Az egyik olyan lesz tőle, mint a mérgezett egér, a másik gond nélkül durmol utána – Miért hat ránk másképp a koffein?
Ami engem illet, bár nagyon szeretek kávézni, oda kell figyelnem, hogy késő délután már ne igyak, mert akkor garantáltan hánykolódni fogok egész éjjel. Akadnak viszont olyan ismerőseim, akik simán bevernek egy feketét ebéd után, majd azzal a mozdulattal el is vonulnak egy kiadós sziesztázásra. Azt tudjuk, hogy nem mindenkire hat egyformán a koffein, de vajon mitől függ, hogy te sokáig pörögsz tőle vagy épp egyenesen immunis vagy rá? Fiala Borcsa írása.
–
Bepörgött kecskék, felélénkült pápa
Már a kilencedik század óta fogyasztjuk a kávét, méghozzá – ha hihetünk a legendának – a kecskéknek köszönhetően. Egy pásztor ugyanis azt vette észre, hogy az állatai élénk viháncolásba kezdenek, miután ettek a coffea növény gyümölcséből. Ezt a tapasztalatát aztán megosztotta egy környékbeli szerzetessel, aki italt főzött a bogyókból, és láss csodát! Sokkal éberebb tudott maradni az éjjeli imádságok során. A kávézás szokása aztán az Arab-félszigettől indulva kezdte meg világhódító útját (maga a coffee szó is az arab bor szóból származik egyébként, a magyar kávé szó pedig az oszmán-török kahve átvételéből alakult), ám Európába csak a XVII. században jutott el a híre. Nem mindenkinél aratott osztatlan sikert, volt, aki egyenesen a sátán keserű találmányának nevezte,
a velencei papok pedig először egyenesen bűnösnek titulálták, egészen addig, amíg VIII. Kelemen pápa közbe nem avatkozott, önként ajánlkozva a kávétesztelésre, majd miután élvezetét lelte a nedűben, áldását adta a fogyasztására.
A legtöbben azóta is buzgón isszuk ezt az élénkítő hatású italt. Ám nem mindenki élénkül tőle egyformán!
Mi történik az agyban, amikor kávét iszunk?
A koffein elsősorban az agyat befolyásolja méghozzá úgy, hogy megváltoztatja az ébrenlét és az alvás „áramköreit” az adenozin molekulán keresztül. Az adenozin az olyan gátló neurotranszmitter, ami szerepet játszik az alvás és az ébrenlét folyamatában: éber állapotunkban felgyűlik (ekkor kezdjük el kissé álmoskásnak érezni magunkat), alvás közben pedig kiürül, ezzel is hozzásegítve a szervezetünket ahhoz, hogy frissen és kipihenten ébredjünk (jó esetben). A koffein – ami kémiai szempontból igen hasonlatos az adenozinhoz – meggátolja, hogy az a sejtekbe jusson, így éberebbnek, frissebbnek érezhetjük magunkat, és gondolkodni is hatékonyabban tudunk. Ezzel párhuzamosan az adrenalin- és dopaminszintünk is megemelkedik, az első következtében az üss vagy fuss állapotunk jobban kiéleződik (én például néha kifejezetten ingerlékeny leszek, ha túltolom a kávézást), a másodiktól pedig a hangulatunk lesz jobb.
Mindezek a hatások azonban igen eltérők lehetnek egyénenként.
De mitől függ, kire hogy hat a koffein?
Először is nem mindegy, mennyi kávét szoktál fogyasztani. A szervezet egy idő után hozzászokik a koffeinhez, így ugyanakkora hatás eléréséhez egyre nagyobb dózisokban kell bevinned (amit azért óvatosan tegyél, ugyanis kávéból létezik halálos adag is!). Az agy sem hülye, minél több serkentőt öntünk magunkba, ő annál több adenozint fog termelni. Emellett a koffeintolerancia (ami pár hét alatt kialakul) miatt a koffein is jóval hamarabb kiürül a szervezetből, így egy gyors felpörgött állapot után hamar visszazuhanhatunk a kótyagos szintre.
A genetikánkban való minimális eltérés is befolyásolhatja, kire hogyan hat a koffein: van, akinek a szervezete hiperérzékenyen reagál rá, és olyan is akad, akiről szinte „lepereg”.
Ezen felül a koffein lebontásáért felelős enzim is befolyásolja a folyamatokat, az emberiséget két, közel egyenlő csoportra osztva: gyors és lassú koffeinemésztésűekre. Míg az előbbi csoport tagjainak jóval több kávéra van szükségük ahhoz, hogy éberek tudjanak maradni, a másodikba tartozóknak nagyon oda kell figyelniük a mennyiségre, hacsak nem akarnak a koffein kellemetlen mellékhatásaival szembesülni.
A hosszú élet titka is a koffeinben rejlik?
Ha a türelmetlenül kávézók táborát erősíted, gyorsan megnyugtatlak: a koffein a fogyasztása után kettő-öt percen belül kezd el hatni, 45–90 perc után éri el a maximumot, majd fokozatosan alábbhagy.
A világon a legtöbb kávét egyébként a finnek isszák, átlag napi négy csészével is magukba döntenek egy nap, éves szinten pedig fejenként 12 kiló kávét pusztítanak el. A kávézás olyan mélyen benne van a finn kultúrában, hogy a cégek napi kétszer tíz perc kávészünetről kötelezően meg kell adniuk a munkavállalóknak. A dobogóra még Norvégia fért fel a maga 9,9 kilós kávéfogyasztásával, illetve harmadik helyre Izland kúszott fel, 9 kilóval.
A legtöbb kávét (a világ kávétermésének harmadát) pedig Brazília teszi a poharainkba, a második helyen Vietnám, a harmadikon pedig Kolumbia áll.
Kávét inni egyébként nem csak kellemes tevékenység, netán társasági esemény, de még egészséges is! Valószínűsíthetően csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, támogatja az agy egészséges működését, csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór megjelenésének esélyét, hozzájárulhat a normál testsúly fenntartásához, csökkentheti a depressziót, napi kettő-négy csésze kávé elfogyasztása pedig növelheti az élettartamot is.
Mindenkinek jó kávézást kíván,
Fiala Borcsa
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / nicoletaionescu
