–

Szóval amióta tudományos alapokra helyeztem a magnéziumfogyasztásomat, azon túl, hogy több vizet iszom (aminek igazán itt volt már az ideje), rájöttem néhány fontos dologra. Csupa olyasmire, amit talán ti sem tudtok – vagy, ha igen, akkor gratulálok hozzá, sokkal tudatosabbak vagytok, mint én, akinek kisebb gondja is nagyobb volt idáig, mint hogy a sok feladata mellett odafigyeljen a legfontosabbra: magára. 

Úgyhogy azok olvassanak most tovább, akik hozzám hasonlóan pörögnek ezerrel, dolgoznak, családot terelgetnek, gyereket nevelnek, problémát oldanak meg, sportolnak, idegeskednek, esznek, isznak, alszanak (amennyit sikerül), szóval: élnek. És közben megfeledkeznek a saját testükről.

Kedves ti, akik tovább olvastatok, nektek mesélek most a magnéziumról: 

1. Mindenünkben ott van

De tényleg mindenünkben – minden egyes sejtünkben. A tested működéséhez szükséges ásványi anyagok közül a magnézium a negyedik leggyakrabban előforduló elem. A szervezetedben lévő magnézium 60 százaléka a csontokban található, de a test minden egyes sejtjének szüksége van rá. Ugyanis 600 féle bennünk zajló kémiai reakcióhoz van köze – a fehérjék előállításától a DNS létrehozásán és helyreállításán át az izomreakciók és neurotranszmitterek működésének szabályozásáig.

2. Minden második emberben nincs elegendő

Az európaiak közül minden második ember magnéziumhiányos, nem jut megfelelő mennyiségű magnéziumhoz az étkezéssel. (Olyan ételek tartalmaznak sok magnéziumot, mint az olajos magvak, egyes hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék, a banán, az avokádó, a lazac vagy a makréla.) Az a helyzet ugyanis, hogy amíg őseink idejében a föld és a természetes vizek sokkal több magnéziumot tartalmaztak, mint most, mára, elsősorban a rovarirtószerek és a műtrágyahasználat miatt a növényeknek esélyük sincs már felszívni magukba elegendő mennyiséget. Amit pedig sikerül magukhoz venni, azt megtizedeli a feldolgozóipar. Úgyhogy hiába eszik a modern ember, mondjuk, rengeteg tökmagot, szójafasírtot és tönkölybúza kekszet... esélye sincs a megfelelő mennyiségű természetes magnéziumbevitelre. És ez baj.

Mondom, miért.

3. Több mozgás – több magnézium

Arról ma már szerintem nem kell meggyőzni senkit, hogy mozogni kell, mert mozogni jó. Nem csak a bikinibádi miatt (sőt, főleg nem azért), hanem, mert jobban leszel tőle, fittebb, frissebb, egészségesebb, boldogabb. Csakhogy a mozgással megnő az izmaid magnéziumigénye is. Merthogy ez az ásványi anyag segíti a vércukrot (tehát az energiát) eljuttatni az izmokhoz. Emellett pedig segít megszabadulni a halmozódó tejsavtól. Magyarul: csökkenti az izomláz kialakulásának lehetőségét.

4. A szívednek is szüksége van rá

A magnézium a szívizom megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. Ha kevés van belőle, akkor izomgörcsök lépnek föl (például a végtagokban), szívritmuszavar alakulhat ki, sőt, akár hirtelen szívmegállás is előfordulhat. Komoly szerepet játszik az ionháztartás szabályozásában, az izomösszehúzódások-, az idegműködés- és neurotranszmitterek működésében is.

5. Meg a vérednek is…

…ugyanis csökkenti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Fontos szerepe van a szénhidrátok és a glükóz lebontásában. Egy amerikai kutatás során, amelyben 4500 embert vizsgáltak 20 éven át, kiderült, hogy azok, akik több magnéziumot fogyasztottak, 47 százalékkal kisebb eséllyel váltak cukorbeteggé. Hoppá.

6. És akkor a depresszióról még nem is beszéltünk

Dr. Emily Deans amerikai pszichiáter a Psychology Today oldalán megjelent egészen remek cikkében vezeti le, hogy milyen fontos szerepet tölt be a megfelelő magnéziumegyensúly a depresszió és a szorongás megelőzésében, kezelésében. Egy kutatás bizonyította, hogy a csökkenő magnéziumszint összefüggésbe hozható a szorongásszint megnövekedésével, mivel hatással van az agy HPA-tengelyének aktivitására. Ez nem más, mint a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely a stresszre adott reakciókat kontrollálja. De nehogy azt higgyétek, hogy csak a poszt-posztmodern ember stresszkitettsége indokol ilyen kutatásokat! Már az ötven évvel ezelőtti tudósokat, orvosokat is élénkén foglalkoztatta a téma. A The New England Journal of Medicine szaklap az 1968 március-áprilisi számaiban arról írt, hogy „a magnéziumhiány depressziót, viselkedészavart, fejfájást, izomgörcsöket, ataxiát (az izomkoordináció bizonytalansága), pszichózist és ingerlékenységet okozhat”.

(Azt pedig már csak zárójelben merem hozzátenni, hogy a stressz, ha már kialakult, akkor tovább csökkenti a magnézium mennyiségét a szervezetben, mert a stresszválasz minden egyes lépcsőfokához szükség van rá… szóval: ördögi kör.)

Még két rövid, de fontos pont, aztán ígérem, nem fárasztalak benneteket tovább:

7. Vigyázat, migrén!

Sajnos jó ismerősöm. Mindenféle fronthatásra, sőt, komolyabb stresszhelyzetre is migrénnel reagálok. Az időjárás-jelentést elolvasva például szinte percre pontosan meg tudom mondani, mikor érkeznek majd a tünetek; a zsibbasztó fejfájással kísért hányinger, fény- és hangérzékenység meg a többiek. Ezen a területen több kutatás is zajlik, de EZ itt bizonyítva látja, hogy a résztvevő migrénes alanyok esetében alacsonyabb magnéziumszintet mértek, mint azoknál a szerencséseknél, akik a migrént csak hírből ismerik.

8. Hát persze hogy erre is jó: PMS

Ó, igen. Régi „barátunk”, a premenstruációs szindróma, azaz a menzeszt megelőző tünetegyüttest (inszomnia, vízvisszatartás, irritáltság, hangulatingadozások, feszülő mellek, stb.) is enyhíti a magnézium. Különösen B6 vitaminnal együtt alkalmazva. A magnézium ugyanis természetes detoxikáló- és izomlazító anyag, amely enyhíti a görcsöket. 

Kell még valamit mondanom? Magamnak biztos nem.

D. Tóth Kriszta

További források: ITT; ITT és ITT

 

 A kiemelt kép a szerző tulajdonában van