különélő szülőre is, akkor amellett, hogy egy esetleges fertőzés megelőzése érdekében mindenki mindent megtesz (kézmosás, társas helyzetek kerülése, stb.), a kapcsolattartásnak nincs elvi akadálya.

Amennyiben járványügyi szempontból indokolt, hogy a gyerek és a különélő szülő ne találkozzon, a kapcsolattartás szünetel, mivel a közegészségügyi érdek felülírja a személyes kapcsolattartáshoz való jogot. 

Ilyen esetekben mindenképpen javasolt a kapcsolattartás online/digitális formáinak igénybevétele. És később, az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell.

Ha valamelyik szülő vitatja a járványügyi szempontok meglétét, vagy aránytalannak/szükségtelennek, esetleg rosszhiszeműnek érzi, hogy a másik szülő a kapcsolattartást korlátozni akarja, a márciustól hatályos szabályok értelmében első körben kérhet pótlást, majd (ha ez nem jön létre) a bíróságon kérheti a végrehajtást.

4.
Amennyiben a gyerek karanténba került, a személyes kapcsolattartás a különélő szülővel szünetel, de utóbb lehetőség van a pótlásra. És az is javasolt, hogy a digitális megoldások, telefonos, internetes kapcsolattartási lehetőségek biztosítva legyenek. 

5. 

A szülők egyeztessenek előre arról, hogy ha a kapcsolattartás idején kerül sor a karantén elrendelésére, esetleg egy város vagy kerület/terület lezárására, akkor milyen lépéseket fognak követni.

Gyermekjogi szempontból az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:

  • a szülők beszéljenek a gyerekkel, és kérdezzék meg a véleményét, majd azt az életkorának és belátási képességének megfelelően vegyék figyelembe. Tizenkét éves kor feletti gyerek esetén a kérését fokozottan figyelembe kell venni (ez a hatósági eljárásokban is így történne);
  • közös szülői felügyelet esetén, és ha a szülők 50-50 százalékban gondoskodnak a gyerekről, akkor a karantén/lezárás esetén amelyik szülőnél van a gyerek, ott is maradjon;
  • kizárólagos szülői felügyelet esetén, és tizennégy éven aluli gyermeknél mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermek visszakerülhessen ahhoz a szülőhöz, akivel lakik (ez egyébként az ÁNTSZ értelmezése szerint lezárás esetén is megoldható lesz).

6.
Az iskolába járás megszüntetése sok elvált, gyerekét egyedül nevelő szülőre extra terhet ró.

Ilyenkor felmerül, hogy a különélő szülőt be lehet-e vonni jobban a gyerek körüli teendőkbe, adott esetben gyakoribb, hosszabb időtartamú kapcsolattartásokba? Főszabály szerint igen, ha ebben a szülők meg tudnak egyezni, azonban kötelezni nem lehet erre a különélő szülőt. 

Itt a leggyakoribb élethelyzeteket próbáltam meg végiggondolni. Biztosan van olyan, ami kimaradt, de az 1. és 2. pont remélem abban is iránymutató lesz a szülőknek. 

Kérek mindenkit, hogy ebben a helyzetben is a gyerek legfőbb érdeke és szükséglete szerint hozza meg a döntéseit. Próbáljatok meg rugalmasak lenni, és legfőképpen, elsősorban a gyereket, az ő biztonságának és kapcsolattartáshoz való jogának együttes érvényesülését biztosítani.

Alapból úgyis nagyon nehéz ez a helyzet minden gyereknek és családnak – ne súlyosbítsuk tovább. Viszont itt a remek alkalom, hogy példát mutassunk felelősségvállalásból, szolidaritásból, megértésből és elfogadásból. 

Dr. Gyurkó Szilvia