Hosszú látogatási tilalom után egy család most ment először beszélőre. Milanovich Domi elkísérte őket az úton, hogy jobban megismerhesse a történetüket. Ebből született ez a riport, ami sokat elárul a rendszer működéséről. Ne egy amerikai börtönt képzelj el.
A látogatási tilalmat akkor sem oldották fel, amikor más intézményekbe már be lehetett menni. Ez pedig sem az elítélteknek, sem a családtagoknak, sem a közösségnek nem tett jót. A Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport vendégposztja.
„Vannak barátságok, amelyek nem egy életre, hanem egy bizonyos életszakaszra szólnak, és úgy szépek, fontosak, és – számomra – feledhetetlenek. Az egyetlen, ami nem fér bele a barátságba, hogy állandó kényszer és presszúra alatt tartjuk a másikat, elvárva, hogy ne önmaga legyen.”
Nem törölt naptár, tömeg a virtuális terekben, rendhagyó húsvét, bedőlő online vásárlások, és a nyuszi, aki lehet, hogy duplán jön a karanténba. Koronanapló telefonanyu főhadiszállásából, azaz Tóth Girlzonboard Flóráéktól.
„Aljasul és kegyetlen módon kihasználod a gyerek félelmét, bizonytalanságát és neked való kiszolgáltatottságát. Tényleg azt hiszed, hogy következmények nélkül visszaélhetsz a joggal, ezzel a helyzettel, de legelsősorban is a saját gyerekeddel?!” – Gyerekjogi szakértő szerzőnk egy hete megpróbálta szép szóval. Nem mindenki értette. Dr. Gyurkó Szilvia bekeményít.
Különélő szülők, ez nektek szól! Így próbáljátok átgondolni és újratervezni a helyzetet:
Nincs tökéletes válás. Nincs tökéletes szülő. Nincs tökéletes gyerek. Nincs tökéletes rendszer a kapcsolattartásra. De törekedni lehet rá (sőt... kell)!